09/02/2020
⬇️ Némi adalék a magassági kvótás témához (előrebocsátom, hosszabb poszt következik). Nemrég bocsátottam útjára a www.mennyiterek.sk portált, ahol igyekszem tényszerűen bemutatni, hogy a jelenlegi idejétmúlt önkormányzati finanszírozási rendszer felülvizsgálatra és cserére szorul.
‼️ Hogy tarthatatlan, hogy van, ahol egy lakos értéke 500 euró, máshol meg 200, csupán azért, mert magasabban él vagy nagyobb városban lakik.
Régóta képviselem ezt a látszatra nem túl érdekes és nem túl szexi témát, miközben a szűkebb életkörnyezetünket, a lakóhelyünket, annak minőségét alapvetően ez határozza meg. Mert bizony lehet, hogy nem is tudatosítjuk, mennyire fontos, hogy egy falu vagy város mennyiből gazdálkodik, miből lesz a járda, felújított óvodai vagy iskolai étkezde, miből van támogatva a sport és így tovább.
⚙️ Hogyan is működik az egész? A jelenlegi rendszer az alkalmazottak és a magánvállalkozók által befizetett személyi jövedelemadó 70%-át osztja szét a községek között többféle szempont figyelembevételével, az ott állandó lakhellyel rendelkező lakosok száma alapján (30%-ot a megyék kapnak). Két nagyon fontos, erősen megkérdőjelezhető szempontot ki szeretnék emelni. Az első a magassági szorzó, aminek hatására a 300 méteres tengerszint feletti magasság felett a községek bevétele nő, alatta pedig csökken. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az 512 magyarlakta település közül 494-től pénzt vesznek el! Hasonlóan járnak az erdőhátiak vagy kelet-szlovákiaiak is, nem a csak a magyarokat érinti hátrányosan.
🌡 Ez a rendszer kisebb-nagyobb változásokkal már hosszú évtizedek óta működik, arra hivatkozva, hogy a magasabban fekvő területeken magasabb a fűtési költség és többe kerül a téli hóeltakarítás. Ezt nem is vitatom, viszont figyelembe kell vennünk, hogy az elmúlt évek fejlődése a hőszigetelés és fűtéstechnológia terén olyan változásokat hozott, hogy egy korszerűsített épület fenntartási költségei a töredékére esnek vissza. A rendszer azt sem veszi figyelembe, hogy egyáltalán mennyi középületet kell fűteni, van-e kultúrház, óvoda, iskola, mennyi a község költségvetése (a hegyekben sok község jól profitál a turisztikából). Arról nem is beszélve, hogy az utóbbi években erősen megnőttek a délebbi területeken a hűtési költségek, nyári özönvízszerű esőkkel való küzdés, a magyarlakta települések szempontjából a kétnyelvűség költségei és még sorolhatnám a végtelenségig.
📉 A másik szempont a nagysági szorzó. Ez az 50 ezernél több lakossal rendelkező nagyvárosoknak kedvez. Minél kisebb egy település, annál kevesebb jut neki a közösből. Mivel mindössze tíz ennél nagyobb város van, ez azt jelenti, hogy a többi 2877-től vesznek el! Ez a tíz város regionális, turisztikai, ipari központ, vagyis a gazdagabbat segíti a szegényebb!
✅ 📈 Az önkormányzatok finanszírozásában rendszerszintű változásokra van szükség. Első lépésként a természetes személyek jövedelemadójának elosztása helyett az ország összes adóbevételének törvénnyel meghatározott hányadát kell elosztani. Ez az arány 12 százalék lehetne, mely fele-fele arányban oszlana meg a megyei és helyi önkormányzatok között.
📩 Amennyiben szeretne többet megtudni, érdeklik a részletesebb adatok, keresse fel a www.mennyiterek.sk weboldalt vagy kérdezzen itt a Facebookon akár kommentben, akár üzenetben a Messengeren.
