Rendszerhiba

Rendszerhiba Ez az oldal azokhoz szól, akik ELÉGEDETLENEK A JELENLEGI, KAPITALISTA RENDSZERREL. Érdekes és hasznos internetes oldalak:
Gondolkodj és lázadj blog.

http://thinkingandrioting.blogger.hu/

Akárki blog. http://egyretobbenegyrejobban.blog.hu/
--- *** --- *** ---
A FACEBOOK-on:
RENDSZERHIBA
Anarchoinfo
Akárki2
AntifaInfo Budapest
*****************************************************************************
Forgatókönyv

Felmerül a kérdés: milyen lenne a társadalmi forradalom forgatókönyve? Tömegtüntetések, sztrájkok, lázadások, felkelések,

forradalommá terebélyesedő népmozgalmak viszonylag gyakran - gyakorlatilag minden nap – zajlanak a Földön, így fel lehet vázolni egy általános eseménysort, egyfajta forgatókönyvet, amit persze nem kell ismerni ahhoz hogy a résztvevők megvalósítsák, azt ugyanis a rendszer elleni harc dinamikája diktálja. Az események nem feltétlenül a lenti sorrendben követik egymást, általában csak egyes elemek, illetve elemek kombinációja zajlik le, az egészből átlag ötven évente (1917-23, 1968-73) kerekedik világforradalmi hullám. Nem tudhatjuk, mikor pattan ki egy szikra, ami lángra gyújtja a kapitalizmus látszólagos társadalmi békéje által elfedett robbanóanyagot – ez bármikor, a legkisebb elégedetlenség hatására megtörténhet -, de az biztos, hogy félelmetes mértékben gyűlik a gyúanyag. És már ég a gyújtózsinór. Társadalmi forradalom
A világkapitalizmus árutermelő gépezete megroppan. A tőke bővített újratermelése egyre nagyobb akadályokba ütközik. Mit látunk ebből mi, a kizsákmányoltak? Emelkednek az árak, csökkennek a bérek, romlanak az élet- és munkakörülmények. Nehéz munkát találni, ha van munka egyre többet kell dolgozni, és egyre kevesebb a biztos munkahely. Nő az elégedetlenség, erősödik a tiltakozás, megjelennek a kapitalizmus meghaladását hirdető csoportok, szervezetek, kiadványok. Beindulnak az utcai tüntetés-sorozatok, melyek egyre tömegesebbé válnak. És egyre erőszakosabbá, melyet a hatalom durva fellépése vált ki. A tüntetők megtámadják az állami intézményeket (adóhivatal, parlament, városháza, rendőrség, stb.) A fellázadt nép birtokba veszi az utcákat, az állami erőszakszervek (rendőrség, katonaság) visszavonulnak. Többnyire leteszik az egyenruhát és hazamennek. Munkabeszüntetés kezdődik, általános sztrájk, leállnak az üzemek, a közlekedés, bezárnak a boltok. Megtörténik az alapvető létszükségletek azonnali kielégítése, az élelmiszerboltok, raktárak kisajátítása, egyéb áruházak, raktárak készleteinek kiosztása. (Ezt nevezi a burzsoá sajtó fosztogatásnak, pedig csak visszavesszük azt, amit mi magunk termeltünk meg. Nem ez a rablás, hanem az amit a burzsoázia művel velünk egy életen át, ahogyan elrabolja tőlünk az életünket, és munkára kényszerít minket a saját gazdagsága fokozásáért.) A kiürült irodák, középületek elfoglalásával azonnal megoldódik a lakásprobléma. A proletárok – vagyis mi mindnyájan – elfoglalják a munkahelyeket, gyárakat, üzemeket, megszerveződnek a lakóhelyi és termelőközösségek, melyeket az ott élők, az ott dolgozók irányítanak, alulról szerveződve, főnökök nélkül. Kiépül a közösségek hálózata. Elkezdődik az alapvető közszolgáltatások (víz, áram, stb.) illetve alapvető termelőtevékenységek (élelmiszertermelés) újjászervezése a helyi és a nagyobb közösség szükségletei szerint és irányítása alatt. A felkelés átcsap az országhatárokon, majd az események világméretűvé terebélyesednek. Új világ születik, mert a régi megérett a pusztulásra. A jövőt nem ismerjük, vannak más forgatókönyvek is. Ez, amit fent vázoltunk, csak egy lehetséges forgatókönyv. Egy lehetőség, számunkra, az emberiség számára. Egy lehetséges, sőt kívánatos forgatókönyv.

