Megközelíthető a 6-os számú főútról Budapest és Dunaföldvár felől, illetve az M6-os és M8-as autópályákról. Története:
Baracs és környéke már az ókorban is lakott hely volt. A település helyén állott egykor az Annamatia nevezetű római katonai tábor. A környéken sok e korból származó emlékre bukkantak, de feltártak egy római temetőt is. A településen egy Árpád-korból származó temetőt és a mellette
lévő templom romjait is feltárták. 1850 táján e romok köveiből épült fel a falu mai temploma is. A település neve az oklevelekben 1276-ban bukkan fel először, ekkor Boroch alakban írják. Feltehetően erről a Baracsról származott az a Baracs nemzetség, amelynek tagja az a jómódú Barlcus volt, akinek felesége, Gyung, Myske comes (ispán) leánya 1276-ban vámosi Veszprém vm) hozományából végrendelkezett. Ugyancsak feltevésszerűen helyezhető ide az udvarnok származású Jajab lakhelye, akit IV. László király 1281-ben a nemesek közé emelt a baracsi előhegyen levő szőlőivel. Baracs az 1900-as évek elején több tanyából és pusztából szerveződött önálló faluvá. Infrastruktúra:
2002-ben alakult meg az AGROBARACS Mezőgazdasági Rt, ami a közösség legnagyobb személyi foglalkoztatója. A község legnagyobb ipari vállalkozása a BEHÁN Acélszerkezeti Kft, amely 120 főt foglalkoztat. Az 50-es években kialakult Dunaújváros és ipara jelentős vonzerővel bír a lakosság körében. A Dunai Vasmű megépülése sok munkahelyet adott a település lakosságának. Az elmúlt évtizedekben új utcák nyíltak, portalanított utak, kulturális- és szociális intézmények létesültek. A település határában, közvetlenül a 6-os számú főút mellett halászcsárda és sportrepülőtér várja vendégeit.
