Mozaikok Surd történetéből

01/04/2025

📸 Ilyen volt egykor 📸
Egy régi fotó az egykori surdi katolikus kápolna belsejéről
(Kanász Margit gyűjteményéből)

14/03/2024

📽 A surdi filmszínház plakátja 1965-ből 📽

15/12/2023

🎙 Beszélgetés Pagony Károlyról, a surdi fenyőfatermesztés atyjáról
🎙
- Hogyan tudta egy külhonból érkező erdész rávenni a helyieket arra, hogy a pálinka-alapanyagnak alkalmas gyümölcsfákat fenyőre cseréljék, és kialakuljon a surdi fenyő brandje?
- Miért marad ki a legtöbb történeti összefoglalóból a Somogy-Zala határmenti régió?
- Hogyan került Pagony Károly Surdra, honnan hozta magával a magokat, melyből kialakult a híres csemetekert? Milyen ember volt, hogy emlékeznek rá vissza a korabeli surdiak?
- Egybeesik-e az erdőgazdaság népszerűvé válása azzal, hogy kezdett divatba jönni a karácsonyfa-állítás?
- Nagykanizsa mint régiós központ milyen szerepet játszott a Pagony-család életében, illetve a város mit köszönhet nekik?
- Példaképnek tekinthető-e Pagony Károly? Mit adott az utókornak, a településnek?

- Hogyan tudta egy külhonból érkező erdész rávenni a helyieket arra, hogy a pálinka-alapanyagnak alkalmas gyümölcsfákat fenyőre cseréljék, és kialakuljon a s...

07/11/2022

A két világháború között nagyon aktív volt felekezeti élet Surdon, s több katolikus és evangélikus egyesület is működött a faluban. Ennek egyik szép emléke a katolikus Szívgárda e felvételi emléke.

24/09/2022

Előadás a surdi egyháztörténeti kutatások legújabb eredményeiről

Ma 16:30-tól a Surdi Evangélikus Egyházközségnél Kanász Viktor tart előadást a falu egyháztörténeti kutatásairól. Ennek során többek közt kiderül:
- Mikor épülhetett a falu első, középkori temploma?
- Mikor és milyen körülmények között alakult meg az evangélikus gyülekezet?
- Hogyan élt egymás mellett a katolikus és evangélikus gyülekezet?
- Mit tudunk a falu iskoláinak évszázadairól?

13/07/2022

Surd említése egy 1459-es oklevélben. Ahogy évszázadokon át, itt is SWRD alakban szerepel a település neve.

Az oklevél itt online is elérhető: https://archives.hungaricana.hu/en/charters/176032/?list=eyJxdWVyeSI6ICJzdXJkIn0

03/07/2022

✒️📖 Új recenzió 📖✒️

Rácz György (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, tudományos igazgató-helyettes) tollából új recenzió látott napvilágot a Pagony Károly surdi munkásságát feldolgozó Fenyvesek és Pagonyok című kötetről a Turul címertani és családtörténeti szaklapban.

A recenzens többek közt megemlítette, hogy
"A könyv méltó emléket állít egy különös, sikeres embernek, aki az őseitöl „örökölt" szakmáját magas szinten művelte és mindezt tovább tudta „örökíteni" leszármazottainak is. A kötet egy új, most induló helytörténeti sorozat első darabja, amit maga a szerző indított, és remélhetőleg lesz folytatása."

Örömmel jelentjük, hogy már készül a folytatás, amelynek középpontjában Surd és Nemespátró története fog állni, valamint Liszó és Belezna vonatkozásában is sok érdekes adat lelhető majd fel benne! :)

05/06/2022

Ismét a szomszédból :)

„Buj-buj zöldág…” – iskolás gyermekek játéka Pátrón (ma Nemespátró) az iskola udvarán 1963-ban. Fotó: Szomjas Károly