24/07/2026

Ezen a napon, 1967. július 23-án az USA történetének egyik legnagyobb felkelése tört ki Detroitban, miután a rendőrség hajnali razziát tartott egy bárban egy többségében szegény afrikai amerikaiak lakta negyedben. A fekete és fehér lakosok az utcákon csaptak össze a rendőrökkel, és fosztogatni kezdtek, miközben orvlövészek az ablakokból lövöldöztek a rendőrökre. A zavargásokban több mint negyvenen vesztették életüket, több mint hétezer embert tartóztattak le, és több mint kétezer épület rongálódott meg.

Kép: Tömeges letartóztatás a detroiti zavargások nyomán (Rendelkezésünkre bocsátotta a Working Class History)

Források: Tabitha C. Wang, „The Detroit Riot (1967)”, Black Past, 2008. július 3., https://tinyurl.com/ybh7fgge; Traqina Quarks Emeka, „Detroit Riot of 1967”, Encyclopaedia Britannica, https://www.britannica.com/event/Detroit-Riot-of-1967.

24/07/2026
Felháborodás tört ki Bolognában a rendőri gyilkosság utánAbderrahum Fakir halálát új „bűnügyi pajzs” eljárás keretében v...
23/07/2026

Felháborodás tört ki Bolognában a rendőri gyilkosság után
Abderrahum Fakir halálát új „bűnügyi pajzs” eljárás keretében vizsgálják, feltételezve, hogy a rendőrök szolgálatteljesítés közben jártak el.
~ Gabriel Fonten ~

Hétfő este tömegtüntetés tört ki Bologna központjában, Olaszországban, miután egy férfit a rendőrök megöltek.
A 42 éves Abderrahim Fakir, marokkói lakos Pilastroban meghalt, miután megállították és megbilincselték. Az utolsó pillanatairól készült videóban, amelyet széles körben megosztottak a közösségi médiában, látható, ahogy arccal lefelé fekszik a földön, miközben két rendőr fogja meg. Hallható, ahogy segítséget kér, és azt mondja, hogy nem kap levegőt, mielőtt mozgása fokozatosan leállna.
Fakir halálának kivizsgálása az első, amelyet a kormány nemrégiben kiadott biztonsági rendelete által bevezetett úgynevezett „bűnügyi pajzs” alapján indítottak, amely szerint a tiszteket vélelmezni kell szolgálatteljesítés közben.
A hétfői bolognai tüntetésen ezrek vettek részt a legkülönbözőbb társadalmi rétegekből. „Nem azért vagyunk itt, hogy gyűlöletet szítsunk, nem azért, hogy bosszút követeljünk. Azért vagyunk itt, hogy igazságot, igazságosságot, tiszteletet és emberséget követeljünk” – mondta az áldozat unokahúga, Yossra Fakir.
A tüntetők a rendőrségi prefektúra felé tartottak, ahol gumibotokkal, vízágyúkkal és könnygázzal fogadták őket. A tüntetők válaszul petárdákat, üvegeket és székeket dobáltak a rendőrökre. A rendőrség 64 megsebesült rendőrről számolt be, több tucat tüntetőt megvertek, és több százan könnygázt lélegeztek be.
Korábban a bolognai Interporto logisztikai központ dolgozói 24 órás tiltakozó sztrájkba kezdtek, és több ezer teherautót blokkoltak vagy tereltek el. Kedden a tüntetések más olasz városokra is átterjedtek, ahol tegnap este tüntetéseket tartottak.
Giorgia Meloni szélsőjobboldali olasz miniszterelnök „elfogadhatatlannak” nevezte Fakir halálát, és alapos kivizsgálást sürgetett, miközben megragadta az alkalmat, hogy elítélje „azokat, akik ezt az incidenst ürügyként használták fel a város felgyújtására, rendőrök megtámadására és erőszak szítására”.

A mozgósításra Carlo Giuliani genovai meggyilkolásának huszonötödik évfordulóján kerül sor, akit a G8-tüntetések során öltek meg.

Death of Abderrahum Fakir to be investigated under new “criminal shield” procedure presuming officers acted in line of duty ~ Gabriel F…

Pride (Christopher street Day) 1969-ben fordulóponthoz érkezett a melegjogi mozgalom. A New York-i Stonewall-lázadás új ...
22/07/2026

Pride (Christopher street Day)

1969-ben fordulóponthoz érkezett a melegjogi mozgalom. A New York-i Stonewall-lázadás új utat mutatott, a rejtőzködést felváltotta a büszkeség és a bátor kiállás. Az utóbbi évtizedekben a centrum országaiban egyre több Pride demonstrációra kerül sor a nyári hónapokban.

