21/09/2026
Szeptember 21. – Máté napja
Szeptember 21-én Máté apostol és evangélista emléknapját tartja a néphagyomány. Máté vámszedőként tevékenykedett, mielőtt Jézushoz csatlakozott volna, ezért a vámosok, a vám- és pénzügyőrök és a bankárok is védőszentjükként tisztelik. Története elsősorban az evangéliumból ismerhető, mely szerint az apostolok szétválása után térítőútra indult, melynek során feltámasztotta egy király halott fiát. Ennek hatására sokan megtértek, köztük a király lánya Efigénia is az Istennek szentelt szüzek közé lépett. Máté halálának körülményei tisztázatlanok, egyes hagyományok szerint akkor halt meg, amikor Efigéniát védte a pogány kérőjétől, más történetek szerint máglyán halt meg, de olyan verzió is létezik, mely szerint imádságára kialudt a máglya tüze. A magyar néphagyományban nem is a hozzá kapcsolódó történetek, sokkal inkább a naptári időpont miatt jelentős ez a nap.
Egyes vidékeken ezen a héten („Máté hetében”) vetették a búzát, így ezt a hetet búzahétnek is nevezték. A vetés az egyik legnagyobb szakértelmet igénylő férfimunka volt a parasztság körében, általában szertartásosan történt. Miután a gazda megszentelte a vetőmagot, tiszta ruhát vett, majd szótlanul ment a gabonaföldig. A vetést is csendben végezte, majd magasra dobta a vetőabroszt, hogy nagyra nőjön a gabonája. A vetéshez kapcsolódó egyéb elképzelések és szokások tájanként eltérőek. Mohács környékén a sokácok kosárban vitték a búzát a templomba megszenteltetni, majd utána a vetőmag közé keverték. A Szeged környékiek nemcsak imádkoztak vetés előtt, de a vetőmagra is keresztet rajzoltak. A legjellegzetesebb fohász a következő: „A fohászkodás: Atyának; Fiúnak, Szentlélök Istennek nevibe elvetöm, szaporodj!” A legérdekesebb szokások a bánáti katolikus bolgárokhoz kapcsolódnak. Náluk a vetés napján délig nem volt szabad tüzet rakni. Ők a vetőmagot szentelt vízzel hintették meg, és közé tették a korábbi búzanszenteléskor eltett zöld búzát. A kapura szalmát szórtak és a gazdasszony piros kötényét is rákötötték, a gazda pedig azon hajtott át a szekérrel. A addig maradt nyitva, amíg a gazda ki nem ért a földekre.
Máté napjához időjóslás is kapcsolódik, a tiszta időből jó bortermésre számítottak.
Forrás:
• Tátrai Zsuzsanna – Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi népszokások. Mezőgazda Kiadó és Planétás Kiadó, Budapest, 1997. 146.
• Bálint Sándor: Ünnepi Kalendárium II. Budapest : Neumann Kht., 2004
• https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-mate-apostol-es-evangelista