Most48

Most48 Friss hírek, mélyebb tartalom, kompromisszumok nélkül. Ismerd meg a MOST48-at!

Tartalékba tolt pénzek és egy elgépelt millió, Bicske költségvetés-módosítása közelebbről Bicske képviselő-testülete sze...
25/09/2026

Tartalékba tolt pénzek és egy elgépelt millió, Bicske költségvetés-módosítása közelebbről

Bicske képviselő-testülete szeptember 28-án szavaz a 2026-os költségvetés második módosításáról. A főösszeg 52 806 305 forinttal nő, ami a költségvetés alig 0,6 százaléka. Az ilyen tétel könnyen átcsúszik a testületen. Az 52 oldalas anyag, a rendelet-tervezet és 35 melléklete mégis több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol.

A módosítás pontosan:

A módosítás az évközi többletbevételeket vezeti át a költségvetésen. A főösszeg 8 451 036 490 Ft-ról (ez az első módosítás utáni állapot) 8 503 842 795 Ft-ra nő, a bevételi és a kiadási oldalon is 52 806 305 Ft-tal.

1. Eljárás:

Az Áht. 34. §-a szerint a bevételek és kiadások módosításáról a képviselő-testület dönt, az első negyedév kivételével negyedévente. A tervezet a 2/2026. (II.13.) költségvetési rendeletet módosítja. A döntéshez minősített többség kell. Az anyagot a Gazdálkodási Bizottság tárgyalja, a testület szeptember 28-án szavaz. A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

2. Mit módosít a rendelet?

1. §: új főösszegek és a hiány/finanszírozás szerkezete (költségvetési bevétel 5,199 Mrd, kiadás 8,443 Mrd, hiány 3,244 Mrd, finanszírozási bevétel 3,305 Mrd, kiadás 60,8 M).
2. §: az önkormányzat és a kilenc intézmény új főösszegei.
3. §: mind a 35 melléklet cseréje.
4. §: hatálybalépés.

3. Honnan jön a pénz? (52 806 305 Ft)

Állami támogatások (30,3 M): szociális ágazati pótlék 10,63 M, köznevelés 6,30 M, kiegészítő szociális pótlék 5,18 M, póttámogatás 4,88 M, szociális/gyermekjóléti 1,36 M, gyermekétkeztetés 0,88 M.
NEAK (9,5 M): fogorvosi/orvosi 5,99 M, védőnői 3,52 M.
Egyéb (3,0 M): ÁFA-visszatérítés 1,14 M, mezőőri hozzájárulás 0,54 M, választási munkabér-megtérítés 0,28 M.
Megelőlegezés (12,1 M): átfutó tétel.

4. Mire megy? (52 806 305 Ft)

Tartalék: +31 502 910. A 31. melléklet szerint a felhalmozási céltartalékba kerül. A teljes tartalék 576,0 M-ról 607,5 M-ra nő.
Megelőlegezés visszafizetése: +12 107 661.
Személyi juttatások: +6 774 189. Óvoda 5 574 189, fogorvosi bér 1 200 000.
Járulékok: +999 345. Óvoda 724 645, fogorvos 274 700.
Dologi kiadások: +1 259 740. ÁFA-visszatérítés 1 138 000, választási munkabér 284 200, átcsoportosítás 599 230, könyvvásárlásra −761 690 (a beruházásokra megy át).
Egyéb működési támogatások: −599 230. Ez az áht-n belülre −261 732 és az áht-n kívülre −337 498, a választási támogatás átsorolása dologi kiadásra.
Beruházások: −249 144. A riasztórendszerből −1 010 834, a könyvekre +761 690.
Felújítások: +1 010 834. A riasztórendszer átkerül ide.

A 6 774 189 + 999 345 + 1 259 740 − 599 230 + 31 502 910 + 12 107 661 − 249 144 + 1 010 834 összeg pontosan 52 806 305.

5. Átcsoportosítások (a főösszeget nem érintik: 13 777 379 Ft)

Művház → Könyvtár 11 405 625, riasztó beruházás → felújítás 1 010 834, választási támogatás → dologi 599 230, Cimbora tábor maradványa → könyvek 617 315, dologi → beruházás (könyv) 144 375.

6. Végeredmény:

Költségvetési bevételek: 5 198 992 854. Költségvetési kiadások: 8 443 030 457.
Hiány: 3 244 037 603, fedezete főleg a 2025-ös maradvány (3,29 Mrd).
Az óvoda és a fogorvosi ellátás megkapja a célzott pénzt, a többi támogatás tartalékba megy, és a rendelet szövegében a Kapcsolat Központ bevételi főösszege 1 millióval eltér a mellékletétől.

