Neumann Technológiai Platform - NTP

Neumann Technológiai Platform - NTP Neumann Technológiai Platform

A Neumann Technológiai Platform alapítója, a Neumann Nonprofit Közhasznú Kft., amely a Nemzetgazdasági Minisztérium háttérintézményeként támogatja a hazai iparstratégiai fejlesztéseket. A jelen kor gazdaságának és technológiájának változó trendjei nem csak a mindennapi életben, hanem a gazdaság és ipar területén is jelentkeznek, melyek mind nemzetgazdasági, mind versenyképességi kihívásokat is jelentenek hazánknak. A Neumann Technológiai Platform ezen felismerés által életre hívott szellemi műhely, mely feladata a KKV szektor, a nagyvállalati és állami szereplők számára ipari és technológiai alkalmazások terjesztése és a technológiai korszakváltás elősegítése. A Platform kiemelt figyelmet fordít a digitális, ipari technológiák kutatására, hozzájárul a szakemberforrás fejlesztéséhez, szakemberképzés megújításához és szakember utánpótlás biztosításához.

🚀 A mai gyerekek lehetnek a holnap űrhajósaiMa még lehet, hogy csak az eget nézik. 🌌Holnap talán már ők tervezik azt az ...
20/09/2026

🚀 A mai gyerekek lehetnek a holnap űrhajósai

Ma még lehet, hogy csak az eget nézik. 🌌
Holnap talán már ők tervezik azt az űreszközt, amely eljut a Holdra, vagy éppen egy Mars-expedíció résztvevői lesznek.

A gyermekkor a kíváncsiság időszaka: „Miért?”, „Hogyan?”, „Mi lenne, ha…?” – és éppen ezekből a kérdésekből születnek később a tudományos felfedezések. 🔬
A következő évtizedekben az űrkutatás egyre több tudományterületet kapcsol majd össze: mesterséges intelligenciát, robotikát, mérnöki tudományokat, biológiát és új anyagtechnológiákat. 🤖🛰️🧬

Lehet, hogy egy mai kisiskolásból lesz az a mérnök, aki egy holdjáró következő generációját tervezi.
Vagy az a kutató, aki egy űrállomáson vizsgálja, hogyan alkalmazkodik az emberi szervezet a hosszú távú űrutazáshoz.
Vagy éppen az a programozó, aki egy önállóan gondolkodó robotot küld a Mars felszínére. 🔴
És talán éppen ezért olyan fontos, hogy a gyerekek ne csak használói, hanem felfedezői és alkotói is legyenek a technológiának.

Mert a jövő még nincs megírva.

De lehet, hogy akik megírják, ma még az iskolapadban ülnek. 🌍➡️🌙➡️🚀
Boldog gyermekek világnapját! 💙

🇭🇺 🇰🇷 Együttműködési szándéknyilatkozat a gyártás digitalizációjáért: a Neumann Technológiai Platform és a Gyeonggi Tech...
14/09/2026

🇭🇺 🇰🇷 Együttműködési szándéknyilatkozat a gyártás digitalizációjáért: a Neumann Technológiai Platform és a Gyeonggi Technopark partnerséget épít

🤝 A Neumann Technológiai Platform (NTP) székházába látogatott el a dél-koreai Gyeonggi Technopark (GTP) és a Gyeonggi Smart Technology Companies Federation felsővezetői delegációja. A találkozó egyik fontos eredményeként Mr. Jung Jin Soo, a GTP elnöke és Szentgyörgyi Balázs, a Neumann Technológiai Platform ügyvezetője együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a kölcsönös tudás- és tapasztalatcsere előmozdítása érdekében.

🏭 Gyeonggi Tartomány a Koreai Köztársaság legnagyobb gyártási régiója, a GTP pedig a térség okosgyártásának, gyártási MI- és KKV-k digitalizációs törekvéseinek egyik meghatározó intézménye. A GTP környezetében működő Gyeonggi Smart Technology Companies Federation több mint 80, MI-, robotikai, automatizációs, MES- és okosgyári megoldásokkal foglalkozó vállalatot kapcsol össze. A GTP saját programjai között jelenleg is kiemelt helyen szerepel a KKV-k digitális átállása és az okosgyártás elterjesztése.

