09/08/2026
Miért lehetetlen fenntartani a modern életmódot?
Az első ipari forradalommal kialakult úgynevezett „modern” életmód a növekedésen alapul. Az energiaellátás és a modern világ alapját képező gépek mesterséges ökoszisztémájának fenntartása a következőket igényli:·
Egyre több nyersanyag kitermelése;
· Egyre több földterület mesterségessé tétele;
· Egyre több mérgező anyag kibocsátása a levegőbe, vízbe és talajba.
Vegyünk egy példát a vonattal, amelyet gyakran ökológiai közlekedési eszközként mutatnak be. Az ADEME szerint :
„Az SNCF Réseau a nemzeti vasúthálózat tulajdonosa és üzemeltetője. Az ország egész területén évente jelentős mennyiségű felújítás és karbantartás keletkezik: több mint 120 000 tonna sín, több mint 2 millió tonna zúzottkő, több mint 60 000 tonna fa talpfa, több mint 300 000 tonna beton talpfa, több mint 3000 tonna kábel és felsővezeték.
A vasutakon a zúzottkő az az alapréteg, amely lehetővé teszi a terhelés elosztását a talajon, és amelybe a kereszttartók be vannak ágyazva. Masszív, szögletes és zúzott kőzetaggregátumokból áll. Erős mechanikai nyomásnak kitéve ez az anyag 15-40 év élettartammal rendelkezik, a forgalomban lévő tonnatartalomtól és a sebességtől függően. Így a pályák éves felújítása és karbantartása során közel 2 millió tonna használt zúzottkő visszanyerésére van szükség.”
Ekkora mennyiségű anyag kinyeréséhez és mozgatásához számtalan gépre van szükség, amelyek önmagukban is rengeteg erőforrást és energiát fogyasztanak.
--
Nem tarthatnánk meg legalább az egészségügyi rendszert?
A modern orvostudomány teljes mértékben függ a technoipari rendszertől, és így az olajtól is, legyen szó szállításról (mentők, helikopterek, logisztika), kórházi berendezésekről és anyagokról (gépek, egyszer használatos tárgyak, csomagolás, mindenütt jelenlévő műanyag stb.), vagy gyógyszerek gyártásáról. Egy tanulmány szerint , míg „az olajtermelés körülbelül 3%-át gyógyszerészeti termékek gyártására használják fel, [...] a gyógyszerészeti alapanyagok és reagensek közel 99%-a petrolkémiai termékekből származik.”
Másrészt a modern orvostudomány, mint sok más modern tudományos tudományág, amely az élőlényeket tanulmányozza, hajlamos az emberi testet egy olyan gépnek tekinteni, amely fogaskerekekből és alkatrészekből áll, amelyeket javítani vagy cserélni kell. Ez az egészség rendkívül leegyszerűsített felfogása.
Ivan Illich szerint: „A morbiditási trendek elemzése azt mutatja, hogy az általános környezet (egy olyan fogalom, amely magában foglalja az életmódot is) minden populáció általános egészségi állapotának elsődleges meghatározója. Az élelmiszer, a lakhatási és munkakörülmények, a társadalmi szövet kohéziója, valamint a népesség stabilizálására szolgáló kulturális mechanizmusok döntő szerepet játszanak a felnőttek egészségi állapotának és a halálozási kornak a meghatározásában.”
--
Emberek milliárdjai fognak meghalni, ha a technoipari rendszert lebontják, akarod, hogy meghaljanak?
Nem akarjuk, hogy bárki meghaljon, szervezetünk erőszakmentes. Senki sem tudja, hány ember túlélése függ a technológiai rendszertől, vagy hányan élhetnének meg a Földön nélküle. Hélène Tordjman közgazdász a Zöld növekedés a természet ellen című könyvében ezt írja:
„A kisüzemi mezőgazdaság a világszerte fogyasztott élelmiszer 70-75%-át termeli a megművelt területek egynegyedén, míg az ipari mezőgazdaság a megművelt területek háromnegyedén 25-30%-át.”
Ahogy már máshol is említettük, a Terre de Liens egyesület úgy véli, hogy Franciaország területe elegendő lenne az őslakos lakosság ellátására.
