https://www.facebook.com/100194642888901/

Snecik, Keszthely (2026)

06/03/2023

Várak a Balaton-felvidéken

A balaton északi partjának hegyvidékes területe tökéletes helyszín volt várak emelésére és ezt ki is használták elődeink. Összegyűjtöttünk pár ilyen várat.

1., Rezi vár
Ez a várrom a Balatontól északnyugati irányban, Rezi település határában, a Keszthelyi-fennsíkon található. Valószínűleg a 14. században építtette a Péc nembeli Apor báró a várat, hogy az elsajátított földbirtokokat, és a vár alatt elhaladó főutat ellenőrizni tudja. A várból gyönyörű kilátás nyílik és egész évben látogatható.

2., Szigligeti vár
A Szigligeti vár a Balaton-felvidéken, Szigliget falu mellett, a Balaton egykori szigetét képező vulkanikus hegy kúpján emelkedik. Katonai szempontból a legjelentősebb szerepe a szigligeti várnak volt. A tatárjárás után 1260-62 között a pannonhalmi apát építette. Számos birtokosváltást követően a Tóti Lengyel család 1702-ig birtokolta, amikor is a várat lerombolták. A várat felújították és sok programmal várják a látogatókat.

3., Sümegi vár
Sümeg vára a Balaton-felvidék nyugati részén, a környező tájegységből kiemelkedő magányos hegycsúcs tetején található. A tatárjárás után készült el. 1713-ban egy hadgyakorlat ürügyén a császári parancsnokság felgyújtotta a várat. A Balaton-felvidék legjobban helyreállított középkori kővárában minden nyáron színpompás várjátékokkal idézik fel az egykori vitézek életét.

4., Csobánc vára
Csobánc vára Veszprém megyében, a Csobánc hegyen található. A Gyulaffy család építtette saját birtokaik védelmére a tatárjárás után, ma rom. A 376 méter magas tanúhegy megmászása nagyon jó program minden túrázó számára.

Készítette: Bagoly Loretta (Keszthelyi Vajda János Gimnázium 10.A)

Képek: Wikipédia

Források: https://csodalatosbalaton.hu/hirek/balaton/8-kihagyhatatlan-vartura-a-balaton-felvideken/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Rezi_v%C3%A1r
https://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%BCmegi_v%C3%A1r
https://hu.wikipedia.org/wiki/Csob%C3%A1nc_v%C3%A1ra
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szigligeti_v%C3%A1r

04/03/2023

Csónak kötelező felszerelése

• Mentőmellény - a csónakban tartózkodó 16. életévüket be nem töltött személyek és úszni nem tudó felnőttek együttes számának megfelelően, de legalább 1 db,
• Evező - a csónakban tartózkodó személyek számának és a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db
• Horgony - 1 db, a csónak horgony nélküli tömegének legalább 5%-ával egyenlő tömegű horgony
• Kikötésre és horgonyzásra alkalmas, és megfelelő állapotú kötél vagy lánc - legalább 10 fm,
• Legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz
• Egy elektromos üzemű, fehér fényű fényforrás, amivel a csónakos a közeledő vízijárműnek jelezni tud; a biztonságos üzemelés feltétele tartalék izzó megléte vagy olyan fényforrás, amelyben több, egymástól függetlenül működőképes izzó vagy világító dióda (LED) van, továbbá tartalék áramforrás megléte a napnyugtától napkeltéig terjedő időszakban
• A csónak üzemben tartójának nevét és lakcímét (telephelyét) tartalmazó - a csónaktesten tartósan rögzített - tábla,
• Ha a csónakban tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot szállítanak, akkor megfelelő 8A, illetve 34B oltásteljesítményű tűzoltó készülék

Készítette: Hertelendy József (Keszthelyi Vajda János Gimnázium 10.A)

Forrás: https://www.hajo-felszereles.hu/kotelezo-felszereles/csonak-kotelezo-felszerelese