🔗 💡A megbeszélés fókuszában a gyártási MI-transzformáció (Manufacturing AX), az okosgyártás, az ipari digitális átalakulás és az innovációs ökoszisztémák fejlesztéséről való egyeztetés állt. A felek egyetértettek abban, hogy a kölcsönösen azonosított jó gyakorlatok alkalmazása a másik ország környezetéhez illeszkedően ugyancsak elengedhetetlen az eredményes együttműködéshez.

🌐 A két szervezet jövőbeni együttműködése további lendületet ad a Neumann Technológiai Platform digitális transzformáció előmozdítására irányuló törekvéseinek, és erősíti a KKV-k támogatásában vállalt szerepét az MI-technológiák gyors, hatékony adaptálásában és alkalmazásában.

ENG

🇭🇺 🇰🇷 New cooperation for industrial digital transformation: Neumann Technology Platform and Gyeonggi Technopark build a new partnership
🤝 A senior delegation from Gyeonggi Technopark (GTP) and the Gyeonggi Smart Technology Companies Federation from the Republic of Korea visited the headquarters of the Neumann Technology Platform (NTP). As one of the key outcomes of the meeting, Mr. Jung Jin Soo, President of GTP, and Balazs Szentgyörgyi, CEO of NTP, signed a Memorandum of Understanding to promote mutual knowledge and experience exchange.
🏭 Gyeonggi Province is the largest manufacturing region of the Republic of Korea, while GTP is one of the key institutions supporting smart manufacturing, manufacturing AI and the digital transformation of SMEs in the region. The Gyeonggi Smart Technology Companies Federation brings together more than 80 companies working in AI, robotics, automation, MES and smart-factory solutions. Supporting SME digital transformation and the wider adoption of smart manufacturing are also key areas of GTP’s activities.
🔗 The consultation focused on Manufacturing AI Transformation (Manufacturing AX), smart manufacturing, industrial digital transformation and the development of innovation ecosystems. Both participants agreed that adapting mutually identified good practices to the specific environment of the partner country to support effective cooperation is highly important and inevitable.
🌐 Future cooperation between the two organizations will give further momentum to the Neumann Technology Platform’s efforts to promote digital transformation and strengthen its role in supporting SMEs in the rapid and effective adoption and application of AI technologies.

🎶🇭🇺 Szeptember 13. – a magyar dal napja 🕊️A zene univerzális élmény, de a magyar dal a saját szívünk visszhangja.🫀🎤 A ma...
13/09/2026

🎶🇭🇺 Szeptember 13. – a magyar dal napja 🕊️

A zene univerzális élmény, de a magyar dal a saját szívünk visszhangja.🫀

🎤 A magyar dal napja 2008-ban, Presser Gábor kezdeményezésére indult útnak a Sziget Fesztivál nulladik napján. Az ötlet mögött azonban több állt egy egyszerű koncert megszervezésénél: Presser Gábor szerint hatalmas zenei kincsünk van, amely olyan fórumot érdemel, ahol a közönség újra felfedezheti – különösen a kortárs magyar dalokat és a kevésbé ismert előadókat.

🎸Az első alkalommal több, mint 80 zenész és számos különböző műfaj képviselői léptek színpadra a rocktól és poptól a népzenén át a jazzig.

🎹🥁 A kezdeményezés kezdettől fogva a sokszínűségre épített: a pop, rock és jazz mellett színházi és gyerekzene, valamint komolyzene is helyet kapott a repertoárban, képviselve azt a gondolatot, hogy a magyar zene nem egyetlen műfaj, hanem történetek, hangulatok és generációk sokasága. 🎻🪕🎷

🕊️ Presser Gábor elképzelése szerint ez nem egy merev, hivatalos ünnep, hanem egy alulról szerveződő, közösségi kezdeményezés volt, amelyben különböző települések, helyszínek és közösségek saját programokkal kapcsolódhattak az élményhez.

