Újbarok
Nevét 1339-ben említik először, ekkor úgy szerepel, mint a Sorul nevű falu határa. 1365-ben Borok, 1396-ban Barok, 1460-ban Baroch, 1654-ben Baruch, 1698-ban Baruk, 1773-ban Neudörfl, 1781 óra Kis-barok, Új Barok, majd 1784 óta Újbarok néven jegyzik. Neve a szláv eredetű „borik” szóból eredeztethető, amelynek jelentése "fenyves". A török hódoltságok ideje alatt a terület lakatlanná vált,
nem is szerepelt semmilyen összeírásban. 1654-ben lakatlan pusztaként tartják számon. 1694-ben a Barkó család birtokában volt, majd miután Barkó István feleségül vette Gazdagh Katát, kettejük tulajdonában volt Újbarok. Haláluk után a tulajdonjog a katolikus egyházra szállt (ők hagyták rá). József idejében kétfelé szakadt, így alakult ki Óbarok és Újbarok. Ugyanebben az időszakban kezdték el a betelepítéseket. Ekkor kerültek ide a svábok.
1850-ben önálló településsé vált és elkezdett dinamikusan fejlődni.
1927-ben a területen bauxitot fedeztek fel, később, 1943-ban elkezdtek bauxitot bányászni.
1944-ben az orosz csapatok elérték Újbarokot. A település lakói ásott gödrökbe és pincékbe menekültek, majd az 1945. év első hónapjában a teljes lakosságot evakuálták, akik közül sokan a környező településekre költöztek. 1946-ban pedig 222 német ajkú embert telepítettek ki a faluból, őket a Bajor, ill. Baden-Württenberg német tartományokba szállították. Az 1970-es évektől telefonos hálózat, iskola, óvoda is van a faluban. Ebben az időszakban közigazgatásilag Szárhoz tartozott a település. Önálló önkormányzata a rendszerváltás óta van, 1994-től pedig Német Kisebbségi Önkormányzatot is működtet. Az 1990-es években sok fejlesztés valósult meg: gázhálózat és telefonhálózat épült, megvalósult a csatornázás, felújították az utakat, a művelődési házat, az orvosi rendelőt, illetve fedett szabadtéri színpadot hoztak létre a Művelődési ház udvarán. Info by: http://funiq.hu/ujbarok