03/03/2023

A Balaton földtörténeti múltja
A tó vizére leselkedő veszélyek áttekintése előtt a Balaton rövid, de ugyancsak mozgalmas földtörténeti múltjával is érdekes megismerkednünk.
A Pannon-beltó már réges-rég kiszáradt, amikor a pleisztocén szerkezeti mozgások a Balaton tómedencéjének tágabb környékét bezökkentették és a környező dombságokat kiemelték. A Balaton árkában esetleg az oda térülő Ős-Duna is keresztülfolyhatott. Az első, kisebb vízfelületek valószínűleg a würm jégkorszak végén olvadtak össze egységes tóvá.Ez eleinte a mainál jóval nagyobb volt, északon például a Tapolcai-medencébe, délen a Nagy-berekbe mélyen benyomult.
Római kori leletek tanúsága szerint a Balaton még a történelmi időkben is hol kisebb, hol nagyobb volt. A Balaton egy tektonikus, azon belül is egy árkos tó. Kőzetlemezek mozgása miatt jött létre. Az afrikai lemez neki ütközött az eurázsiai lemeznek. Két törésvonal, a Balaton vonal és az Iglo vonal mentén alakult ki. Általában a föld legmélyebb tavai az ilyen típusú tavak de a Balaton kivétel. Folyamatos a feltöltődés.

Készítette: Laczó Dániel (Keszthelyi Vajda János Gimnázium 10.A)

Forrás: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/a-magyarsag-kezikonyve-2/magyarorszag-foldje-1A/folyok-tavak-asvanyvizek-hevizek-9D/veszelyben-sekely-vizu-fiatal-tavaink-AE/

02/03/2023

A Balatoni kerékpárút a Balaton körül húzódó kerékpárútrendszer, melyen kerékpárral megkerülhető a tó, ezért Balatoni bringakörútnak is nevezik. A kerékpárút néhol aszfalt borítású kerékpárút, máshol kerékpározásra alkalmas közútból áll. Teljes hossza 204km. 1993-ban kezdett el épülni de mivel Somogy, Zala és Veszprém vármegyén is keresztül haladnak különböző szakaszok, különböző időpontokban épültek. Nagyjából 2002-re az egész kerékpározhatóvá vált. Azóta is fejlesztik a megfelelő anyagi körülményekhez képest. Javasoljuk mindenkinek a jó idő megérkezésével, hogy üljenek biciklire. Reméljük nyáron a vizibicikli pedálját is tekerhetjük majd.

Készítette: Riedl Dániel (Keszthelyi Vajda János Gimnázium 10.A)

Forrás: https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Balatoni_ker%C3%A9kp%C3%A1r%C3%BAt

26/02/2023

A tavikagyló
“Iszapos aljzatú állóvizekben él, a Balatonban is gyakori. Teknője nagyméretű, hosszúkás és tojás alakú. A két teknőt felül szaruszerű szalag tartja össze. Alatta található az úgynevezett zárpárkányzat, amely úgy működik, mint az ajtó sarokpántja. A két teknő két záróizom húzza össze, ellazulásukkor a némileg merev zárópánt révén a teknők szétnyílnak. A teknő vékony falú, zöldes, sötétesbarnás. Alakja és nagysága változó.”

Képet készítette: Tóth Anna Boglárka
(Keszthely, Vajda János Gimnázium 10/A)

Forrás: https://horgasz-elovilag.szis.hu/hu/node/node/Tavikagylo.html

14/02/2023

,,A balaton régió a fürdésnél és a horgászásnál sokkal többet kínál az idelátogató vendégek számára. A vidék az ősidők óta folyamatosan lakott, s ezért szinte minden történelmi korból találhatók itt emlékek. Várak, várromok, középkori templomromok, csodálatos kastélyok őrzik múltunkat. A környék a tihanyi bencés apátságtól, a nagyvázsonyi Kinizsi váron át, a Keszthelyen található Festetics-kastélyig sok műemléket, látnivalót kínál. Emellett figyelmet érdemelnek az épségben fennmaradz balatoni tájházak is. Az oszlopokkal és íves tornácokkal díszített népi lakóházak, a füstöskonyhás parasztházak az itt élő egyszerű, vidéki emberek életébe engednek bepillantást.”