🎼 A magyar dal napja nemcsak a zenéről szól, hanem arról, hogy egy-egy dallam hogyan válhat közös emlékké, egy hangból hogyan születhet közösségi élmény, és egy dal hogyan kísérhet végig generációkat. ❤️

🤖Ugyan az AI generált dalok térhódításával egyre könnyebb zenét létrehozni, viszont a valódi alkotást továbbra sem lehet egyszerűen az algoritmusra bízni. A technológia nem tudja helyettünk megélni azt, amiből egy igazán személyes dal születik: az esszenciális emberi érzéseket és látásmódot. 🫆🧬

🎧 Ma hallgassunk magyar dalt – legyen az egy régi kedvenc vagy egy újonnan megismert alkotás. 🇭🇺🎶

🚀 Egy budapesti fiú, aki a számítógépteremből egészen a világűrig jutott🎂🎈 Szeptember 10-én ünnepli születésnapját Charl...
10/09/2026

🚀 Egy budapesti fiú, aki a számítógépteremből egészen a világűrig jutott

🎂🎈 Szeptember 10-én ünnepli születésnapját Charles Simonyi, a magyar származású szoftverfejlesztő, a Microsoft egyik meghatározó úttörője és a világ első kétszeres űrturistája.

🖥️ 1. Egy szovjet számítógép mellett kezdődött
Simonyi még középiskolás korában éjszakai őrként dolgozott egy budapesti számítógépteremben, ahol egy Ural–2 számítógépen kezdett programozni. Saját fordítóprogramot is írt, amelyet később értékesített.

🌎 2. Budapest → Berkeley → Stanford
1966-ban Dániába ment programozóként, majd 1968-ban az Egyesült Államokba költözött. A Berkeley-n mérnöki matematikát és statisztikát tanult, később pedig a Stanford Egyetemen szerzett számítástechnikai PhD-fokozatot.

💻 3. A Word és az Excel mögött
A Xerox kutatóközpontjában részt vett a Bravo megalkotásában -az első ún. alakhű WYSIWYG szövegszerkesztő-, amely lényegében a Microsoft Word első prototípusa.
1981-ben csatlakozott a Microsofthoz, ahol vezető szerepet ('chief architect') játszott a Word és az Excel fejlesztésében, és a szoftverfejlesztésben máig ismert programozási jelölésrendszer, a „Hungarian notation” elterjesztésében.

🧠 4. Nem állt meg a Microsoftnál
2002-ben saját vállalkozást alapított Intentional Software Corporation (ISC) néven, amelynek célja a szoftverfejlesztés újragondolása volt. A céget 2017-ben a Microsoft felvásárolta.

🛰️ 5. Következő állomás: a világűr
A számítógépek után az űrkutatás iránti szenvedélyét is valóra váltotta: 2007-ben és 2009-ben is eljutott a Nemzetközi Űrállomásra. Ezzel ő lett az első ember, aki kétszer utazott űrturistaként az ISS-re.

✨ Sokszínű életút - programozás, innováció, vállalkozás és űrutazás
Charles Simonyi története jól példázza, hogy a technológiai áttörések mögött nem mindig egyetlen nagy pillanat áll, hanem a kíváncsiság, a tanulás és az új dolgok kipróbálásának évtizedeken át tartó szenvedélye.

🥂 🎉Boldog születésnapot, Charles Simonyi!
Egy név, amely örökre összefonódott a számítástechnika fejlődésének fontos mérföldköveivel. Olyan alkotót ünneplünk, akinek munkája generációk számára formálta azt, ahogyan a technológiával dolgozunk. 💻

🤖 Jön a GPT-6 Astra: az általános mesterséges intelligencia korszaka kezdődhet?Az OpenAI bemutatta legújabb modelljét, a...
08/09/2026

🤖 Jön a GPT-6 Astra: az általános mesterséges intelligencia korszaka kezdődhet?