Elméletileg lehetséges lenne, hogy az államok, iparágak, politikai pártok, politikai pártok, szakszervezetek és közigazgatások vezetői megállapodjanak abban, hogy létfontosságú a műszaki-tudományos fejlődés leállítása, majd az ipari rendszer lebontása. A kormányok ezután tervet készítenének az infrastruktúra lebontására, a földek elosztására és hatalmuk fokozatos átruházására a helyi közösségekre. A gyakorlatban mindannyian tudjuk, hogy ez soha nem fog megtörténni. Még abban a nagyon hipotetikus esetben is, ha egy politikai vezetőnek sikerülne megválasztani egy ilyen program alapján, mindig lennének szervezetek, amelyek szabotálnák a program eredményét, vagy eltávolítanák a szóban forgó vezetőt. Ez hatalom és hatalom közötti viszonyt feltételez. Minél jobban fenyegetik a hegemóniáját, annál erőszakosabban fog reagálni.
Egyszerű: vagy megnyitjuk a vitát az ipari rendszer lebontásáról, és elkezdjük megvitatni a legjobb módszereket a felmerülő veszélyek korlátozására; vagy a műszaki-tudományos fejlődés törekvése egyre ellenségesebbé teszi a Földet az élettel szemben, és szinte biztosan emberek milliárdjainak halálát, és valószínűleg a legtöbb összetett életforma teljes eltűnését okozza, ha a bioszféra túlságosan károsodna.
--
Energia és gépek nélkül nem fenyegeti-e a világ a barbársághoz való visszatérés veszélyét?
Ilyen hazugságokat terjesztenek még ma is, 2022-ben azok az emberek, akik környezetvédőknek vallják magukat . Egy technikailag fejlett társadalom hatalomra törekszik, ezért nem lehet egalitárius vagy demokratikus, nemhogy fenntartható az erőforrás-fogyasztás tekintetében. A múltban soha nem volt így, és a jövőben sem fog. Az iparosodással elért állítólagos „haladás” nagy része valójában egy olyan helyzet javulása, amelyet kezdetben a modern államok, a kereskedelmi kapitalizmus, majd az ipari kapitalizmus felemelkedése rontott le.
Számunkra a „barbárság” azt jelenti, hogy robbanóanyagokat, kotrógépeket és óriási teherautókat használnak fel arra, hogy évente több tízmilliárd tonna anyagot húzzanak ki a földkéregből. Számunkra a „barbárság” azt jelenti, hogy a Föld felszínét betonnal és aszfalttal borítják be, és az élő és változatos tájakat egységes ipari monokultúrákkal helyettesítik. Számunkra a „barbárság” az emberi és nem emberi magzatok perfluorált összetevőkkel , műanyaggal és nanorészecskékkel való szennyeződését jelenti. Számunkra a „barbárság” azt jelenti, hogy a világ minden tájáról elpusztítjuk az autonóm paraszti közösségeket a „haladás” és a „fejlődés” nevében. Számunkra a „barbárság” a soha meg nem szűnt rabszolgaságot jelenti ( 40 millió embert érint , főként nőket és gyermekeket), valamint a kényszermunkát, amely világszerte 160 millió gyermeket érint .
--
A technológiai rendszer lebontása nem fogja megoldani az összes problémát.
Tudatában vagyunk ennek. Nem teszünk úgy, mintha egy varázslatos megoldást kínálnánk, amely varázslatosan megoldhatja a világ összes problémáját. A cél az, hogy megakadályozzuk az emberiség önpusztítását, és lerakjuk azokat a technikai alapokat, amelyek előmozdítják az autonómiát, a demokráciát és a szabadságot.--
Hogyan képzelsz el egy gépek nélküli világot?
Egy élettel teli világ, egy olyan világ, ahol a gépek szüntelen zaját madarak éneke, patakok dallama, farkasok üvöltése és szarvasok bömbölése váltaná fel. És ha hiányzik a képzelőerő, mindössze annyit kell tenned, hogy utánajársz a globális Dél őslakosainak és paraszti közösségeinek, akik közül néhányan még mindig messze élnek a globális kereskedelmi folyamatoktól. Mindennapi létük (nagyon) messze van attól, amit a domináns civilizációs narratíva leír, amelyet a Nyugaton az általános iskola óta, és egész életében a média és a szórakoztatóipar ostorozott.
--
Hogyan lehet élelmezni a lakosságot egy posztindusztriális világban?
A helyi lakosság megélhetésének visszaszerzéséért szállunk síkra. Azt akarjuk, hogy az emberek önállóan, teljes mértékben önállóan tudjanak rendesen étkezni, szabadon választva a földrajzi területükön rendelkezésre álló erőforrásokhoz igazított megélhetési módokat. Agroökológia, agrárerdészet, erdő- és permakultúra-kertek, vadászat és halászat hagyományos technikákkal (low-tech), pásztorkodás, kisállattartás stb., a lehetőségek és kombinációk végtelenek.
ATR's 10 proposals: direct democracy, stopping GHG emissions, regenerating crafts and peasantry, political autonomy, etc.