Fotó: Hotter Petra 10/A
Készítette: Erős Anna 10/A

23/01/2023

Élménybeszámoló a Balatonért - jövőért elnevezésű verseny keretében megvalósult tanulmányi kirándulásról

A Balatonért - jövőért elnevezésű versenyprogram keretében 10. A osztályunk idén ősszel részt vehetett a kultúrtörténeti örökségünk megismerését is segítő, geológiai-geomorfológiai ismereteinket is bővítő tanulmányi kiránduláson Tihany környékén. A verseny a természeti környezet védelméről és a sekély tavak szépségének megőrzéséről szól.
2022. november 7-én indultunk el a várva várt túrára, ám november lévén kicsit tartottunk az időjárástól, nehogy tönkretegye az izgalmasnak ígérkező programot. Szerencsére igazán kellemes,
túrázni való időben érhettünk el első állomáshelyünkre, a tihanyi révhez. Itt ismerkedtünk meg túravezetőnkkel, aki rövidesen összefoglalta nekünk az elénk táruló Balaton és a Tihanyi-félsziget
keletkezéstörténetét, és ismertette az előttünk álló túraútvonal látnivalóit, állomáshelyeit.
Vonzott minket a félsziget „geo-paradicsoma”, ahol egymást érik a különleges földtani és felszínalaktani látnivalók, a csodás levendulamezők és a kultúrtörténeti emlékhelyek. Előzetes
várakozásunkat igazolták is ennek az értékes területnek a természeti-kulturális kincsei. Útvonalunk érintett például értékes templomromot és egykor működő vulkánok nyomán kialakult gejzírkúpokat, sőt a visszamaradt krátermaradványokban kialakult, Balatonunk vízszintjénél magasabban fekvő lefolyástalan tavakat is, mint például a Belső-tó.
Az Újlaki templomrom hangulata megidézte a Xll-XIII. századi történelmünk hangulatát. Bár kicsit nehezen járható körbe az egykori révészfalu imahelye, azért ma is megcsodálhatjuk a koragótikus elemeket. A megmaradt boltozatindítások folytatásaként pedig elképzelhető az egykori keresztboltozatos szentély is, melynek fala mellett állhattunk. A mesés panorámájú helyre épült, négyszög alaprajzú kistemplom romjai mellől gyönyörű kilátásunk nyílt a Balatonra.
Ne feledkezzünk meg azonban a tihanyi gejzírmezőről se! Nagyjából 3-4 millió évvel ezelőtt, a vulkánműködés befejeződését követően, a földtörténeti negyedidőszakban a törésvonalak mentén
feltörő hévforrások oldott anyagokban gazdag melegvizei kiterjedt gejzírmezőt hoztak létre. A környéken ma közel 50 gejzírkúpot találunk. A területen apró tavacskák is felbukkannak. A
szakemberek véleménye megoszlik arról, hogy ezek hévízforrásokból alakultak-e ki a gejzírkürtők körül, vagy valamikori maar-krátert kitöltő tóban lezajlott folyamatok nyomán maradtak vissza. A gejzírkúpok kova- és mészkőtartalmú, forróvizes iszap feltöréséből származó földtani alakzatok, a vulkáni működés utóformái. A félsziget legnagyobb és leghíresebb sziklaalakzatát is volt szerencsénk megcsodálni: az Aranyház nevű gejzírkúpot. Nevét a rajta tömegesen megtelepedő, sárga színű zuzmóról kapta. A kirándulás alkalmával a környékén honos állatokkal ugyan nem találkoztunk, de megtudtuk, hogy az itt található, jellegzetes sziklai növények között nagyszámú zöld gyík populáció él. A képződményen felfelé vezető lépcsősor végén, az Aranyház tetejéről szinte beláthattuk az egész félszigetet, a Belső-tavat, a falut, sőt még a híres apátság tetejét is.
Körbejártuk még a Félbevágott-kúp szikláját, és elhaladtunk a Sajmeggyes-kúp mellett is. Hangulatos volt az őslevendulásban való barangolás is, miközben elképzeltük, milyen kivételes lehetne késő tavasszal vagy nyár elején is megpillantani a lilán virágzó, intenzíven illatozó levendulamezőt…
A túra során megismerkedtünk a Tihanyi-félsziget élővilágával, növénytársulásaival, kőzeteivel és egy népes szürkemarha- valamint lóállománnyal is. Hálásak vagyunk túravezetőnknek, Zsuzsa néninek, hogy ennyi érdekes ismerettel és különleges élménnyel ajándékozott meg bennünket. Köszönettel tartozunk szaktanárunknak, Gombási András tanár úrnak, hogy kísérőként, felelős szervezőként gondoskodott arról, hogy részünk lehessen egy ilyen csodálatos, emlékezetes kirándulásban.