Az OpenAI bemutatta legújabb modelljét, a GPT-6 Astrát, amely a cég szerint generációs ugrást jelenthet az általános mesterséges intelligencia (Artificial General Intelligence - AGI) kora felé. Az OpenAI története azonban már jóval a ChatGPT előtt elkezdődött, nézzünk egy rövid áttekintést:

📍 2015 – Az OpenAI nonprofit szervezetként indul azzal a céllal, hogy létrehozza az általános mesterséges intelligenciát, amely az emberiség egészének javát szolgálhatja.
💬 2022 – Megjelenik a ChatGPT és néhány hónap alatt világszenzációvá válik. A felhasználók tömegei azonban óriási terhelést rónak a rendszerre.
🧠 2023–2024 – Érkezik a GPT-4, miközben már javában zajlik a következő generáció fejlesztése.
🚀 2025 – Megjelenik a GPT-5. Sam Altman szerint már látszanak annak jelei, hogy a modell emberi szinten, de akár azon túl is képes gondolkodni.
⚡ 2026 – Bemutatják a GPT-6 Astrát. Greg Brockman szerint ez már az a pont, ahol megvalósulhat az AGI.

🔮 És mit tud az Astra?
Egy vagy több feladat elvégzését szoftvereken belül elintézi. Egyetlen bemutató során például képes volt egyszerre ⚖️ jogi szerződést készíteni,🎮 3D-s játékot létrehozni,🍽️ ételt rendelni és🎾 teniszpályát foglalni.

🧬 A tesztek szerint többek között biológiai, kémiai, orvosi és fizikai feladatokban is új rekordokat ért el.

⚠️ Van azonban egy fontos „de”: az Astra fejlesztését korábban elhalasztották, mert elérhette a kiberbiztonsági „kritikus” küszöbértéket. A modell képes lehet korábban ismeretlen sebezhetőségek felderítésére és kihasználására jól védett rendszerekben.

Ráadásul minél több dolgot képes egy AI önállóan elvégezni, annál fontosabb kérdéssé válik: mennyire tudjuk kontrollálni? Az OpenAI szerint ezért az Astra fejlesztésének egyik központi eleme, hogy a modell a felhasználó szándékának keretein belül maradjon.

🌐 A történet tehát nem egyszerűen arról szól, hogy megérkezett egy újabb, erősebb GPT, hanem arról, hogy az AI lassan elmozdulhat a „válaszol nekem” modelltől a „dolgozik helyettem” modell felé - a legfontosabb kérdés pedig, hogy mit kezdünk vele és hogyan használhatjuk felelősséggel.

🤖 1955: megszületik egy új technológiai terület neve1927. szeptember 4-én született John McCarthy, amerikai számítástech...
04/09/2026

🤖 1955: megszületik egy új technológiai terület neve

1927. szeptember 4-én született John McCarthy, amerikai számítástechnikus, matematikus és a mesterséges intelligencia kutatásának egyik úttörője.

💡 McCarthy nevéhez fűződik a „mesterséges intelligencia” (Artificial Intelligence, AI) kifejezés megalkotása, amelyet 1955-ben, az 1956-ban megrendezett híres Dartmouth Summer Research Project on Artificial Intelligence előkészítése során használt.
A Dartmouth-projekt mérföldkőnek számított: a kutatók ekkor már azt vizsgálták, hogyan lehetne olyan gépeket létrehozni, amelyek képesek tanulni, következtetni, problémákat megoldani és a nyelvet használni – vagyis olyan feladatokat végezni, amelyekhez korábban emberi intelligenciára volt szükség. 🧠💻
McCarthy később megalkotta a Lisp programozási nyelvet is, amely évtizedeken át meghatározó szerepet játszott az AI-kutatásban.