Ugyanakkor a világ nagy részén nem lehetséges a nyílt kiállás. A diktatúrák mindent üldöznek, így az LMBTQ-embereket is. Több országban halálbüntetés fenyegeti a meleg kapcsolatot folytatókat.

A patriarchátus kezdete évezredekre nyúlik vissza, a (magán)tulajdonra és (áru)cserére épülő, kizsákmányoló rendszerek kialakulásáig. A korábbi - és a mai, nyomokban létező közösségi társadalmak - alapvetően nem a patriarchális férfiuralomra épültek, és a gender fogalma sokszínű volt. A jelenkori szexizmus és homofóbia a patriarchátus egyik eleme.

A kapitalizmus átvette és magába építette a patriarchális rendszert. A korábbi kizsákmányoló rendszerekhez hasonlóan a nők alávetett helyzetűek maradtak a bérmunka rendszerében is. A nagyobb, intézményesült vallásokban jelen lévő homofóbia átkerült a kapitalista rendszerbe. A kapitalizmus individualista világa, a centrumokban kibontakozó polgári demokrácia azonban lehetővé teszi az egyéni korlátok lazulását, így a sz*****is felszabadulást is. Az 1968-as világméretű forradalmi hullám egyik elemévé vált a melegmozgalom megerősödése, felszínre törése. Az LMBTQ egyre több helyen legalizálódott, a Pride pedig a centrumországokban egy színes, szabad népünnepéllyé változott. A nyugati világ nagyvárosaiban egy jó hangulatú, karneváli felvonulás. Az általános fasizálódás jeleként azonban az utóbbi években a náci mozgalmak helyenként, pl. Kelet-Németországban megpróbálják megzavarni a Pride-ot.

A kelet-európai félperiférián más a helyzet, itt gyakoriak a fasiszta homofób megmozdulások. Bár Magyarországon már csak néhány tucatnyi fasiszta „tüntet” a Pride ellen, vannak országok, ahol a helyi fasiszta-klerikális csoportok nagyobb ellenállást mutatnak fel.

Az Orbán-rezsim szexista és homofób állami politikája 2025-re eljutott a Pride betiltásáig. A tiltás ellenére két-háromszázezren vonultak az utcára, így a Pride a NER közelgő bukásának legegyértelműbb előjele volt.

2026-ban újból a centrumhoz hasonló, szabad népünnepély volt a Budapest Pride.

1969-ben a Christopher streeten lázadás zajlott, utcai harc, összecsapás a rendőrséggel. Ha a hatalom nem enged, akkor a Pride megmarad lázadásnak, mint Törökországban évről-évre. Ahogy gyengül az intézményes homofóbia, úgy válik szelídebbé a Pride is. Nem az adott ország és üzleti környezet korszelleméhez igazodó, meleg-barát pinkwashing cégek gyengítik a pride-ot, hanem pont fordítva, a legalitás erősödése bevonzza az üzleti szereplőket. A kapitalizmus rugalmas rendszer, képes a rendszerellenes mozgalmak megszelídítésére. Mindenből tud üzletet csinálni, de ez nem jelenti azt, hogy képes megsemmisíteni az eredeti üzenetet. Az LMBTQ lehet üzlet, de mindig megmarad a patriarchátus elutasításának.

A Pride mindenhol a meleg felszabadulás szimbolikus eseménye és ünnepnapja, függetlenül a külsőségeitől. De vajon elérheti-e célját, lehetséges-e a kapitalizmuson belül a meleg jogegyenlőség? A jogalkotás szintjén néhány helyen közel jutottak ehhez. (A világ nagy részén természetesen már a gondolat felvetése is büntetendő!) De arról szó sincs, hogy a patriarchátus véglegesen meggyengült volna!

A férfiuralom - aminek a homofóbia az egyik eleme - szerves része a kapitalizmusnak, annak a kizsákmányoló rendszernek, mely jelenleg a bolygó egész területét uralja. Az LMBTQ mozgalom és a Pride a patriarchátust rombolja. A patriarchátus elleni harc valójában a kapitalizmus ellen irányul, hiszen annak egyik ideológiai alapját támadja, még ha esetenként a résztvevők nincsenek is ennek tudatában.







1969-ben fordulóponthoz érkezett a melegjogi mozgalom. A New York-i Stonewall-lázadás új utat mutatott, a rejtőzködést felváltotta a büszkeség és a bátor kiállás. Az utóbbi évtizedekben a centrum országaiban egyre több Pride demonstrációra kerül sor a nyári hónapokban.  

