07/09/2026
SZOLNOK MINT KULTURÁLIS FŐVÁROS
A minap Győrfi Mihály polgármester arról számolt be közösségi oldalán, hogy alpolgármestereivel egy kerekasztal mellett azon dolgoznak, hogy újraépítsék Szolnok brandjét.
A tájékoztatás szerint „Szolnok jövőjét közösen építjük”, és természetesen több, a kommunikációban jól hangzó szlogen is helyet kapott a bejegyzésben.
Csakhogy véleményünk szerint itt valami nagyon nem stimmel.
A poszt olvasása után csak úgy torlódnak az ember fejében a kérdések.
Melyik brand épül valójában? A városé vagy az azt vezető politikusoké?
Ha valóban egy város márkájának tudatos építése a cél, akkor nem lenne indokolt ezt a munkát a területhez értő, tapasztalt szakemberek bevonásával végezni?
És valóban ez Szolnok jelenlegi legfontosabb feladata?
Mert miközben a város vezetése a „brandépítésről” beszél, Szolnoknak számos olyan problémával kell szembenéznie, amelyek a mindennapokban sokkal közvetlenebbül érintik az itt élőket.
Nem kellene először a város jelenét és jövőjét veszélyeztető hibás döntések következményeit kezelni?
Nem kellene előbb rendet tenni?
Nem kellene meghallgatni azokat, akik nap mint nap megtapasztalják a város problémáit?
Azt gondoljuk, ha a polgármester, helyettesei és jól fizetett tanácsadói csak egy kicsit is hajlandóak lennének szembenézni a mindennapi valósággal, akkor talán más sorrendet állítanának fel a feladatok között.
Mert Szolnok jövőjét nem lehet kizárólag egy kerekasztal mellett ülve felépíteni.
Ahhoz ki kell menni az utcára.
Találkozni kell az emberekkel.
Meg kell hallgatni őket.
És észre kell venni azt is, amit egy jól megkomponált fényképen nem lehet látni.
Azokat az idős embereket, akik sötétedés után már nem szívesen mennek ki az utcára.
A gondozatlan közterületeket.
A szemetes területeket.
A derékig érő gazt.
A balesetveszélyes utakat és kerékpárutakat.
A gondozásra szoruló parkokat és játszótereket.
És minden szolnoki bizonyára hozzá tudná tenni a saját példáját.
Ezek ugyanis nem kommunikációs problémák.
Ezek valós problémák.
És természetesen szükség van arra is, hogy egy városnak legyen jövőképe, arculata és identitása. Szükség van kultúrára, vonzó városképre és tudatos építkezésre.
De egy erős városi brandet nem lehet pusztán szlogenekkel felépíteni.
A legerősebb brand maga a jól működő város.
Egy tiszta, biztonságos, élhető város.
Egy olyan város, ahol az emberek jól érzik magukat, és amelyre büszkék lehetnek.
Talán nem újabb kommunikációs kampányokra és kerekasztal-fotókra lenne most elsősorban szükség, hanem arra, hogy a város vezetése valódi kapcsolatot alakítson ki a külvilággal és mindenekelőtt a szolnoki emberekkel.
Mert kerekasztal mellett ülve, vagy egy pulpitus mögött állva, folyamatosan azt figyelve, honnan készül a következő fénykép, nem lehet jövőt építeni.
Mi talán naivan azt gondoljuk, hogy mindenki ugyanarra gondol, amikor Szolnok jövőjéről beszél.
De néha úgy tűnik, nem egészen ugyanarról van szó.
És itt talán leesik a tantusz.
Folyik a brandépítés ezerrel – csak nem mindig világos, hogy valóban Szolnoké, vagy inkább azoké, akik éppen a várost vezetik.
A „kulturális főváros” pedig könnyen válhat egy jól hangzó szlogenné, ha mögötte nem jelennek meg valódi eredmények, valódi tartalom és egyértelmű fejlesztési irány.
Tisztelt Polgármester Úr!
Javaslatunk egyszerű.
Koncentráljanak az ezer sebből vérző város valódi problémáira.
A helyzet valószínűleg sokkal komolyabb annál, mint amit néhány jól hangzó kifejezéssel, brandépítéssel vagy kommunikációs üzenettel el lehet takarni.
Szolnoknak nem kirakatra van szüksége.
Szolnoknak működő városra van szüksége.
Egy olyan városra, ahol az emberek biztonságban érzik magukat, ahol rend van, ahol a közterületek rendezettek, és ahol a városvezetés nemcsak beszél a jövőről, hanem nap mint nap tesz is érte.
Mert a városlakók rossz komfortérzetét, elégedetlenségét vagy akár félelmeit nem lehet szlogenekkel megszüntetni.
Ahhoz először észre kell venni a problémákat.
Aztán pedig meg kell oldani őket.