🔬 Ami 1956-ban még merész tudományos kérdés volt, ma már a technológiai fejlődés egyik meghatározó területe. A mesterséges intelligencia napjainkban az ipartól és a kutatástól az 5G-hálózatokon, a dróntechnológián és az intelligens rendszereken át számos területen formálja a jövőt.

És talán ez McCarthy örökségének egyik legérdekesebb része: nem egyszerűen egy technológiát nevezett el – hozzájárult ahhoz, hogy egy egész tudományterület megszülessen. 🚀

🧪 Mi lenne, ha a következő kekszed alapanyaga egy kiürült PET-palack lenne?Elsőre inkább sci-fi, mint élelmiszeripari in...
27/08/2026

🧪 Mi lenne, ha a következő kekszed alapanyaga egy kiürült PET-palack lenne?

Elsőre inkább sci-fi, mint élelmiszeripari innováció. Pedig amerikai kutatók már megmutatták, hogy elvileg lehetséges. 🍪♻️

A Southern Illinois University Carbondale kutatói a NASA Deep Space Food Challenge programjának részeként olyan technológián dolgoznak, amelyben a kidobott PET-palackokból és mezőgazdasági hulladékból fehérjében gazdag élelmiszer-alapanyag készülhet.

És itt jön a - valószínűleg - leggyakrabban felmerülő aggodalom:
„Köszönöm, de én azért nem szívesen ennék műanyag kekszet.” 😅
De fontos pontosítani: nem műanyagot eszünk.
A folyamat lényege éppen az, hogy a PET-et először víz, oxigén, magas hőmérséklet és nyomás segítségével kisebb molekulákra bontják. Ezeket aztán genetikailag módosított élesztők „fogyasztják el”, és új élelmiszer-összetevőket építenek belőlük – többek között fehérjéket, zsírokat és más molekulákat. A végén az így előállított biomasszát rosttal, keményítővel és édesítőszerrel keverik, majd 3D-nyomtatással készül belőle a µBites nevű keksz. 🧬➡️🦠➡️🍪

Sőt, a kutatók az élesztőket arra is programozták, hogy növényi biomasszából vaníliaaromát, a PET egyik összetevőjéből pedig béta-karotint állítsanak elő – utóbbit a szervezet A-vitaminná alakíthatja.
Az American Chemical Society beszámolója szerint a µBites biztonsági vizsgálatai kedvező eredményt mutattak, de ez még kutatási prototípus, nem a holnapi reggeli menüje. 🔬

A kutatók egy olyan zárt, erőforrás-hatékony élelmiszer-előállítási rendszert keresnek, amely ott is működhet, ahol kevés a víz, a termőföld, az alapanyag és az utánpótlás.
🚀 Egy hosszú távú űrmisszión például minden kilogramm szállított élelmiszer számít. Ha a hulladékból és más helyben rendelkezésre álló szénforrásokból újra hasznosítható tápanyagokat lehet előállítani, az jelentősen megváltoztathatja azt, ahogyan a jövő űrhajósainak élelmezéséről gondolkodunk.

🌍 De a technológia a Földön is érdekes lehet: katasztrófahelyzetekben, távoli vagy szélsőséges környezetekben, tengeralattjárókon – vagy akár egy jövőbeli Hold- vagy marsi bázison.
A történet igazi technológiai tanulsága tehát nem az, hogy „műanyagból is lehet kekszet csinálni”, hanem az, hogy a biotechnológia képes arra, hogy a korábban hulladéknak tekintett szénforrásokat újrahasznosítsa és értékes molekulákká alakítsa. 🧬♻️

A kérdés így már nem is az, hogy „ennél-e műanyag kekszet?”
Hanem az, hogy meddig tudjuk kitolni annak a határát, amit a természet és a biotechnológia segítségével újra alapanyaggá tudunk alakítani? 🚀

📌 Forrás: https://www.forbes.com/sites/maryroeloffs/2026/08/24/cookies-made-from-plastic-bottles-could-ease-food-shortages-feed-nasa-crews-in-space/
További háttér: https://www.acs.org/pressroom/presspacs/2026/august/this-cookie-started-its-life-as-a-plastic-bottle.html

