http://94.199.48.18/sziren_0417.htm

Közgé Könyvtár, Irányi Utca 3-5, Békéscsaba (2026)

23/03/2026

Az iskolai könyvtárunk könyvritkaságainak bemutatása

A Magyar Történelmi Társulat 1940 augusztusában aranyozott gerincű vászonkötésben adta ki 283 oldalas Erdély című kötetét. A könyvet fekete-fehér és színes képekkel, fotókkal, térképekkel illusztrálták. Négy darab kivehető térképmelléklet is tartozik a kötethez.

Részlet az előszóból:
„Az itt következő tanulmányok sorozata rövid foglalata a szerzők hosszú esztendők részletes kutatásai során elért és nagyobb munkákban, kisebb értekezésekben közrebocsátott tudományos eredményeinek. Egy-egy térkép részletes és alapos tanulmányoknak, hatalmas oklevélkötegek szakszerű feldolgozásának, a kérdések mélyébe hatoló földrajzi, történeti, régészeti, néprajzi, nyelvtudományi, statisztikai kutatásoknak az eredménye.”

A mű az alábbi tanulmányokat tartalmazza:
Gróf Teleki Pál: Erdély helyzete Magyarországon és Európában
Hóman Bálint. A magyarság történeti hivatása
Alföldi András: Dákok és rómaiak
Hóman Bálint: Székelyek
Mályusz Elemér: Magyarok
Pukánszky Béla: Szászok
Tamás Lajos: Románok
Kniezsa István: Erdély földrajzi nevei
Lukinich Imre: Erdély önálló állami élete
Eckhart Ferenc: Erdély alkotmánya
Deér József: A szászok jogállása
Tóth András: Az erdélyi románság jogállása
Elekes Lajos: A román államélet magyar gyökerei
Berlász Jenő: Erdély gazdasági élete
Viski Károly: Erdélyi népélet
Gerevitch Tibor: Erdélyi magyar művészet
Makkai László: Erdély irodalma
Fitz József: A könyv sorsa Erdélyben
Tamás Lajos: Az oláh műveltség magyar gyökerei
Imre Sándor: A felsőbb oktatás Erdélyben 1541-1918
Rónai András: Uralomváltozás Erdélyben
Kovács Alajos: Erdély népesedési viszonyai
Rónai András: Erdély gazdasági élete Romániában
Makkai Sándor: Erdély társadalma
Makkai László: Magyar irodalom a román Erdélyben

A kötet digitálisan is elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtárban:
https://mek.oszk.hu/04700/04729/html/1.html

23/03/2026

A "Könyvtári barangolás" 4. fordulójának eredménye:
Bólyajiak 13 pont
Cornies 13,5 pont
Csimúr és társai 14 pont
NyelvÉsz 13,5 pont
Összesített pontszámok a 4. forduló után:
Bólyajiak 43 pont
Cornies 60 pont
Csimúr és társai 77 pont
NyelvÉsz 66,5 pont
Gratulálunk az eredményhez!

04/03/2026

Az iskolai könyvtárunk könyvritkaságainak bemutatása

A Mátyás király emlékkönyvet Mátyás király születésének 500. évfordulójára a Korvin Mátyás Magyar-Olasz Egyesület megbízásából adta ki a Franklin-Társulat 1940-ben. A kétkötetes, reprezentatív művet Lukinich Imre szerkesztette, és a korszak neves kutatóinak tanulmányait tartalmazza a korabeli kultúráról és történelemről. Félbőr kötésben, összesen 1096 oldal terjedelemben jelent meg az oldalszámozáson belül egész oldalas és szövegközti illusztrációkkal gazdagon díszített tanulmánygyűjtemény.