Mi az az 52,8 millió valójában? A számok összeadódnak, de az összetételük sokat elárul. 12,1 millió (23 százalék) megelőlegezés, amely egyszerre jelenik meg bevételként és visszafizetésként. A főösszeget növeli, a városban semmi nem változik miatta. 31,5 millió (60 százalék) tartalékba kerül. Kb. 9,2 millió (17 százalék) az, ami valódi többletkiadásként megjelenik: bér, járulék, dologi kiadás és felújítás.

A címben szereplő összegből a szolgáltatásokra alig több mint az ötödrész jut.

A tartalékba kerülő 31,5 millió nagy része célhoz kötött támogatás, szociális pótlékok, póttámogatás, NEAK-finanszírozás, védőnői támogatás, gyermekétkeztetés. A 31. melléklet szerint mindez a felhalmozási céltartalékba kerül, amelyet eddig utakra, pályázati önerőre és beruházásokra tartottak fenn.

Lehet, hogy a magyarázat ártatlan, talán az önkormányzat már kifizette a pótlékokat saját forrásból, és most az állam megtérít***e. A védőnői NEAK-támogatás pedig valószínűleg a korábbi önkormányzati finanszírozást váltja ki, és a felszabaduló pénz kerül tartalékba. Az anyag azonban egyiket sem mondja ki, nem magyarázza el, hogy működési célú támogatás miért kerül a beruházási tartalékba, és az elszámolásról sem szól. A melléklet tartalékcíme csak négy forrást nevez meg, a 31,5 millióban viszont nyolc van.

A minta nem új, az első módosításnál 112,5 millió forint normatív állami támogatás került ugyanebbe a tartalékba. A teljes tartalék az eredeti 475,1 millióról 607,5 millióra nőtt, ami 28 százalékos emelkedés, és a költségvetés több mint 7 százaléka.

Két tétel viszont pontosan azt teszi, amit egy támogatásnak tennie kell. A köznevelési támogatás 6,3 millióját az óvoda megkapja, 5,57 millió bérre, 0,72 millió járulékra megy. A fogorvosi NEAK-pénzből 1,2 millió bér és 0,27 millió járulék lesz. Ez egyben kiemeli, milyen kevés a többi, a fogorvosi NEAK-forrás 5,99 millió, ebből 4,5 millió tartalékba ment.

Az átcsoportosítások 83 százaléka, 11 405 625 forint, a Művelődési Központ dologi kiadásaiból a Könyvtárhoz kerül. Az előterjesztés szövege ezt nem említi, csak a kimutatás melléklete. A szöveg a jóval kisebb, 144 ezer és 617 ezer forintos könyvbeszerzési átcsoportosításokat sorolja fel.

Márciusban a működési céltartalékból is 11,55 millió ment a Könyvtárnak (35/2026. (III.20.) határozat). Két hasonló nagyságú mozgás fél éven belül alultervezésre utalhat, vagy arra, hogy a kulturális intézmények belső finanszírozását máshogy kellene rendezni. A testületnek magyarázatot kellene kapnia. További kérdés a riasztórendszer, a megnevezés „bővítése, felújítása", és a bővítés beruházás, a tervezet mégis 1 millió forintot átsorol a felújításokhoz. Nem világos az sem, hogy a Cimbora tábor maradványának volt-e kötött célja, mielőtt könyvre költik.

Hibák a jogszabály szövegben. Nem egyező főösszeg. A 3. § (9) bekezdése szerint a Kapcsolat Központ kiadási főösszege 649 954 534, bevételi főösszege 648 954 534 forint. A melléklet mindkét oldalon 649 954 534-et mutat, tehát a szövegben valószínűleg elgépelés van. Egy egyensúlyi elvet hirdető rendeletben az egymillió forintos egyensúlyhiány így is elfogadhatatlan. Rossz indokolás. A részletes indokolás öt paragrafust és a rendelet 9. § (3) bekezdésének módosítását említi. A tervezetnek négy paragrafusa van, és ilyen módosítás nincs benne. Az indokolás egy másik vagy korábbi változatból maradt itt. Értelmetlen mondat. Az általános indokolás egyik mondata („A módosítás fontos eleme az Áhsz., az Áht.") sem állítmányt, sem tartalmat nem hordoz. Eltérő dátumok. Az előterjesztés kelte 2026. augusztus 11., a könyvvizsgálói jelentés a szeptember 28-i ülésre készült.

A hatásvizsgálat szerint a módosításra „az Áht. előírásai miatt volt szükség", ennél több nincs benne. Sablon, amelyet minden módosításhoz át lehet másolni.