Genova, 2001. július 20.A főburzsujok - G8 - találkozóját soktízezres tüntetések zavarják. Egy csendőr fejbelövi a tünte...
20/07/2026

Genova, 2001. július 20.
A főburzsujok - G8 - találkozóját soktízezres tüntetések zavarják.
Egy csendőr fejbelövi a tüntető Carlo Giulianit, majd autóval kétszer áthajtanak a testén.
Nincs elfelejtve, és nincs megbocsátva.

20/07/2026
19/07/2026

Search & Destroy!

„A cikk legárulkodóbb mondata egy cégvezetőtől származik: „egy bizonyos határ fölé nem mehetünk a bértömeggel”. Vállalat...
19/07/2026

„A cikk legárulkodóbb mondata egy cégvezetőtől származik: „egy bizonyos határ fölé nem mehetünk a bértömeggel”. Vállalati döntésként ez a mondat igaz lehet. Természeti törvényként nem az. A bértömeg plafonját a technológia, a termékárak, a vevői alkuerő, a tulajdonosi hozamelvárás, az osztalékpolitika és az állami támogatások alakítják – vagyis részben döntések eredménye.

A Master Good-csoport 2025-ben 291 milliárd forintos árbevétel mellett 29,7 milliárd adózott eredményt ért el, 6,5 milliárd osztalékot fizetett ki és 6,5 milliárd állami támogatást kapott. Nyilvános létszám- és béradatokból számolva a csoport éves bruttó bértömege nagyságrendileg 25–30 milliárd forint: egy tízszázalékos béremelés a tavalyi profit kevesebb mint tizedét vinné el. Ebből nem következik, hogy a cégnek „könnyedén” többet kellene fizetnie – a nyereség a 350 milliárdos fejlesztési program belső finanszírozási forrása is. Annyi viszont következik, hogy a „nem tudunk többet fizetni” és a „jelenlegi megtérülési céljaink mellett nem éri meg” két különböző mondat. A gazdaságpolitikának pedig tudnia kell, melyiket hallja éppen – főleg akkor, ha a beszélő közpénzt is kap.”



„Van a vitának egy szereplője, akit mindkét oldal tárgyként kezel: maga a vendégmunkás. A magyar szabályozás a 2023-as vendégmunkás-törvény óta munkáltatóhoz kötött, szigorúan időkorlátos engedélyt ad, amelyhez sem családegyesítési lehetőség, sem letelepedési út nem társul. Akinek a magyarországi tartózkodása a munkáltatójától függ, annak az alkupozíciója nem mérhető össze a helyi munkavállalóéval – akkor sem, ha az alapbére papíron azonos.

A cikk forrásai a vendégmunkások „stabilitását” dicsérik; érdemes kimondani, hogy ez a stabilitás részben a kiszolgáltatottság mellékterméke. Aki szerint a vendégmunka rendben van, annak a jogok kiegyenlítését is vállalnia kell: a munkáltatóváltás valós lehetőségét, kötelező lakhatási minimumfeltételeket, a közvetítői díjak áthárításának tilalmát. Ha ettől a modell „megdrágul”, az pontosan azt mutatja meg, hogy a versenyelőny mekkora része származott a jogfosztottságból.”



„A vendégmunkások nem arra valók, hogy a segítségükkel határozatlan ideig elhalasszuk a magyar gazdaság szerkezeti kérdéseit. De a magyar betanított munkásokat sem lehet azzal az üzenettel magukra hagyni, hogy váljanak olcsóbbá, termelékenyebbé, vagy tűnjenek el a statisztikából. A feladat nem a két csoport egymásnak eresztése, hanem egy olyan átmenet megszervezése, amelyben a termelékenység növekedésének költségeit nem kizárólag a leggyengébb alkupozíciójú emberek viselik, a hasznaiból pedig ők is részesednek. Ehhez először a kérdést kell jól feltenni. Nem azt, hogyan biztosítsunk munkaerőt a mai gyáraknak – hanem azt, hogy milyen gyárakra akarjuk a holnap gazdaságát építeni.”



Fáj az iparnak a júniusi vendégmunkásstop, de miért kezeljük gazdaságpolitikai alapvetésként, hogy a magyar gazdaságnak pontosan olyannak kell maradnia, mint jelenleg?

Cím

Budapest

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Rendszerhiba új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Parancsikonok

Megosztás