07/06/2023
A Csoma-kúria festői környezetben, a gazdag múltra visszatekintő háromszéki Gelencén található, a Csoma család ősi földjén, melyről többrendbeli birtokmegerősítő levelek, és az 1500-as évekből fennmaradt kéziratok is tanúskodnak.
A jelenlegi kúriát az 1900-as évek elején építtette Csoma Gézáné Bodor Ilka. Ekkor az ősi telken még állt egy másik, régebbi udvarház is, amelyet a jelenlegi kúria felépítése után lebontottak, valamint az új építménnyel szemben szintén állt egy Csoma kúria, aminek az állapota a kommunizmus idején megromlott, a kilencvenes években pedig lebontották, de mindkét kúria és az akkori melléképületek még láthatóak a régi katonai térképeken.
Az épületeket és az ősi telket körülvették az akkor még a család tulajdonában álló erdők, többek között a nagyerdőn a „Csomák uttyja”-nál található erdőségek, jobbról a "Csomahegye" (mai nevén Nádika/Ladika), ami aljában található a Csomák ősi családi sírhelye, balról a Csere erdő a szaladári temetővel, ahol Kádár Ferenc sírja (Csoma Géza nagyapja) a legrégebbi. A termőföldek és mezőségek „Imetsfalva” és „Sárfalwáig” tartottak – olvashatjuk az Erdélyi Fejedelmek Királyok Könyveiben (1569–1602).
Az első világháborútól kezdődően a különböző társadalmi rendszerek nyomására, valamint a mai napig zajló bürokrácia és egyéb akadályok miatt e több mint száz év alatt a család több generációját meghurcolták, ellehetetlenítették, és elvesztették vagyonuk jelentős részét.
A Csoma-kúria klasszicista stílusban épült, egyedi félköríves timpanonnal, valamint oszlopos főbejárattal. Belső terei a korabeli szögletes, klasszikus stílusjegyeket hordozzák. Az épület alatt boltíves pince található. Tetőszerkezete eredetileg kettős fedéssel épült, ezt azonban egy vihar tönkretette, így ezt átépítették.
Az házat tágas udvar övezi gazdasági melléképületekkel és díszkerttel. A birtokot eredeti helyén fennmaradt, többrendbeli javításon átesett kőkerítés övezi, bejáratánál vakolatdíszekkel ellátott kőkapulábakkal, amely már a 17. század környékén épülhetett de akár régebbi is lehet. A főbejárathoz közel egy ugyancsak több száz éves, téglából és kőből épült gabonatároló található. Pontos építési dátuma ismeretlen.
A Csomák évszázadokon át segítették a helyi közösséget, és biztosítottak megélhetést a helybélieknek az akkori rendszernek megfelelően: hatalmas erdőségek és termőföldek megmunkálása által, vízi malmok, fűrészmalmok, üveg- és papírgyár, pálinkafőzők működtetésével. Több rendben adományoztak jelentős értéket az egyháznak, templomok építésére és felújítására, futballpályát alakítottak ki a helybelieknek. A falu iskolája is az egyik Csoma-földön áll.
A falu bejáratánál, a Kápolna nevű földrészen állt egykor egy kápolna, amelyet Csoma Zsigmond ápolt és épített, és amely az 1800-as évek végére leomlott, majd romjai eltűntek.
A Csoma nemzetség a primor családok közé tartozott, számos ősi, nemesi családdal áll rokonságban, mint a Barabás, Bodor, Bánffy, Báthory, Béldy, Dombi, Gaál, Jancsó, János, Kádár, Kónya, Nagy stb., de többek között az angol királyi családi ág is kapcsolódik a családfájukhoz. Kőrösi Csoma Sándor nyelvtudós oldalági leszármazott. A család címerei az UNESCO által védett, 14. századi, gelencei Szent Imre római katolikus erődtemplom kazettás mennyezetén, valamint a a karzaton, a barokk festményeken láthatóak.
A fennmaradt, történelmi jelentőségű dokumentumoknak köszönhetően a család története jelenleg feldolgozás alatt van, az erről szóló összefoglalók folyamatosan elérhetővé válnak a kúria saját honlapján (www.csomakuria.com).
A Csoma-kúria jelenleg a család leszármazottainak tulajdonában van, önerőből zajlik a felújítása. Célja a közeljövőben, hogy számos olyan kulturális eseménynek adjon helyet, amely ápolja és megőrzi úgy a család történetét, mint a környék és a székelység történelmi jellegzetességeit, hozzájárulva ezáltal Gelence és Székelyföld turisztikai értékéhez.