A hiány a költségvetési kiadások 38 százaléka. Ezt a 2025-ről áthozott maradvány fedezi, így a mérleg papíron egyensúlyban van. A terv több ponton szokatlan a 2025-ös tényekhez képest.

Beruházások és felújítások: a 2026-os terv 2,36 milliárd forint, a 2025-ös tény kb. 480 millió, tehát majdnem ötszörös. Ha a város a korábbi tempóban halad, a maradvány jó része felhasználatlan marad.

Közhatalmi bevételek a terv 2,2 milliárd, a tavalyi tény 3,0 milliárd forint, valamint a termékek és szolgáltatások adói 2,75 milliárdról 2,0 milliárdra esnek. Kamatbevétel 2025-ben 177 millió forint volt, a 2026-os oszlopokban nincs kamatbevételi tétel. Kiadások, a személyi juttatások 18, a dologi kiadások 34, az egyéb működési kiadások (a tartalékkal együtt) 55 százalékkal nőnének 2025-höz képest.

Ezek nem szükségképpen hibák. Egy óvatosan tervezett bevételi és egy nagyvonalúan tervezett beruházási oldal együtt viszont azt jelenti, hogy a tényleges egyenleg év végén nagyon másképp alakulhat. Az ilyen eltérések tartalékmozgatásokkal simíthatók el, és minél kevésbé átlátható a tartalék, annál nehezebb utólag számon kérni.

A könyvvizsgáló szerint a tervezet „rendeletalkotásra alkalmas". Ez a jövőre vonatkozó pénzügyi információkra vonatkozó 3400-as standard szerinti, korlátozott bizonyosságot adó vélemény. Annyit állít, hogy nem jutott tudomására semmi, ami miatt a feltevések ne lennének elfogadhatók. A fenntarthatóságot vagy a döntések célszerűségét nem minősíti. A fenti hibákat sem jelezte, sem a nem egyező főösszeget, sem a másik változatra utaló indokolást.

Amit érdemes megkérdezni:

Miért a felhalmozási céltartalékba kerül a célzott működési támogatás, és hogyan biztosított a rendeltetésszerű felhasználás és az elszámolás?

Mire kell a Könyvtárnak kétszer 11 millió forint fél éven belül?

Ki javítja ki a rendelet szövegét és az indokolást, mielőtt a hibás változat kihirdetésre kerül?

Reális-e a 2,36 milliárdos beruházási terv, ha 2025-ben ennek az ötödét sem költötték el?

Az anyagban nincs jele szabálytalanságnak, és a számok összeadódnak. A közpénz átláthatósága viszont nem csak az összeadhatóságon múlik.

https://bicske.hu/sites/default/files/eloterjesztesek/nyilt/111_2026_evi_koltsegvetes_modositas_ii.pdf

Elfogadják, mert megfelel – de mégis mi? Bicskei Művelődési Közalapítvány 2025. évi támogatásának elszámolása A Gazdálko...
24/09/2026

Elfogadják, mert megfelel – de mégis mi?

Bicskei Művelődési Közalapítvány 2025. évi támogatásának elszámolása A Gazdálkodási Bizottság elé egyetlen oldalas előterjesztés kerül, a közalapítvány 12 millió forintos önkormányzati támogatásával elszámolt, az elszámolás megfelel a szerződésnek, a testület fogadja el. A mellékletek olvasása közben viszont sorra jönnek a kérdések, amelyekre az előterjesztés nem tér ki.

Négy hónapos késés, amiről nem esik szó. A szerződés szerint a beszámolót 2026. március 31-ig kellett volna leadni. A feljegyzés szerint a közalapítvány július 21-én állította össze és július 23-án nyújtotta be. A szerződés a határidő elmulasztását súlyos szerződésszegésnek minősíti, és kamatfizetést is kilátásba helyez. Az előterjesztés mégis úgy fogalmaz, hogy a közalapítvány „a szerződésben foglaltaknak megfelelően" beszámolt.

A támogatási szerződés vonatkozó pontja szerint késedelmi kamat fizetést ír elő, amely a támogatás összege, a kamat mértéke és a késedelmes napok száma alapján 359.000 Ft lenne. Ennek elengedéséről az előterjesztésben nincs utalás, döntés.

Több pénzt költöttek, mint amennyit kaptak. A nyilatkozat és az összesítő táblázat végösszege 12 347 012 Ft, a támogatás 12 000 000 Ft. Az elszámolt költségek nagy része más időszakba esik. A táblázat első tételeit 2025. január 6-án fizették ki, vagyis még a rendelet (február 14.) és a szerződés előtt. Közöttük 2024. decemberi megbízási díjak, 2023. decemberi SZJA-előleg, 2024. IV. negyedéves könyvelés és a 2024-es könyvvizsgálat is szerepel. A lista másik végén 2026. január–februári kifizetések állnak. A 2025-ös támogatásból tehát 2024-es költségek is kifizetésre kerültek, miközben 2025 végi tételek átcsúsztak a következő évre. Ezt a szerződés szövege, ahogy a mellékletekből látszik, nem zárja ki, de az előterjesztés sem indokolja.

