10/04/2025
❗Horinka László, Sülysáp polgármestere nemrég közzétett posztjában tökéletesen összefoglalta a kerti hulladék égetésével kapcsolatos tudnivalókat, tényeket és tévhiteket:
"2021. január 1-jétől a zöldhulladék égetése országosan tilos (környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény), ráadásul már benne van a köztudatban, hogy kerti- és zöldhulladék égetése során rengeteg egészségre káros anyag kerül a levegőbe, mégis sokan ragaszkodnak az égetéshez és ódzkodnak a növényi hulladékok komposztálásától gyakran téves információkra, tévhitekre támaszkodva.
Néhány tévhit és a valóság:
Tévhit1️⃣: A zöldhulladék elszállítása még károsabb, hiszen műanyag zsákokban tesszük ki a szemetet, és dízel üzemű autókkal viszik el.
Valóság: Ha a komposztálás helyben nem megvalósítható, akkor a zöldhulladék elszállítása még mindig kevésbé káros, mint az égetés. A zöldhulladék-gyűjtő zsákok kezeléséről a hulladékkezelő, telephelyén gondoskodik. A településeken végighaladó gépjárművek szennyezése, bár önmagában jelentős, még így is jóval kisebb, mint a zöldhulladék égetése, amelynek során mindenféle szűrő használata nélkül, órákon át kontrollálatlanul kerülnek a szennyező anyagok a levegőbe.
Tévhit2️⃣: A komposztálás csak a városi emberek hóbortja, a nagy kertben lemetszett gyümölcsfaágak nem férnek el három komposztálóban sem.
Valóság: Számos gazdálkodó van, akik több hektáros területeket művelnek, gondoznak égetés nélkül. Az általános tudományos megközelítés szerint amennyi zöldhulladék egy kertben keletkezik, az ott el is komposztálható.
A nagyobb ágakra több megoldás is lehet:
- Alaposan kiszárítva tüzelőberendezésben fűtési céllal elégethetők.
- Zöldhulladék elszállításakor elviszik azokat is (sok helyen pl. nem kell zsákba tenni, hanem kívülről kell ráakasztani egy zsákot, jelezve ezzel, hogy a szállítás díja a zsák megvásárlásával megfizetésre került).
- Számos önkormányzat közösségi aprítógépet, darálót biztosít, és van, ahol azt ingyenesen ki is szállítják helyben aprítás céljára (így sokkal kisebb helyen és gyorsabban is komposztálható, vagy akár a talajba is beforgatható a darálmány). Ha ilyen nincs, javasolni kell az önkormányzatnak a vásárlását.
Tévhit3️⃣: Nincs pénzünk újabb komposztálókat telepíteni, és amúgy is az műanyagból van, káros a környezetre.
Valóság: A komposztáló nem pénz kérdése, és egyáltalán nem szükséges műanyag komposztládát használni: fából is készíthetünk komposztálót, egy sűrű szövésű fémhálóval is lekeríthetünk egy területet komposztálás céljára, de akár egy egyszerű komposztdombot is kijelölhetünk a célra – ilyenkor az alacsonyabb hőmérséklet miatt egy kicsit tovább tart a humusz kialakulása.
A komposztáló bőven behozza az árát! A háztartásban keletkező hulladékmennyiség 20-50%-a biológiailag lebomló szerves anyag, mellyel csökkenthető a kommunális hulladék mennyisége, elegendő a kisebb vagy – társasházak esetén – kevesebb kuka tartása, mellyel pénzt takaríthatunk meg.
Tévhit4️⃣: Semmi gond az égetéssel, este kell égetni, amikor senki sem tereget.
Valóság: Az avarégetés jelentősen rontja a levegőminőséget: 100 kg avar égetése során annyi veszélyes anyag kerül a levegőbe, amennyi egy közepes méretű település egész légterét határérték felett beszennyezheti. Az esti égetés semmit sem javít ezen a helyzeten, sőt szélcsendes időben órákig megrekednek a szennyező anyagok a házak között, könnyen kitarthatnak reggelig, és persze a nyílászárók résein is jelentős mennyiségű füst tud a beltérbe jutni, arról nem is beszélve, hogy sokan szeretnének este is szellőztetni, kimenni. A szennyező anyagok a mi éghajlatunkon megszokott éjszakai inverzió miatt esti égetésnél jóval több ideig a talaj közelében maradhatnak.
Tévhit5️⃣: Be kell szüntetni a bográcsozást és a szalonnasütést is, mert az is ugyanolyan káros.
Valóság: Nem cél a kinti sütögetés, bográcsozás betiltása. Bár ezek a tevékenységek is szennyezik a levegőt, szakszerű tűzrakás és tűzkezelés, valamint jó minőségű tüzelőanyag használata mellett sokkal kevésbé, mint a hosszasan füstölgő zöldhulladék-kupacok égetése. A szabadtéri főzőcskézéskor általában kis mennyiségű száraz fát, faszenet használunk.
Tévhit6️⃣: Ilyen alapon a kolbász, sonka, szalonna füstölését is be lehetne tiltani.
Valóság: A hús és a szalonna füstölése nem avarral, hanem minőségi tűzifával történő tartósító eljárás (bár sajnos hallunk olyan esetekről is, hogy egyesek műanyag hulladékot is égetnek húsfüstöléshez, mérgező anyagokkal szennyezve az élelmet is), tehát az élelmiszer füstölésére az avar- és zöldhulladék-égetés szabályozása nincs hatással.
