09/08/2026
Bardóczi Sándor
A fák angyalairól szeretnék írni, azaz azokról a munkatársaimról, akik láthatatlan munkát végeznek a Tájépítészeti osztályon a Főpolgármesteri Hivatalban, és 5 év alatt megmentettek legalább 2500 egészséges fát a kivágástól. Senki sem tud arról, hogy ezek a fák veszélyben voltak, mert megmaradtak. Most a legnagyobb hőhullámok idején is árnyékolják az utcákat, tereket, parkokat, bringautakat, parkolókat, megàllókat.
2020 után a főváros az osztályunk javaslatára változtatott a vagyonrendelén és onnantól kezdve semelyik közműtervnek, útrekonstrukciónak, kerékpárút tervnek, parkolótervnek nem adunk tulajdonosi engedélyt, amelyik zöldsávban vezetné a közművet, ledarálná szegélyépítésekkel a fák gyökérzónáját, sőt a fák statikai védőzónájában sem engedünk olyan beavatkozást, ami a fa későbbi állékonyságát veszélyeztetné. Ehhez a kollégáknak éves szinten átlagosan 1600 terven kell keresztülrágni magukat, hiánypótoltatni a tervezőket, egyeztetni velük az alternatívákról, hogy a kecske is, káposzta is. Mindig kiderül, hogy van megoldás, ha máshogy tesszük fel a kérdést, tudunk kompromisszumra jutni, időnként elereszteni, időnként kiharcolni. Sokszor csak két megoldás van: a rossz és a sokkal rosszabb. Ilyenkor a rosszat választjuk, s elengedünk fákat azon az áron, hogy sokkal többet mentsünk meg. Ez egy iterációs folyamat, ahol nagyon sok szempontot kell mérlegelni. Semmi sem fekete fehér. Van ahol elbukunk. Ahol mindig, az a kiemelt állami beruházások asztala. Ott az asztal mellé se tudunk kerülni. Mert ott a kivéve a gyevi bírót a szabály.
Csak az a baj, hogy ezt csak a saját tulajdonunkon tehetjük meg, a főváros tulajdonosi jogaival élve, zöld vagyonára gondos kezelőként vigyázva. De amíg ehhez az eljáráshoz nem csatlakozik a 23 kerület, amíg ők a vagyonrendeleteikben nem deklarálják a fák jogait, addig a főváros 1/24 részét tudjuk védeni az újabb közműtámadástól.
A tapasztalatokat 2024 őszén egy Zöldfelület- és Favédelmi Eljárásrendben összegeztük, amelyet minden cégünknek és minden kerületnek elküldtünk. Büszkék vagyunk rá, hogy több megyei jogú várost is érdekelt ez, Győrből például népes delegáció érkezett tapasztalatcserére, s ők éppen a saját magukra adaptáláson dolgoznak.
Ez a munka minden önkormányzattól komoly szervezetfejlesztést feltételez. Kerületi főtájépítészeket, mögöttük pedig terveket olvasni, értékelni, egyeztetni tudó szakmai csapatot. Több kerületnél léteznek ilyen kollegák, de nagyon sok kerületben nincs is ilyen szakember, vagy 1-2 kollega küzd lehetetlen körülmények között a közműves egészpályás letámadással, eszköztelenül. Budapest egy 24 részre szakadt város, és a klímakrízis kezdi felfedni a gyenge pontjait.
Nagyon hiányzik az országos jogszabályi háttér, de valamit a meglévő fáink védelmében ezek nélkül is képesek vagyunk tenni, s mi tesszük is, mutatjuk a példát. Az őszi közgyűlési időszakban javasolni fogjuk több a favédelemmel, zöldfelülettel, zöldvagyonnal kapcsolatos rendeleti szabályozás korszerűsítését, erre készülünk, meg akarjuk erősíteni vagyonérték alapon a közterületi fáink védelmét, csökkenteni a károkozásokat. Remek lenne, ha egyre több kerület követne ebben minket. Addig is a fák fővárosi angyalai tovább dolgoznak.
/A fotón a Március 15 téren lezajlott nagy átmérőjű vízvezeték csere favédelmi megoldása látható: egy régi téglából rakott de már használaton kívüli csatornán húzták át azt a vezetéket, ami a belváros vízellátását biztosítja. A régi téglaboltozat lett a védőcső, s így felette megmaradhatott a fa. A beruházás miatt a téren egyetlen fát sem kellett kivágni, ami a közműtervező, a favédelmi tervező, hivatalunk, a kivitelező és a Főkert szakfelügyelet összehangolt munkájával volt elérhető. Mindenki akarta, ezért sikerült. Ez volt a mi Apollo13 eseményünk. Egyik a sok közül/