Két vállalkozó viszi a pénz háromnegyedét. Saját összesítésem szerint Gyulavári Máté „televízióműsor-utómunkálatai" nevű tételei mintegy 5,05 millió forintot tesznek ki, Takács József szerkesztési díjai pedig mintegy 4,77 milliót. Együtt ez a teljes összeg nagyjából 80 százaléka. Kulturális programra vagy ismeretterjesztésre, amelyre a szerződés a támogatást szánta, közvetlenül semmi nem látszik. Az egyetlen eszközbeszerzés egy 97 795 forintos stúdióeszköz. Az elszámolásból látszik, hogy működési költségre 1 millió forintot számol el, amely közvetlenül nem kapcsolódik a támogatási szerződésben szereplő felhasználás tervezett köre bekezdésben foglaltakhoz.

Ez lehet szakmailag indokolt, de a közalapítvány valójában a városi televízió működtetésének költségeit számolja el, és ezt a bizottságnak érdemes tudatosítania.

A számviteli rend sem feddhetetlen. A „Kiállítás dátuma" oszlop az egész táblázatban üres. A 2025-000319 számú Hosting-Media számla kétszer is megjelenik, 14 900 forinttal, két különböző kifizetési dátummal. Maga az elszámolás elkészítése is 63 500 forintba került a támogatásból. Az eredeti számlák csak a Pénzügyi Irodán tekinthetők meg, a képviselők a tételes ellenőrzést nem végezhetik el.

A szakmai beszámoló hiányzik. A szerződés legfeljebb háromoldalas szakmai értékelést kér a cél megvalósulásáról. Ehelyett csak egy féloldalas kísérőlevelet látunk, benne kitöltetlen határozatszámmal („…….. ( ) számú határozat"), 2025-ös dátummal (2025.07.21.), miközben a nyilatkozat 2026-ot ír. Eredményekről, nézettségről, elvégzett feladatokról egy szó sincs. A határozati javaslat mégis a „szakmai és pénzügyi beszámoló" elfogadásáról szól.

A saját határidő is elfutott. A szerződés szerint a támogató 60 napon belül köteles írásban értesíteni a beszámoló elfogadásáról. Július 23-tól számítva ez szeptember 21-én lejárt. A javaslat határideje szeptember 30. Az sem elhanyagolható, hogy az elszámolást ugyanazon a napon nyújtották be, vizsgálták meg és foglalták előterjesztésbe.

Mindez lehet adminisztratív hanyagság, és a legtöbb kérdésre adhatók korrekt válaszok. Ha viszont a kontroll egy ilyen dokumentumcsomagon áthaladva is annyit mond, hogy „megfelel", akkor a kontroll maga is kérdéses. Két városvezetői kérdés különösen indokolt, független marad-e egy városi televízió, amelynek működését ugyanaz a testület finanszírozza, amelynek üléseit közvetíti, és van-e a közpénzt elosztóknak valódi rálátásuk arra, mire megy el a pénz.

https://bicske.hu/sites/default/files/eloterjesztesek/nyilt/104_bicskei_muvelodesi_kozalapitvany_2025.evi_tamogatasanak_elszamolasarol.pdf

Fotó: youtube

Milliókba kerül Bicskének, hogy az óvodafelújítás csúszását konténerekkel hidalják átTöbb mint kilencmillió forintot for...
23/09/2026

Milliókba kerül Bicskének, hogy az óvodafelújítás csúszását konténerekkel hidalják át

Több mint kilencmillió forintot fordít az önkormányzat ideiglenes konténeróvoda felállítására, miután a Kakas Tagóvoda felújítása hónapokkal csúszott. A polgármester most azt kéri a testülettől, hagyja jóvá utólag a pluszkiadás fedezetét, miközben a folyamat több pontja is felveti a kérdést, valóban elkerülhetetlen volt-e ez a helyzet, és mennyire volt átlátható a döntéshozatal.

