Itt van a hármas megyehatár, Heves, Pest, Jásznagykun- Szolnok megyék találkozása. A falu története az őskorba nyúlik vissza, szarmatakori sírokat tártak fel a kutatók. Zsámbok a közelmúltbeli történelmének fontos eseménye az 1986-os helyi népszavazás. Az Elnöki Tanács által kiírt népszavazás célja: a község közigazgatási önállóságának eldöntése volt. A helyi államigazgatási kérdésben meghozott né
pszavazások közül a zsámboki volt az első. Zsámbok palócos gyökerű hagyományokkal rendelkezik. Érdekessége hogy a környékbeli Galgamenti népek hagyományaitól teljesen eltérő kis „szigetet” képez a palócos gyökerű néphagyománya. A falu dalai, a táncai napjainkban is élnek, az ünnepi alkalmak különös ékét adja a rendkívül díszes és egyedi népviselete. A zsámboki hagyományokat mutatja be a „Zsámboki Lakodalmas” bemutató, az idelátogató csoportok részére. A település legfontosabb látnivalói ezen felül a Római Katolikus templom, melyet 1753-ban szenteltek fel barokk stílusban épült, rokokó főoltára az egyházi építészet messze földön híres remeke, amely műemlék jellegű. A faluba látogatóknak további látnivalót kínál a Lapu Istvánné Tájház. A Tájház 1982-ben nyitotta meg kapuit, ahol a falura jellemző múlt századi használati tárgyak, berendezések találhatóak, kiállítása a község tárgyi emlékanyagát őrzi. A Művelődési Ház mögötti kellemes zöld övezetben elterülő Szabadidő park, csendes, szép környezetben, tűzrakóval és gyerekek részére 8 akadálypályával várja, a kikapcsolódásra vágyó embereket: lehetőséget adva a sportolásra, sütés-főzésre, pihenésre. A községben létrejött a „Mondák dalok útja” amely egy tematikus útvonal bejárást kínál az idelátogatóknak, akik így ismerkedhetnek a település múltjával és jelenével. Alkotóink között szerepel: Baka Deák Kinga porcelánfestő, Baloghné Kegyes Lonci fa és tökfaragó, Császár Tünde csuhékészítő, Sós Józsefné népiruha készítő. A község életében meghatározó szerepet játszik az intenzív kertészkedés, azon belül a hajtatott paprikatermesztés, amely a mezőgazdasági turizmus látnivalóját vonzza maga után. Kiemelt rendezvénye a községnek a „Lecsót a Keceléből Hagyományőrző fesztivál”amely hagyományok bemutatásra kelt életre. 2003-tól minden évben augusztus hónapban kerül megrendezésre. A rendezvény ráirányítja a figyelmet a magyar vidék, a falunk szépségére, különlegességére a falunk turisztikai kínálatára, a pihenési lehetőségre. Társas élményt nyújt az idelátogatóknak, családi programként is szolgál, hiszen minden korosztály és réteg megtalálja a magának való szórakozási lehetőséget. A hagyományőrző program keretében megismertetjük a község értékeit, a természeti értékeket a tájjelleget, a községben lévő műemlékeket, a kulturális tevékenységbe való bekapcsolódást, a mezőgazdaságot, a helyi népművészek és kézművesek termékeit. Az első nap főként a hagyományőrzésről, gasztronómiáról szól, a második nap pedig a szórakoztató programokról, ahol minden korosztály megtalálhatja a neki kedvező szórakozási formát. Testvértelepülés: Vigántpetend (Veszprém megye)