Az I. kötethez gróf Teleki Pál, a II. kötethez Hóman Bálint írt előszót.
A kötetek az alábbi tanulmányokat tartalmazzák:
Elekes Lajos: A Hunyadi-kérdés
Horváth Jenő: Mátyás király nyugati diplomáciája
Galla Ferenc: Mátyás király és a Szentszék
Elekes Lajos: A magyar-román viszony a Hunyadiak korában
Gyalókay Jenő: Mátyás király a hadszervező és a hadvezér
Mályusz Elemér: A magyar társadalom a Hunyadiak korában.
Balogh Jolán: Mátyás király arcképei
Huszár Lajos: Mátyás pénzei
Kardos Tibor: Mátyás király és a humanizmus
Kerecsényi Dezső: A magyar irodalom Mátyás király korában
Horváth Henrik: A Mátyás-kori magyar művészet
Fitz József: Mátyás király a könyvbarát
Hoffmann Edith: Mátyás király könyvtára
Végh Gyula: Corvin-kötések
Haraszti Emil: Zene és ünnep Mátyás és Beatrix idejében
Szathmáry László: Az asztrológia, alkémia és misztika Mátyás király udvarában
Solt Andor: Mátyás király a magyar szépirodalomban
Haraszti Emil: Mátyás király az énekes színpadon

A két kötet teljes terjedelemben elektronikusan is elérhető: https://real-eod.mtak.hu/9197/

19/02/2026

Az iskolai könyvtárunk könyvritkaságainak bemutatása

Magvető — Ezzel a címmel adta ki Móricz Zsigmond saját pénzén folyóiratának, a Kelet Népének emblémájával, Medgyessy Ferenc Magvető-szobrával a címlapon 1940-ben, majd második kiadásként 1942-ben a Magyar irodalom élő könyvét. Ezt 1999-ig még további 3 kiadás követte 1979-ben, 1992-ben és 1999-ben. Az antológia Anonymustól és a Halotti beszédtől a 20. századig, még pontosabban az akkori jelenkorig, József Attiláig és Illyés Gyuláig terjed, utolsó fejezetként pedig népdalokat és közmondásokat is tartalmaz. A közmondásokat több régi gyűjteményből válogatta az író, a legrégebbi ilyen gyűjtemény Decsi János 1583-ban megjelent kötete. Ennek megfelelően sok érdekes, mára már feledésbe merült közmondást és szólást is tartalmaz a kötet válogatása, pl.: Rest szolgának legfrissebb tagja a nyelv. Ette haszna, aludta bére. Simon bíró hajtja a lovat. stb.
A kötetet Móricz „a magyar Népnek és a teljes magyar Ifjúságnak” ajánlotta, s „a magyar irodalom kis bibliája”-nak nevezte.

16/02/2026

A "Könyvtári barangolás" 3. fordulójának eredménye:
Bólyajiak 5,5 pont
Cornies 14 pont
Csimúr és társai 15,5 pont
NyelvÉsz 12 pont
Összesített pontszámok a 3. forduló után:
Bólyajiak 30 pont
Cornies 46,5 pont
Csimúr és társai 63 pont
NyelvÉsz 53 pont

Gratulálunk az eredményhez!
Várjuk a csapatokat a következő forduló feladatlapjának átvételéhez!

10/02/2026

Ismét meghirdetjük könyvgyűjtő akciónkat.
Ha van olyan könyved, melyet már nem szeretnél megtartani, de jó szívvel tudod ajánlani másoknak olvasásra, akkor ajándékozd a könyvtárnak!
Szívesen fogadunk kortárs felnőtt- és ifjúsági szépirodalmat, szakirodalmat, valamint kötelező és ajánlott irodalmat.
Az akció 2026. február 16-tól 2026. április 1-ig tart.

03/02/2026

Az iskolai könyvtárunk könyvritkaságainak bemutatása

A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Természettudományi Könyvkiadóvállalatának 112. köteteként 1939-ben Budapesten jelent meg az Anyag és élet című könyv. A mű eredeti kiadása Londonban Chemistry, Matter and Life címmel jelent meg 1937-ben, melyet 1946-ban változatlan formában újra kiadtak.

A kötetet Stephen Miall és Laurence Mackenzie Miall (apa és fia) írta.

Stephen Miall 1872-ben született és 1947-ben halt meg Angliában. Miall egyáltalán nem volt vegyész, valójában jogászdoktor volt. A vegyiparral való kapcsolata a század elejére nyúlik vissza, amikor nagyon érdeklődni kezdett a fehér ólom gyártása, és az ólommérgezés, mint ipari veszélyforrás iránt. 1922-ben kezdte meg szerkesztői tisztségét a Chemistry and Industry című folyóiratban. Szerkesztői munkája mellett tevékenységei közé tartozott olyan könyvek írása vagy szerkesztése, közösen vagy egyedül, amelyek célja a vegyészek, különösen az ipari vegyészek, és a nem tudományos világ közötti kapcsolatok erősítése volt.