A Képviselő-testület 2026. május 20-án hozott döntést arról, melyik cég végezze el a Kakas Tagóvoda felújítását. Az önkormányzat előterjesztése ezt a döntési folyamat rendben lezajlott, sikeres állomásaként mutatja be, azt azonban nem részletezi, mi indokolta, hogy az egyik ajánlattevő ezt követően jogorvoslati kérelemmel élt a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A Döntőbizottság július 21-én végül elutasította a kérelmet, ami azt jelzi, hogy a testületi döntés jogilag megállta a helyét, ám ez a két hónapos eljárás önmagában is jelzésértékű. Felmerül a kérdés, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítése, dokumentálása kellően szilárd volt-e ahhoz, hogy elejét vegye a jogorvoslatnak, illetve hogy az önkormányzat számolt-e egyáltalán ezzel a kockázattal, amikor a felújítás ütemezését a nyári hónapokra tervezte.

Az előterjesztés a jogorvoslati eljárást úgy állítja be, mint egy külső, elháríthatatlan tényezőt, amely miatt „nem volt lehetősége” az önkormányzatnak szerződést kötni. Ez formálisan igaz, ám a felelősség kérdését megkerüli, egy nyilvános közbeszerzési eljárásnál a jogorvoslat lehetősége nem rendkívüli, hanem a rendszer normál része, amellyel tervezéskor számolni kellett volna, különösen egy olyan projektnél, amely gyerekek elhelyezését érinti, és ahol a csúszásnak közvetlen, pénzben is mérhető következménye lesz.

Az előterjesztésből az derül ki, hogy a konténeróvoda felállítása gyakorlatilag az egyetlen mérlegelt megoldásként jelenik meg a csúszás áthidalására. Nincs szó arról, hogy vizsgáltak volna más lehetőségeket, például más bicskei intézményben történő ideiglenes elhelyezést, a felújítás ütemezésének átalakítását úgy, hogy szakaszosan, üzemelés mellett zajlódjon, vagy azt, hogy a kivitelezőt szerződéses kötbérrel vagy más eszközzel a gyorsításra ösztönözzék. A dokumentum egyszerűen tényként kezeli, hogy konténeróvodára volt szükség, anélkül hogy bemutatná, milyen szempontok alapján zárták ki a többi opciót, vagy hogy egyáltalán volt-e ilyen mérlegelés.

A konténeróvoda kialakítására az önkormányzat három céget kért fel ajánlattételre, és az anyag szerint „azonos szakmai tartalmú” ajánlatok érkeztek, amelyek közül a legkedvezőbbet az Algeco Kft. nyújtotta be. Az előterjesztés azonban nem közli sem a három ajánlat konkrét összegét, sem azt, mekkora volt a különbség közöttük, sem azt, hogy a kiválasztott ajánlattevő és az önkormányzat között volt-e bármilyen korábbi együttműködés. Egy olyan eljárásnál, amely néhány hét alatt több mint kilencmillió forintos kötelezettséget ró a városra, ez a szintű részletezettség aligha nevezhető átláthatónak, a testület és a nyilvánosság gyakorlatilag csak annyit tudhat meg, hogy „a legkedvezőbb” ajánlatot fogadták el, konkrét számok és összehasonlítási alap nélkül.

Az is figyelemre méltó, hogy a konténerek kiszállítása és telepítése már megtörtént, vagyis a munka jelentős része a testületi jóváhagyás előtt lezajlott. Az előterjesztés formálisan a fedezet biztosítását kéri a testülettől, ám a tényleges kivitelezési döntés és annak végrehajtása már megelőzte ezt a lépést. Ez a sorrend felveti a kérdést, mennyiben marad érdemi mozgástere a testületnek egy olyan kiadás jóváhagyásakor, amely a gyakorlatban már megtörtént.

A pénzügyi tétel sem elhanyagolható, a konténerek bérletére 5,5 millió forintot, a későbbi bontásra és visszaszállításra pedig bruttó 3.802.380 forintot különítenek el a költségvetés tartalékkeretéből, összesen tehát mintegy 9,3 millió forint közpénzt fordítanak egy olyan kiadásra, amely az eredeti tervek szerint egyáltalán nem merült volna fel. Ez az összeg a „előre nem látható beruházási kiadásokra” elkülönített tartalékot terheli, vagyis olyan forrást, amelyet elvben más, valóban váratlan helyzetekre tartanának fenn. Az előterjesztés nem tér ki arra, hogy ez a kiadás milyen hatással lesz a tartalék többi, esetlegesen szükséges felhasználására, sem arra, hogy a felújítás végső, teljes költsége, a csúszásból eredő pluszkiadásokkal együtt hogyan viszonyul az eredetileg tervezetthez.