1 milliárd ember használja havonta a Geminit. Az AI már nem a jövő – a jövő a jelenünk része 🤖🌍A Google mesterségesintel...
25/08/2026

1 milliárd ember használja havonta a Geminit. Az AI már nem a jövő – a jövő a jelenünk része 🤖🌍

A Google mesterségesintelligencia-asszisztense, a Gemini új mérföldkőhöz érkezett: a vállalat augusztus közepén tett bejelentése szerint már több mint egymilliárd ember használja havonta az alkalmazást. A Gemini ezzel a Google egyik leggyorsabban növekvő termékévé vált. 🌍

Az igazán érdekes kérdés azonban nem csupán az, hogy hányan használják, hanem az, hogy mennyire észrevétlenül vált az AI a mindennapi digitális életünk részévé.
A Gemini egyre több helyen jelenik meg: információkeresésben, tanulásban, szövegalkotásban, problémamegoldásban, valamint a mobiltelefonokon és más digitális szolgáltatásokban. Az AI így fokozatosan kilép abból a szerepből, hogy egy különleges, kipróbálásra váró technológia legyen – és egyre inkább olyan eszközzé válik, amelyet természetes módon építünk be a hétköznapi feladatainkba.

🧠 A technológiai fejlődés egyik legfontosabb jele éppen az, amikor egy technológia már nem tűnik különlegesnek.
Az internet, az okostelefon vagy a GPS használatát ma már aligha tekintjük technológiai újdonságnak. Az AI esetében is hasonló folyamat zajlik: egyre kevésbé az a kérdés, hogy használjuk-e, és egyre fontosabbá válik, hogy értjük-e, hogyan működik, mire érdemes használni, és mikor nem szabad feltétel nélkül megbíznunk benne.
Az egymilliárdos felhasználói szám ezért nem pusztán egy üzleti mérföldkő. Azt mutatja, hogy a mesterséges intelligencia tömeges technológiává vált.

És innen kezd igazán érdekessé válni a történet:
💡 A következő nagy kérdés már nem az, hogy mire képes az AI, hanem az, hogy mi mire leszünk képesek vele.
Mert a mesterséges intelligencia önmagában nem tesz minket hatékonyabbá, kreatívabbá vagy tájékozottabbá. Ehhez nekünk is meg kell tanulnunk jól kérdezni, ellenőrizni, mérlegelni és – talán mindenekelőtt – gondolkodni akkor is, amikor egy gép már gondolkodik helyettünk.

🔎 Források: Google, TechCrunch
https://blog.google/innovation-and-ai/products/gemini-app/one-billion-monthly-users/
https://techcrunch.com/2026/08/11/googles-gemini-app-surges-to-one-billion-users/

🦋 „Pillangóhatás”: a biodiverzitás egyik legkisebb, mégis értékes indikátora🌪️Ezúttal nem a káoszelméletről fogunk írni,...
14/08/2026

🦋 „Pillangóhatás”: a biodiverzitás egyik legkisebb, mégis értékes indikátora

🌪️Ezúttal nem a káoszelméletről fogunk írni, hanem arról amikor egy apró élőlény mesél egy egész ökoszisztéma állapotáról.

🍃 Természetvédelmi értelemben vannak olyan fajok, amelyeket a kutatók indikátorfajoknak neveznek. Ezek a fajok különösen érzékenyen reagálnak a környezet változásaira, ezért jelenlétük vagy eltűnésük sokat elárulhat egy élőhely állapotáról.

🌀 A pillangók pontosan ilyen élőlények.

🌸Életciklusuk, táplálékigényük és érzékenységük miatt gyorsan reagálnak az élőhelyek átalakulására, a klímaváltozásra vagy a növényvilág változásaira. Éppen ezért a kutatók régóta használják őket a biodiverzitás monitorozására.