Laurence Mackenzie Miall, Stephen Miall fia, 1911-ben született és 1996-ban halt meg Angliában. Biokémikus volt, aki a második világháború alatt a penicillin fejlesztésén dolgozott. 1934–1960 között vegyész, majd vezető vegyész volt a Kemball Bishop & Co Ltd. alkalmazásában, 1960 – 1969 között pedig folyamatfejlesztéssel foglalkozó menedzserként dolgozott a Pfizer Ltd-nél.

Közös kötetüket az alábbi mondatokkal ajánlották az olvasók figyelmébe:
„Kis könyvünknek az a célja, hogy egyszerű szavakkal megmagyarázza, milyen a természete és tulajdonsága azoknak az anyagoknak, amelyekkel nap-nap után dolgozunk; hogyan változnak meg kémiai hatásoktól, a napfénytől stb. Arról is lesz majd szó, hogy milyen anyagok fordulnak elő az állatban és a növényben és hogyan változnak meg ezekben az élőlényekben. Azután beszélünk még a fémek és ötvözetek tulajdonságairól, a kristályok belső szerkezetéről, megmagyarázzuk a különböző vegyületek szerkezetét, felépítésük módját, továbbá az égés jelenségét, az emésztés, a lélekzés és erjedés kérdéseit.”

A kötetet 32 táblával, 35 szövegképpel és sok grafikai elemmel (képletek, táblázatok stb.) illusztrálták.

20/01/2026

Olvasni jó!
Ismét meghirdetésre került az Olvasni jó! országos levelezős olvasási verseny.

A verseny egy írásbeli fordulóból áll. A három meghirdetett könyv közül kell egyet választani. A választott könyvet és a hozzátartozó feladatlapot postán küldik meg. A könyv elolvasása után/közben lehet megoldani a feladatlapot, amelyet visszaküldünk a verseny szervezőinek.

Nevezési határidő: 2026. február 13.
A könyveket 2026. február 24-ig postázzák.
A megoldólapok beküldésének határideje: 2026. május 11.

A verseny valamennyi résztvevője emléklapot kap.
Korcsoportonként a 10 legjobban teljesítő tanuló jutalomkönyvet kap.

Lehetőség van csak a II. félévre, valamint a II. félévre + nyárra nevezni. Természetesen, akik most csupán a II. félévre jelentkeznek, azok is folytathatják új nevezéssel majd a későbbiekben.

További információ, jelentkezés a könyvtárban!

19/01/2026

Az iskolai könyvtárunk könyvritkaságainak bemutatása

1939-ben az Officina Nyomda és Kiadóvállalat Budapesten az Officina képeskönyvek sorozat részeként jelentette meg a „Magyar bútorok” című könyvet. A könyvet Bárányné Oberschall Magda művészettörténész írta, aki a Pázmány Péter Tudományegyetemen és a párizsi Sorbonne-on végezte tanulmányait. A holland és flamand festészet nemzeti sajátosságai című disszertációjával doktorált 1930-ban. Feleségül ment Bárány István úszóbajnokhoz, akitől később, 1943-ban, elvált. Pályafutása során a Magyar Iparművészeti Múzeumban (1943-ig), majd a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott, ahol a Történeti Osztály vezetője volt 1943 és 1946 között. 1946-ban elhagyta az országot. Az akkori magyar elit és értelmiség számos tagjához hasonlóan ő is a kiépülő diktatúra elől választotta a nyugati emigrációt. Egy ideig az USA-ban élt, majd Münchenben a Szabad Európa Rádió munkatársa lett. Szakértelmét felhasználva elsősorban kulturális és művészettörténeti témájú előadásokat, sorozatokat készített. A rádiónál töltött évei alatt is folytatta kutatásait a magyar koronaékszerekről. Ebben az időszakban (különösen az 1960-as években) több jelentős, német nyelvű tanulmánya is megjelent a Szent Koronáról, amelyek eredményeit a rádió adásaiban is népszerűsítette. Nyugdíjba vonulása után, 1970-ben visszatért az Egyesült Államokba. Élete utolsó másfél évtizedét a Pennsylvania állambeli Bryn Mawr-ban (Philadelphia közelében) töltötte. Nyugdíjas éveiben is elismert szaktekintély maradt. 1985. október 28-án, 81 éves korában hunyt el Bryn Mawr-ban.