Önmagában egyik lépés sem jogszabálysértő, a jogorvoslati eljárás lefolytatása, a Beszerzési Szabályzat szerinti konténerbeszerzés és a tartalékkeret felhasználása mind a jogi kereteken belül történt. A helyzet ugyanakkor jól mutatja, hogy egy közbeszerzési kockázat kezelésének hiánya, vagy legalábbis annak be nem mutatott mérlegelése hogyan alakulhat át néhány hónap alatt egy közel tízmillió forintos, utólag jóváhagyásra váró kiadássá. A Képviselő-testületnek most lényegében egy már megvalósult helyzet pénzügyi hátterét kell szentesítenie, miközben az előterjesztés nem ad választ arra a kérdésre, hogy a csúszás és annak költségei mennyiben voltak elkerülhetők, és ki visel ezért felelősséget.

https://bicske.hu/sites/default/files/eloterjesztesek/nyilt/132_a_kakas_tagovoda_teruleten_ideiglenes_kontener_ovoda_kialakitasarol.pdf

Fotó: Bálint Istvánné Andi facebook

Értékesítésre kerülhet egy 1130 négyzetméteres bicskei önkormányzati telekBicske Város Önkormányzata döntést készül hozn...
23/09/2026

Értékesítésre kerülhet egy 1130 négyzetméteres bicskei önkormányzati telek

Bicske Város Önkormányzata döntést készül hozni egy tulajdonában álló ingatlan elidegenítéséről. A polgármester, Bálint Istvánné 2026. szeptember 2-án kelt előterjesztésében kérte a képviselő-testületet és a Gazdálkodási Bizottságot, hogy hozzanak határozatot a terület értékesítéséről.

Az érintett ingatlan a bicskei 2612/4 helyrajzi számon nyilvántartott, kivett építési terület megnevezésű, 1130 négyzetméteres, forgalomképes terület, amely a Kisfaludy utca és a Szent István út között helyezkedik el. A telek önálló közúti kapcsolattal nem rendelkezik: jelenleg a szomszédos, 2610 hrsz-ú, a Sankó-Bazsa-Bau Kft. tulajdonában álló ingatlanon keresztül közelíthető meg. A hatályos szabályozási terv szerint a terület Lke-1 övezetbe tartozik.

A szomszédos ingatlant birtokló Sankó-Bazsa-Bau Kft. vételi szándékot nyújtott be az önkormányzathoz a terület megvásárlására, ugyanakkor a megkeresésében konkrét vételárat nem jelölt meg.

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás alapjairól szóló 29/2014. (XII. 22.) önkormányzati rendelet előírása szerint elidegenítési szándék esetén legfeljebb három hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján kell meghatározni az ingatlan értékét. Az önkormányzat megbízásából igazságügyi szakértő készít***e el a becslést, amely szerint a terület forgalmi értéke, ÁFA nélkül 11 900 000 forint.

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nvtv) 13. § (1) bekezdése kimondja, hogy a jogszabályban meghatározott értékhatár feletti ingatlanértékesítés kizárólag versenyeztetés útján lehetséges. Ezt az értékhatárt Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény 25 millió forintos egyedi bruttó forgalmi értékben állapítja meg.

Mivel a szakértői értékbecslés szerinti forgalmi érték nem éri el ezt a küszöböt, a rendelet 20. § (1) bekezdése alapján a bicskei terület versenyeztetés nélkül is elidegeníthető.

Az előterjesztés felhívja a figyelmet arra is, hogy az Nvtv 14. § (2) bekezdése szerint önkormányzati ingatlan értékesítése esetén az államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg.

A polgármester előterjesztésében a testülettől a terület elidegenítésével kapcsolatos döntés meghozatalát kérte. A végső szót tehát Bicske Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, a Gazdálkodási Bizottság véleményének figyelembevételével mondja ki arról, hogy a Sankó-Bazsa-Bau Kft. megvásárolhatja-e a szóban forgó telket, és milyen áron.

https://bicske.hu/sites/default/files/eloterjesztesek/nyilt/120_a_bicske_2612-4_hrsz-u_ingatlan_elidegenitese.pdf

A legfőbbügyész-jelölt testvére az aranykonvoj-ügy gyanúsítottjaA Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) megerősít***e, hog...
23/09/2026

A legfőbbügyész-jelölt testvére az aranykonvoj-ügy gyanúsítottja

A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) megerősít***e, hogy Szathmáry Zoltán, Baka András köztársasági elnök legfőbbügyész-jelöltje testvérének ügye kapcsolódik az úgynevezett aranykonvoj-üggyel foglalkozó nyomozáshoz. A fejlemény alátámasztja azokat a korábbi, a HVG-hez és a Telexhez eljutott értesüléseket, amelyek szerint ez az érintettség állhatott amögött, hogy a Tisza-frakció alig 24 óra alatt elutasította Szathmáry jelölését.