A beszámolót készítette: Szabó-Kövi Kamilla 10.A osztályos tanuló
Közreműködtek: Ilyés-Nagy Emma és Alexandrova Angelina 10. A osztályos tanulók
Fotók: Kárpi Lili Sára 10.A
Felhasznált források:
https://akovekmeselnek.hu/2021/05/05/a-tihanyi-gejzirkupok-nyomaban/
https://balcsi.net/balatoni-romok/tihanyi-felsziget-ujlaki-templomrom/
https://www.turautak.com/cikkek/turautak/tihanyi-gejzirkup-tura.html
https://funiq.hu/3242-a-tihanyi-f%C3%A9lsziget-bebarangol%C3%A1sa-13-km

09/01/2023

A jégmadár a madarak osztályának szalakótaalakúak rendjébe és a jégmadárfélék családjába tartozó faj. Európa, Ázsia és Afrika földrészeink lakója.
Testhosszuk 16-17 centiméter, testtömegük 34-46 gramm, szárnyfesztávolságuk pedig a 24-26 centimétert is elérheti. Testük zömök, rövid farokkal és egyenes, hegyes csőrrel. Fejbúbja, tarkója, háta és farka csillogó kék, a szemétől a fülnyílásáig rozsdaszínű folt húzódik, valamint a hasa is rozsdaszínű. Lefelé a nyakán és torkán fehér folt látható.
A jégmadár igazi halivadék-pusztító. A kis halakat leginkább az ágakról lesi. Amikor a jégmadár lecsap, csőrének késéles káváival megragadja a prédát, aztán lerázza a vizet, újból egy ágra ül és elfogyasztja zsákmányát.
Vándorló madár, nem feltétlenül minden évben ugyan ott fészkel, de gyakran évek múlva ismét megjelenik korábbi költőhelyén. Folyók és patakok mentén fészkel. A függőleges partszakaszba körülbelül méternyi hosszú, vízszintes csövet, ennek végén tágas katlant váj. Fészket nem építenek, hanem a kiöklendezett halszálkákra rakják 6-7 gömbölyű fehér tojásukat, melyen 3-4 hétig kotlanak.

Forrás:https://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%A9gmad%C3%A1r %C3%A9se
Fotó: Juhász Norbert, Keszthelyi Vajda János Gimnázium 10/A

02/01/2023

A Balaton vidékén szőlőskertekkel díszített dombok, hosszú ideje szunnyadó vulkánok, megkövesedett lávaoszlopok, hűs árnyékot nyújtó erdők, zöld ligetek, virágzó mezők, rétek váltják egymást. A környék gazdag botanikai és földtani értékeit, az erdők különleges állatvilágát a Balaton-felvidéki Nemzeti Park óvja. A nemzeti park része a páratlan madárvilága miatt védett, természetvédelmi területté nyilvánított kis-balatoni mocsár. A kápolnapusztai bivalyrezervátum betekintést ad a korábban kihalásra ítélt, a Kárpát-medencében őshonos bivalyok életébe.