14/01/2026

A "Könyvtári barangolás" 2. fordulójának eredménye:
Bólyajiak 12 pont
Cornies 13,5 pont
Csimúr és társai 23 pont
NyelvÉsz 19,5 pont

Összesített pontszámok a 2. forduló után:
Bólyajiak 24,5 pont
Cornies 32,5 pont
Csimúr és társai 47,5 pont
NyelvÉsz 41 pont

Gratulálunk az eredményhez, további jó kutakodást kívánunk!

05/01/2026

Az iskolai könyvtárunk könyvritkaságainak bemutatása

1939-ben az Officina Nyomda és Kiadóvállalat gondozásában, az Officina képeskönyvek sorozat részeként jelent meg „A magyar porcellán” című könyvecske.
A kötetet Ruzicska Ilona írta, aki tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen (ma ELTE) végezte, ahol a Keresztény Régészeti és Művészeti Intézet kötelékében kutatott. Itt mélyedt el a magyar iparművészet és a kerámiatörténet tudományos vizsgálatában. Neve az 1930-as évek végén vált ismertté, amikor a magyar porcelánipar történetét összefoglaló munkáit publikálta. Legfontosabb kötetei közé tartozik a "A herendi porcellán" (1938), amely az egyetem művészettörténeti sorozatában jelent meg, valamint a könyvtárunkban is megtalálható "A magyar porcellán". Munkáiban a levéltári források, ásatások és a régi magyar gyárak történeti dokumentumai alapján rendszerezte a hazai porcelángyártás múltját. Művei alapozó és ismeretterjesztő jellegűek voltak. Könyveit ma főként gyűjtők keresik.

16/12/2025

Az iskolai könyvtárunk könyvritkaságainak bemutatása

A természet világa sorozat IV. kötete „A Föld és az élet története” címmel jelent meg 1939-ben 5 színes, 18 fekete műmelléklettel és 208 szövegközti képpel. A kötetet Gaál István geológus, paleontológus, a föld- és ásványtani tudományok kandidátusa írta.
Gaál István egyetemi tanulmányait Kolozsváron kezdte el és 1905-ben fejezte be Budapesten természetrajz-földrajz szakon. 1911-ben bekapcsolódott az Erdélyi-medence területén folyó földgázkutatásba. Az itt végzett paleontológiai kutatásai és azok eredményei alapján a Kolozsvári Tudományegyetem magántanára lett. Először a dévai főreáliskola tanára volt, közben geológiai, paleontológiai kutatásokat végzett.
1912-től Budapesten tanított, 1919-től 1924-ig a szegedi egyetem helyettes tanára volt. Az első világháborúból a hosszú frontszolgálat után leromlott egészségi állapotban került haza, így látott neki 1919 és 1923 között először Budapesten, majd Szegeden a Ferenc József Tudományegyetem Ásvány-földtani Intézetének szervezéséhez, illetve vezetéséhez. 1923-ban Budapestre költözött, és a Nemzeti Múzeum őslénytárában vállalt munkát. Itt dolgozott 1934-es nyugdíjazásáig, mint múzeumi igazgató.
Fő kutatási területe az ősállattan volt, e területen érte el legjelentősebb eredményeit. Munkásságát szinte haláláig folytatta.

A kötet digitálisan is elérhető az Arcanum adatbázisában: https://adt.arcanum.com/hu/view/TermeszetVilaga_004_B_735/?pg=0&layout=s

Közgé Könyvtár

23/03/2026

23/03/2026

04/03/2026

19/02/2026

16/02/2026

10/02/2026

03/02/2026

20/01/2026

19/01/2026

14/01/2026

05/01/2026

16/12/2025

Cím

Weboldal

Értesítések

Parancsikonok

Megosztás

Kategória