Periglaciális Talajszelvény

FAGYFORMÁLTA MESTERMŰ

Több tízezer év nyomait látjuk a világszerte igazi ritkaságnak számító atkári periglaciális képződményen. Valóságos műremeknek hat az a különleges geológiai képződmény, amelyen alkotója, a Természet, több tízezer évig „dolgozott”. A Heves megyei Atkár határában felhalmozódott színes, másfél méter vastag talaj világviszonylatban is valódi ritkaság. Az atkári periglaciális

képződmény a földtörténet negyedidőszakában, a pleisztocén-ben gyülemlett fel ezen a vidéken. "A különböző színű rétegek a környezet változásairól mesélnek . Van itt helyben kialakult tengerparti üledék, mész, homok. A képződmény jó része agyagos hegylábi hordalék, amely a Mátra és a Bükk déli részén jellemző, s a csúcsok felől mosódott le a völgyekbe, síkságokra. Évtízezredek alatt rakódtak egymásra a rétegek, ám a jégkorszakok közreműködése kellett ahhoz, hogy ezt a mai formát láthassuk.”
Az eljegesedési periódusokban ugyanis az állatok által addig is át- meg átfúrt talaj több ízben is megfagyott, kiolvadt, és helyenként elcsúszott, elfolyt. Ezzel magyarázható tehát a képződmény hullámos mintája.