Forrás:
https://www.balatonguest.hu/balaton
Készítette:
Erős Anna Keszthelyi Vajda János Gimnázium 10/a
Fotó:
Erős Anna

14/12/2022

A kormoránok nagy és közepes méretű, erős testfelépítésű vízimadarak. Tollazatuk színe kétféle lehet; egyszínű fekete vagy barna, a szaporodási időszakban ragyogó; vagy a háton sötét, a hason fehér.A kormoránok nyaka hosszú, farkuk hosszú és ék alakú. Csőrük hosszú, viszonylag magas és éles. Lábuk rövid, úszóhártyás, ezért a szárazföldön esetlenül mozognak. Szárnyaik rövidek, enyhén lekerekítettek, ezért a repülési sebességük akár a 80 km/h-t is elérheti.
Táplálékuknak a fő képviselője a hal, de egyes fajok táplálkoznak még más vízi állatokkal is, mint például kagylókkal, csigákkal és férgekkel, valamint néha kétéltűekkel és hüllőkkel.
A kormoránok jellemzően telepekben fészkelnek, amelyek tíztől akár százezer párig is kiterjedhetnek. A fészkeket mindkét szülő építi, egyes fajoknál ez csak egy üres homokföldbe kiásott mélyedés, más fajoknál iszapból, algákból és ürülékből készült fészek.
A kormoránok minden kontinensen jelen vannak, kivéve az Antarktiszon. A legtöbb fajuk a trópusokon és a déli mérsékelt öveken él. Nem találhatóak meg Közép- és Észak-Ázsiában, valamint sok fajuk él Kanadában.

Forrás: https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Kárókatonafélék

Fotó: Juhász Norbert, Keszthelyi Vajda János Gimnázium 10/A

27/11/2022

Magyarországon a leggyakoribb fészkelő sirályfaj, s költési időn kívül is sok madár tartózkodik a Kárpát-medencében. Tömeges tavaszi és őszi átvonuló. A fővárosban is sok dankasirály jelenik meg a Duna mentén a költési idő után. Viszonylag sok madarat gyűrűznek színes jelölőgyűrűvel, elsősorban még fiókakorban. Viszonylag sok megkerülésünk van, a legtöbb madarat az Appennini-félszigeten figyelték meg. Hozzánk északról érkeznek télire csapatai. Európában gyakori faj, hazai állománya sincs veszélyben. Telepein más ritkább fajok is megtelepednek, ezért is fontos, hogy a költési időszakban a sirálytelep nyugalma biztosított legyen.

Forrás: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-larrid
Fotó: Tóth Bátor András, Keszthely, Vajda János Gimnázium 10/A

13/11/2022

Az angolna
A neve az anguis kígyó szóból ered. Teste a kígyóhoz hasonlít. Az angolna a Balatonban idegenhonos fajnak számít. Az angolna elszaporodásával csökkent a kecskerákok és a sügérek száma. A Balatonban lévő idegenhonos fajok közül az angolnából volt a legtöbb a 20. század második felében, de a számuk csökken,
mert csak a Sargasso-tengerben ívik. Az angolnának kiváló a húsa, ezért telepítettek sokat a Balatonba. Amikor a Sió-csatornán kinyitották a zsilipet, az angolnák el akartak indulni ívni, de ketrecekkel kifogták őket, és tömegszámra vitték Németországba. 1991-ben telepítettek utoljára angolnát a Balatonba, de
még ma is van, mert 25-30 évig is élhetnek.

Fotó:https://ilovebalaton.blog.hu/2015/07/01/fura_lenyek_a_balatonban_a_kigyoszeru_hal
Források:https://hirmagazin.eu/a-balaton-rovid-bemutatasa
https://www.hirbalaton.hu/egyre-kevesebb-az-angolna-a-balatonban-magyar-nemzet/
http://users.atw.hu/hofipapa/html/angolna.html
https://www.turistamagazin.hu/hir/egyre-kevesebb-az-angolna-egyre-tobb-a-kecskerak-a-balatonban

Snecik