Az ügy márciusban robbant ki, amikor az M0-s autóút alacskai pihenőhelyén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hét ukrán állampolgárt, köztük egy volt titkosszolgálati tábornokot és két páncélozott pénzszállító járművet állított elő. A járműveken összesen mintegy 40 millió dollár, 35 millió euró és 9 kilogramm arany volt, amelyet a hatóságok szerint Ukrajnába próbáltak juttatni. A Fidesz kampánytémává emelte az esetet, később azonban több körülmény is megkérdőjelezte a hivatalos verziót, egyes értesülések szerint az akció időzítéséről és szükségességéről akár Orbán Viktor is dönthetett.

A KNYF a HVG megkeresésére, név konkrét megnevezése nélkül annyit erősített meg, hogy a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen folyamatban lévő eljárásban öt személyt hallgattak ki gyanúsítottként, és a nemrég kihallgatott gyanúsítottakkal szemben közokirat-hamisítás gyanúját közölték. A nyomozás a jogellenes fogva tartás bűnt***e miatt indult, ebben korábban Hajdu János nyugalmazott rendőr altábornagyot, a Terrorelhárítási Központ (TEK) egykori vezetőjét is gyanúsítottként hallgatták ki.

A sajtóértesülések a szerint Szathmáry Zoltán testvére az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársaként, egyes beszámolók szerint annak egyik vezetőjeként kapcsolódott az ügyhöz. Állítólag ő intézte a X. kerületi rendőrkapitányságon az előállított ukrán állampolgárok beutazási és tartózkodási tilalmának elrendelését. Mivel a hatóság hivatalosan nem nevezte meg a gyanúsítottakat, a nevesített érintettség egyelőre a sajtó értesülésein alapul, nem hivatalos közlésen.

Baka András köztársasági elnök Szathmáry Zoltánt jelölte legfőbb ügyésznek, a Tisza-frakció azonban rendkívül gyorsan, mintegy egy nap alatt elutasította a jelölést. Magyar Péter a döntést azzal indokolta, hogy a frakció nem látja biztosítottnak Szathmáry megválasztását, és új jelölt állítását kérte az elnöktől. A Telex forrásai szerint azonban a háttérben a testvér aranykonvoj-ügyben való érintettsége is politikai kockázatként merült fel.

A Sándor-palota közlése szerint a köztársasági elnök fenntartja korábbi, az Országgyűlésben elmondott álláspontját, és a jelölést nem vonta vissza, arról továbbra is az Országgyűlésnek kell döntenie.

A főügyészség hivatalosan nem erősít***e meg név szerint, hogy Szathmáry Zoltán testvére a gyanúsítottak között van, ez egyelőre sajtóértesülés.

A gyanúsítás a közokirat-hamisítás gyanúját jelenti, ami nem jelent elmarasztaló ítéletet.
A Tisza-frakció hivatalos indoklása nem kizárólag erre az ügyre hivatkozott.

Fotó: portfolio

Házkutatást tartott az ügyészség a Matolcsy-körnélFordulat állt be a évek óta húzódó MNB-alapítványi ügyben, a hatóságok...
23/09/2026

Házkutatást tartott az ügyészség a Matolcsy-körnél

Fordulat állt be a évek óta húzódó MNB-alapítványi ügyben, a hatóságok kutatásokat és lefoglalásokat végeztek a korábbi jegybankelnök, Matolcsy György környezetéhez köthető köröknél.

Kedden váratlan és határozott fordulat állt be abban a nyomozásban, amely a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványai körüli pénzmozgásokat vizsgálja. A hatóságok nyomozati cselekményeket tartottak a korábbi jegybankelnök, Matolcsy György környezetéhez köthető köröknél, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) pedig hivatalosan is megerősít***e a házkutatások tényét.

Az ügyészség szóvivője, Dr. Kovács Katalin főügyészségi csoportvezető ügyész az ATV megkeresésére közölte, hogy a Magyar Nemzeti Bankot érintő, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűnt***e miatt folyamatban lévő ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség eljárási cselekményeket, köztük kutatást és lefoglalást végzett, azonban gyanúsítotti kihallgatásra eddig nem került sor.

A KNYF egy későbbi, pontosító nyilatkozatában azt is nyomatékosította, hogy a kutatás és a lefoglalás kizárólag jogi személyeket érintett. Arról hivatalosan továbbra sem született megerősítés, hogy a cselekmények ténylegesen Matolcsy György közvetlen környezetében, esetleg otthonában zajlottak-e.

A szóvivő hangsúlyozta azt is, hogy a nyomozati cselekmények folyamatosak, ugyanakkor mivel a törvény szerint a nyomozás nem nyilvános, a hatóságoknak jelenleg nincs módjuk részletesebben értékelni vagy nyilvánosságra hozni a rendelkezésükre álló bizonyítékokat.

