20/12/2025
Török érménk is van már Cserépvár leletei között!
Dr. Szörényi Gábor András régész izgalmas történetet tárt elénk
🎁1️⃣9️⃣🎄No para, van para!
Milyen fordulatokban gazdag a mi szakmánk! Mennyi varázslatos esemény megtörténhet! Advent időszakában is egy alig hihető eset tanúi lehettünk.
Az egész történet még novemberre nyúlik vissza, amikor a cserépvári Ostromnap bőröndkiállításához készülvén török kori leleteket gyűjtöttem. Ekkor figyeltem fel arra, hogy az elmúlt évek fémkeresős anyagában a 2024-es leletek állagvédelme még nem valósult meg. Elhatároztam, hogy futok egy kört restaurátorainknál, lenne-e kapacitásuk és elsősorban néhány pénzérmét megtisztítanának-e? Noha már közelgett az év vége, kolléganőm, Krisztina lelkesen vállalkozott is rá.
…
Történetünk másik szálának szereplője Dmitrij, egy külföldi egyetem kutatója, aki Kelet-Európa oszmán-kori pénzleleteiről értekezik. Ennek okán vetődött el december derekán a Herman Ottó Múzeumba is.
- Van-e török éremanyagunk ásatásból, fémdetektorozásból, vagy gyűjteményben?
- Hát…(?), vakartuk meg a fejünket: korábbi ikonikus igazgatónk és numizmatánk, Leszih Andor anno begyűjtött egy százdarabos, andornaktályai (ami 100 esztendeje még Borsod vármegyéhez tartozott) török éremkollekciót. Ám ásatásból nincs, hiszen megyénk területe már jórészt a Török Hódoltságon kívül feküdt, bár a hódítók rendre dúlták vidékünket. Kivéve talán Cserépvárt, ami 91 esztendőre ténylegesen török végvár volt. Viszont innen sincs. Az eddig megtalált érmék mindegyike a kora újkori Habsburgok, Rákócziak, vagy éppen lengyel uralkodók által kibocsátott pénzek voltak.
…
Mit tehetett mást Dmitrij, elidőzött Leszih Andor andornaki gyűjtése mellett, de felmerült benne néhány anyagtani kérdés, amit talán jobb, ha egy restaurátor válaszol meg. Így leballagott Krisztina restaurátorműhelyébe. Az ezüsttartalomról szóló diskurzusuk közben Dmitrij szeme sarkából megpillantotta az asztalra, pár nappal korábban kiterített cserépvári érméket, amiken már megkezdődött a tisztítás folyamata. És a veretek egyikén, egy végletekig lekopott darabon megakadt a tekintete.
-Ez török!
Azonnal szólt nekem is, meséljem el, hogy és mikor voltak itt oszmánok, hogy nézett ki a vár, kik lakták a hódoltság idején. Megnéztük mikroszkóp alatt: bizony az igencsak kopott veret peremén lévő indavonalakról nem is gondoltam volna, hogy az nem egy díszítő elem töredéke, hanem arab kalligráfia. Nos, a precíz vizsgálat eredménye egy oszmán para lett, amit IV. Murád szultán bocsátott ki a 17. századi Kairóban! A szélesebb körben ismert török ezüstpénz, az akcse mellett a para egy nehezebb, Egyiptomban elterjedt ezüstcímlet volt, amit alkalomszerűen balkáni katonaelemek is használtak, általuk juthatott el a Török-birodalom északi szélére is.
…
Így adódott, hogy az éppen itt járó Dmitrij, éppen akkor kereste fel és kérdezett valamit Krisztinától, amikor ő éppen ezeket az érméket tisztogatta és közel két tucatnyi veret között éppen meglapult egy egyiptomi para is és éppen ez lett Cserépvár első ismert török pénzérméje.
Szóval semmi para, hiszen lelőhelyeink és gyűjteményeink bármikor képesek egészen merész meglepetésekkel is előrukkolni.
/Dr. Szörényi Gábor András/