𓂀 Az utóbbi években azonban a monitorozás is új szintre lépett.
Automata kamerák, mesterséges intelligenciával támogatott fajfelismerés és közösségi adatgyűjtő alkalmazások segítségével ma már több százezer pillangómegfigyelés dolgozható fel gyorsan és egységes módszertannal. Ez lehetővé teszi, hogy a kutatók nagy területeken és hosszú időn keresztül kövessék nyomon a biodiverzitás változásait.

🧩A cél nem pusztán az, hogy megszámoljuk a pillangókat, hanem hogy felismerjük azokat a mintázatokat, amelyek egy élőhely romlására vagy éppen sikeres helyreállítására utalnak. Egy faj eltűnése, egy másik megjelenése vagy a közösség összetételének változása sokszor már jóval azelőtt jelezheti a problémát, hogy az szabad szemmel is láthatóvá válna.

🌍 A technológia itt sem helyettesíti az ökológusokat, ellenben segít olyan mennyiségű adatot feldolgozni, amelyet emberi erővel szinte lehetetlen lenne elemezni.

https://www.eea.europa.eu/en/analysis/indicators/grassland-butterfly-index-in-europe-1
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1439179125000519

🚀 Hogyan válhatnak a városok az innováció valódi tesztpályáivá?Az innováció akkor ér a legtöbbet, ha nem marad az ötlete...
06/08/2026

🚀 Hogyan válhatnak a városok az innováció valódi tesztpályáivá?

Az innováció akkor ér a legtöbbet, ha nem marad az ötletek szintjén, hanem valódi környezetben is bizonyít. Ezt a szemléletet képviseli a PilotInnCities nemzetközi projekt, amelynek szakmai partnereként a Neumann Technológiai Platform is részt vett az Agile Piloting módszertan hazai megismertetésében.

📘 A projekt eredményeként két olyan – ingyenesen letölthető, szabadon felhasználható – kiadvány készült, amelyek gyakorlati útmutatót adnak a közszféra innovációs képességének erősítéséhez.

💡 Az Action Plan for Adoption of Agile Piloting a döntéshozóknak szól: bemutatja, milyen stratégiai, szervezeti és pénzügyi feltételek szükségesek ahhoz, hogy az önkormányzatok és más közintézmények sikeresen vezessenek be agilis pilotprogramokat, és hosszú távon is támogassák az innovációt.https://interreg-danube.eu/storage/media/01KSQJHNXNRHRQ8GEX7MWVTSHF.pdf

⚙️ Az Agile Piloting Methodology már a megvalósításra fókuszál. Lépésről lépésre ismerteti, hogyan lehet innovatív megoldásokat gyorsan, kontrollált körülmények között tesztelni – a pályázati felhívások előkészítésétől a pilotprojektek lebonyolításán és értékelésén át egészen az eredmények hasznosításáig.https://interreg-danube.eu/storage/media/01KSNDQACRDH10TPCZ3DX64B32.pdf

A PilotInnCities projekt tapasztalatai azt mutatják, hogy az Agile Piloting hatékony eszköz lehet:
✅ a startupok és kkv-k, valamint a közszféra együttműködésének erősítésére,
✅ az új technológiák gyors és biztonságos kipróbálására,
✅ a helyi igényekre épülő fejlesztések megvalósítására,
✅ az innovációs ökoszisztéma fejlesztésére és a Living Lab szemlélet elterjesztésére.

🤝 A projekt során szerzett nemzetközi tapasztalatok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a jövő városai nyitottabban, gyorsabban és tudatosabban vezessék be az innovatív megoldásokat.

📖 A két kiadvány magyar nyelvű fordítása a HROD és a Neumann Technológiai Platform együttműködésében hamarosan elkészül.

Cím

Rákóczi út 70-72
Budapest
1074

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Neumann Technológiai Platform - NTP új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Szervezet Elérése

Üzenet küldése Neumann Technológiai Platform - NTP számára:

Parancsikonok

Megosztás