A most fordulóponthoz érkezett ügy gyökerei évekre nyúlnak vissza. A jegybanki alapítványok ügyében a rendőrség és az ügyészség 2025 februárja óta vizsgálódik, miután az Állami Számvevőszék (ÁSZ) három jelentésében is feltárta az MNB ingatlanberuházásai, a Pallas Athéné Domus Meriti alapítvány, valamint az ezzel összefüggésben a kecskeméti Neumann János Egyetemnek nyújtott kölcsönügylet körüli pénzmozgásokat, és hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tett.

A köznyelvben csak "nagy bankrablásként" is emlegetett ügy azóta is a hazai közélet egyik legvitatottabb korrupciógyanús esete. Becslések szerint az MNB alapítványi rendszeréből mintegy 300 milliárd forintnyi kár keletkezhetett, ami az ügyet az elmúlt évek egyik legnagyobb volumenű, közpénzeket érintő botrányává t***e.

A kormányváltás után a téma parlamenti szinten is napirendre került, vizsgálóbizottság alakult az ügyben, amelynek a mára Varga Mihály vezette jegybank már több tízezer oldalnyi iratot adott át.

Az ügy különlegessége, hogy bár a nyomozás már másfél éve tart, érdemi előrelépésről korábban alig érkezett hír. A Transparency International és más civil, jogvédő szervezetek hosszú ideje bírálják a hatóságokat amiatt, hogy a vizsgálat nem hozott áttörést, és az eddig nyilvánosságra került információk szerint az ügyben korábban egyetlen érint***et, köztük magát Matolcsy Györgyöt sem hallgatták ki gyanúsítottként.

A keddi házkutatások és lefoglalások ezért az elmúlt hónapok legkonkrétabb jelét adták annak, hogy a nyomozó hatóságok ténylegesen léptek az ügyben. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a gyanúsítotti kihallgatás elmaradása azt jelzi, hogy az eljárás még korai szakaszban tart, és egyelőre nem született hivatalos állásfoglalás arról, hogy ki vagy kik ellen folyik érdemben a nyomozás.

Matolcsy György korábbi jegybankelnökként és korábbi nemzetgazdasági miniszterként az elmúlt évtizedek egyik meghatározó magyar gazdaságpolitikai szereplője volt. Az MNB elnöki posztját hosszú éveken át töltötte be, elnöksége alatt jött létre a jegybank alapítványi rendszere is, amely a mostani nyomozás középpontjában áll. A sajtóértesülések a nyomozást gyakran nem csupán személyéhez, hanem tágabb környezetéhez, így családtagjaihoz és üzleti köreihez is kötik.

Az ügyet övező feszültséget fokozta, hogy a választási vereség előtti hetekben olyan értesülések láttak napvilágot, amelyek szerint a Matolcsy családhoz köthető vagyontárgyakat konténerekben szállították külföldre, Dubajba. Ezek a beszámolók tovább erősítették a közvéleményben azt a benyomást, hogy az érint***ek tudatában lehettek a rájuk leselkedő jogi kockázatoknak, és igyekeztek időben biztonságba helyezni vagyonukat.

Az ügy nem csupán jogi, hanem politikai dimenzióval is bír. A Legfőbb Ügyészség vezetése körüli személyi változások, így egy korábbi főügyész lemondása és az azt övező nyilatkozatok arról, hogy a nyomozásokat állítólag felülről irányították és próbálták elhallgattatni tovább növelték az ügy közéleti súlyát. A parlamenti vizsgálóbizottság munkája, valamint a civil szervezetek folyamatos figyelme is azt mutatja, hogy az MNB-alapítványok ügye az elmúlt évek egyik legmeghatározóbb elszámoltathatósági tesztjévé vált a magyar igazságszolgáltatás számára.

A hatóságok egyelőre nem közöltek részleteket arról, milyen bizonyítékokat foglaltak le, és hogy a kutatások eredményei alapján várható-e a közeljövőben gyanúsítotti kihallgatás. Mivel a nyomozás törvény szerint nem nyilvános, a további fejlemények egyelőre csak korlátozottan követhetők nyomon, a nyilvánosság információi jórészt sajtóértesülésekre és az ügyészség hivatalos, de szűkszavú megerősítéseire korlátozódnak.

A most megindult eljárási cselekmények mindenesetre azt jelzik, hogy az évek óta húzódó ügyben a hatóságok konkrét lépésekre szánták el magukat. A kérdés az, hogy ez a lendület fenntartható lesz-e, és eljut-e odáig, hogy az érint***ek ellen érdemi, gyanúsítotti szintű eljárás induljon.

Fotó: átlátszó

Cím

Bicske
2060

Weboldal

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Most48 új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Parancsikonok

Megosztás