21/09/2026
1986. szeptember 21. Népszavazás Zsámbokon
Zsámbok életében a 40 évvel ezelőtt megtartott Népszavazás, történelmi fordulópontot jelentett.
1975-ben államigazgatási határozattal 4 nap alatt valósult meg 3 település tanácsának összevonása: Valkó, Vácszentlászló és Zsámbok községekben. Az akkor legnagyobb lélekszámú, dinamikusan fejlődő 2840 fős Zsámbok helyett, Valkóra került a közös tanács székhelye. Ennek a centralizációs folyamatnak következtében egyesült a Termelőszövetkezet -Vácszentlászlóra, valamint az ÁFÉSZ központ (mai Coop Zrt) Turára költözött.
1984-1985 között folyamatosan kerültek előtérbe az önállósodásra irányuló kezdeményezések: lakossági fórumok, helyi pártszervezet és Hazafias Népfront helyi szervezetének állásfoglalásai. A Falugyűléseken nagy számban megjelent lakók a hátrányos helyzetű településsé válásra, a lakosságszám, a közéleti aktivitás csökkenésre hívták fel a figyelmet.
Az önállósodási folyamat két lelkes szószólója: Balogh József a helyi pártszervezet titkára és Mayer Ferenc a helyi Hazafias Népfront Szervezetének elnöke irányításával a település lakói aláírásukkal támogatták a szétválást. 1985. decemberében a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának Elnökéhez elküldésre került a levél, melyet a Népfront szervezet tagjai: Dudás József, Hajdú Mihály és Kovács András is hitelesített.
A levél hatására az 1986. augusztus 29-én megtartott Falugyűlésen megjelenő megyei vezetők: megyei tanácselnök helyettes, párt, népfrontszervezet vezetői ismertették, hogy esetleges tanácsi szétválással milyen hátrányos helyzetbe kerülhet a település: minimálisra csökkenhet az állami támogatás összege, a település más kategóriába lesz sorolható, nincsenek meg a szétválás feltételei. Ezek mellé az érvek mellé fogalmazták meg a Falugyűlés résztvevői:
„ A Zsámbokiak megtalálják a módját, hogy a fejlődésük biztosítva legyen.”
Ilyen előzményekkel érkeztünk meg 1986. szeptember 21.-én a Zsámbokon megtartott Népszavazás napjához, amely már elkerülhetetlenné vált, az országos napilapok, a televízió is figyelemmel kísértek, a tudósítások egész évben rendszeresekké váltak. Nem egy szokványos esemény volt ez az országban.
Három szavazóhelyiségben a szavazáson az 1758 szavazásra jogosultból 1720-an vettek részt. 1644-en az önálló tanács mellett voksoltak, 76-an a közös tanácsot támogatták.
1986. november 28-án az Elnöki Tanács jóváhagyta a Népszavazás eredményét és kiírásra kerültek a tanácstagi választások.
A község 21 tanácstagot választott: Bajnóczi Istvánné, Bajnóczi József, Balogh József, Balogh Tibor, Búzás József, Dudás Józsefné, Farkas Tibor, Hajdú Mihály, Holló Ilona, Horváth László, Hrágyel Mihály, Kakucska János, Kovács András, Kókai Zoltán, Mezei Sándorné, Pintér József, Szabó Gyula, Szabó Istvánné, Szabó József, dr. Szorg István, Urbán Lászlót.
1987. január 26-án került sor az önálló tanács alakuló ülésére, ahol megválasztásra került a Végrehajtó Bizottság: tanácselnök: Holló Ilona, tanácselnök helyettes: Urbán László. A Végrehajtó Bizottság tagjai: Balogh József, Balogh Tibor, Dudás Józsefné, Kovács András. A Végrehajtó Bizottság titkára: dr. Oláh Lajos.
1987. szeptember hónapban érkezett a Végrehajtó Bizottság titkári feladatok ellátására a jelenleg tisztséget is betöltő: Nagyné dr. Szabó Judit jegyző asszony.
A tanácselnök és a VB titkár bérét a megyei tanács fizette, a település költségvetésére 300 000 Ft-ot lehetett csak tervezni. Az évek folyamán, ahogyan azt a Zsámboki emberek ígérték, megtalálták a falu fejlődését segítő módot: óriási mértékű közösségi munkák létrejöttével.
A Zsámbokon megtartott Népszavazás után az országban egyre több községben kezdeményezték a közös tanácsokból való kiválást.
Holló Ilona
polgármester