A pátrói fiatalok 1944-ig („a felszabadulásig”) a konfirmációtól a házasságukig a „Papkertben” együtt játszottak vasárnap délutánonként. Szomjas Károly evangélikus lelkész 1963-ban lefényképezte, ahogy a gyerekek az iskolai szünetekben gyakorolnak. A vasárnapi játékot ugyanis a falu népe kitett székeken vagy padon ülve nézte.
„Bújj, bújj zöld ág, zöld levelecske, nyitva van az aranykapu, csak bújjatok rajta…” – énekelték a kapus játék szövegét szerte az országban. A pünkösdhöz különféle népszokások kötődtek, mint pl. a pünkösdi királyválasztás; a lányok, legények (kisfiúk és kislányok) falujáró köszöntése (pünkösdölés); a kislányok pünkösdi királynéjárása, a zöld ág, a zöldághordás és azzal kapcsolatos kapus/hidas játékok. A zöldághordást az egész ország területén ismerték, mint gyermekjátékot. Zöld ágakkal vagy virágokkal láncot alkotva végigvonultak a falun, miközben ketten kaput formáltak karjukkal, a többiek átbújtak alatta. Fő ideje a húsvéti és a pünkösdi ünnepkör volt.
A zöld ágakat pünkösdkor házakra, kerítésekre, istállókra tűzték, hogy a gonosz, rossz szellemeket távol tartsák, vagy csak egyszerűen azért, hogy így jelképezzék az ünnepet vagy a lányos házat. Mint a zöld ág változata, a májusfa is szerepet kapott pünkösdkor. Egyes vidékeinken ilyenkor állították a májusfát, míg ott, ahol május elseje volt a felállítás hagyományosan megszabott ideje, az ünnepélyes kidöntésére gyakran pünkösdkor került sor. Vannak adatok arra vonatkozóan is, hogy a májusi vagy pünkösdi ágakat pünkösdkor a templomba vitték.
Szilvia Gyanó

Irodalom:
c. kiállítás forgatókönyve
Magyar Néprajzi Lexikon és Magyar Néprajz VII.

29/05/2022

📷 Egy régi fotó az egykori Kanizsai utcai iskola haranglábjáról 📷

27/02/2022

⛪️📖⛏ A középkori templom nyomában ⛏📖⛪️

Az elmúlt évek kutatásainak jóvoltából derült ki, hogy Surdon már Mátyás király korában, a 15. században is állt egy templom. Bár egyre több levéltári forrás került elő a helybéli plébánosról, az épület helyét továbbra sem sikerült kideríteni. 2021 eleje hozott ebben fordulatot, ekkor találtuk meg azt a 18. századi evangélikus egyházlátogatási jegyzőkönyvet, ami mesélt egy 1601-ben elpusztult falubeli templomról, amelynek a helyét is közölte. Ezen felbuzdulva még tavaly februárban kimentünk a helyszínre, s különös tégla- és kőtörmelékeket találtunk.
Újabb áttörést e hétvége hozzott, ugyanis szombaton Zala megye közékori épületeinek szakavatott kutatójával, Vándor László régésszel terepbejárást tartottunk. Ennek során kiderült, hogy valóban egy több évszázados épület nyomait rejti a föld, emellett pedig a körülötte lévő régi sírkertet is sikerült lokalizálni.

Vajon a középkori surdi templom került elő❔

A források efelé mutatnak, viszont a kérdéskör pontos tisztátázása érdekében szükség lenne egy rövid, mindössze egy napot igénybe vevő régészeti kutatásra. Ennek során egy kis kutatóárok segítségével ki lehetne deríteni, mit is rejt a surdi hegyhát.
Reméljük, hogy lesz lehetőségünk erre a falu és a térség története szempontjából is fontos feltárásra!
Addig is szeretnénk egy különleges, most előkerült leletet megmutatni, egy valószínűleg 1803-ból származó sírkőtöredéket, amelyen jól olvasható a Pálné felirat, valamint a dátum vége. (A középső sor feliratát még nem sikerült értelmeznünk, várjuk a lehetséges megfejtéseket!)

10/01/2022

Egy újabb gyöngyszem Pátróból

„Sitalpazo gyerök” 1963 januárjában Pátrón (ma Nemespátró).
A síelés nem számít hagyományos magyar sportnak. A deszka oromzatos, zsupos, csonka kontyolt tetős parasztház előtt síelő fiú képe Szomjas Károly felvételén így is a néprajzi fotótár érdekes darabja.
Az 1930-es évek elején ismerkedtek meg a pátróiak a síléccel, 1963-ban már a legtöbb fiúnak volt. Otthon készítették, megfőzött deszkából hajlították. A gyári sít nem szerették, mert azt túl hosszúnak tartották. Leányok soha nem "sítalpaztak", csak a fiúk. (Addig ők lovagoltak.)
Szilvia Gyanó