Tévhit7️⃣: A dió, tölgy levele nem komposztálható.
Valóság: Az igaz, hogy ezek úgynevezett allelopatikus vegyületeket tartalmaznak, melyek gátolják más növények növekedését, azonban néhány hónap alatt ezek is maradéktalanul lebomlanak. A diófa levele is komposztálható, átlagosan fél-egy év alatt ezekből is kiváló humusz válik, melyből akár palántaföld minőségű termőtalajt nyerhetünk.
Tévhit8️⃣: A beteg, fertőzött növényi részeket el kell égetni, a kártevőkre nincs más megoldás.
Valóság: A lebontó, kórokozó szervezetek általában a növény egy adott életciklusában fertőzőképesek, tehát egész más szervezetek károsítanak egy élő növényt, mint amelyek a lebontást végzik a komposztban. A jó a komposzt, s ha kellő mennyiségben (néhány köbméter) áll rendelkezésre, komoly hőtermelésre képes, amely a legmakacsabb kártevőket is elpusztítja. Nagy kert esetén érdemes külön komposztálni a zöldségek, gyümölcsfák maradványait: a „gyümölcsös” humuszt így már nyugodtan beáshatjuk a veteményesbe, és fordítva.
Tévhit9️⃣: A diófúró légy miatt muszáj az összes lehullott diót elégetni.
Valóság: A diófúró légy lárvái a dióból gyorsan kirágják, és a talajba ássák magukat, ott telelnek át. Tehát, hiába égetjük el a diót és a levelét, ez nem befolyásolja a diófúrólégy sorsát, amely ellen növényvédelmi lépéseket kell tennünk (például, ha a fa alá fóliát terítünk, megakadályozzuk a lárvák földbe jutását). A védekezés ráadásul csak akkor hatásos, ha a szomszédok, környékbeli kertek gondozói is védekeznek a diófúrólégy ellen. Egyébként a diófúrólégy utóbbi években való elterjedése főként a változó éghajlatnak „köszönhető”, vagyis az égetéssel és a levegő szennyezésével tovább segítjük az elterjedését.
Tévhit🔟: A füstölés a fagyos tavaszi reggeleken megvédi a gyümölcsösöket a fagytól.
Valóság: A gyümölcsfák füsttel történő védelme a fagytól nagyon ritkán tud csak hatásos lenni (teljes szélcsendben, nagyon gondos eljárással) – a fagyos szelek ellen például teljesen felesleges a füstölés. A legjobb megoldás a megelőzés: az őshonos, a helyi éghajlati körülményeket jól tűrő gyümölcsfák nevelése. A kerti égetéseknek nagyon kis százaléka történik ilyen célból, és a mezőgazdasági szektorban a szigorúan növényvédelmi céllal történő égetést megfelelő engedélyhez köti a szabályozás.
Tévhit1️⃣1️⃣: Nagy mennyiségű avart nem lehet komposztálni, nincs akkora területem, ahol elférne.
Valóság: A lombok őszi lehullása után azokat nem célszerű azonnal a komposztra rakni. Az összegereblyézett lombokat a kert egy sarkába kupacolva vagy egy fémhálóból hajlított hengerbe halmozzuk. Egy-két hónap alatt a tömörödés és a meginduló bomlási folyamatok miatt száraz térfogata akár 10%-ára csökken, ami ekkor már könnyen rárakható a komposztra.
Tévhit1️⃣2️⃣: A komposzt büdös.
Valóság: A komposztálási folyamatok során különböző gáz halmazállapotú bomlástermékek is keletkeznek, azonban a megfelelő nedvességtartalmú és átszellőzött komposzt soha nem büdös. A kellemetlen szagú komposzt akkor alakulhat ki, ha nem oda illő anyagokat teszünk bele. Ilyen esetben megoldás lehet a komposzt átszellőztetése vagy a gazdaboltokban is kapható szagmentesítő készítmény, mely valójában lebontó baktériumok kivonata, és felgyorsítja a bomlás folyamatát.
Tévhit1️⃣3️⃣: A komposztban rengeteg kórokozó féreg él.
Valóság: A komposztálóban egy sor élőlény jelenik meg (baktériumok, gombák, atkák, hangyák, giliszták, férgek, ugróvillások stb.), valójában ezek segítségével zajlik a komposztálódás természetes folyamata, ezek segítik a szerves anyagok lebontását, aprítását, átalakítását, tehát a jelenlétük nélkülözhetetlen az érett, jó komposzthoz, a természetes termőtalajhoz. Ezek az élőlények nem betegítenek meg bennünket.
Tévhit1️⃣4️⃣: A komposztálás csak a nagy kerttel rendelkezők hobbija. Egy városi bérházban, panelben vagy tenyérnyi kertben nem megvalósítható.
Valóság: Komposztálni egy vödör méterű, akár lakásban is használható komposztálóban is lehet. Sokféle ilyen berendezést lehet vásárolni, de házilag is készíthetünk. Jelentős szakirodalom áll rendelkezésre, így bárki kiválaszthatja a számára legmegfelelőbb módját. Kis kertben pedig akár egyetlen négyzetméter terület elég ahhoz, hogy egy család minden komposztálható termékét elnyelje."
Forrás: László Horinka FB oldala
