Erzsébetvárosi etűdök avagy mi erzsébetvárosiak

Erzsébetvárosi etűdök avagy mi erzsébetvárosiak A VII. kerület helytörténeti oldala

Erzsébetváros születése – ahogy ma már tudjukEz a szöveg egyszer már elkészült.Évekkel ezelőtt én írtam meg Erzsébetváro...
14/04/2026

Erzsébetváros születése – ahogy ma már tudjuk

Ez a szöveg egyszer már elkészült.

Évekkel ezelőtt én írtam meg Erzsébetváros születésének történetét a hivatalos önkormányzati felület számára. Azóta azonban új források kerültek elő, és kiderült: a történet több ponton korrekcióra szorul. Nemcsak részletekben, hanem lényeges kérdésekben is – például abban, hogyan és mikor született meg maga az „Erzsébetváros” elnevezés.
A javított változat még tavaly ősszel elkészült. Akkor el is jutattam annak, akinek kellett. A honlapon azonban több mint fél éve minden maradt a régiben.

Ezért most itt következik Erzsébetváros születésének története – a jelenlegi tudásunk szerint.

Buda és Pest egyesítésekor, 1873. január 24-én a fővárosi 34-es küldöttség I. albizottsága kilenc választó- és közigazgatási kerületet hozott létre. A Terézváros névre hallgató külvárosi negyedet a Király utca mentén kettéválasztották: az utca páros oldalától északra...

Éppen ma lenne 70 éves Békés Pál (1956-2010) író, drámaíró, műfordító, egyetemi tanár. Halála évében kezdeményezésemre á...
27/03/2026

Éppen ma lenne 70 éves Békés Pál (1956-2010) író, drámaíró, műfordító, egyetemi tanár. Halála évében kezdeményezésemre állíttattuk az emléktáblát szülőházán az István utca 19-es számú házon, a Csikágó mélyén.

Egyik utolsó interjúját éppen nekem adta pontosan egy évvel a halála előtt. Beszélgettünk a szülőházról, a családról, a máramarosszigeti nagypapáról, furcsán üres csokoládépapírokról, Futó Jánosról és azokról a 15-16 éves srácokról, akik befészkelték magukat a család második emeleti saroklakásába.

Hihetetlen szerencsém, hogy közel egyórás beszélgetésünk hangfelvételét megőriztem, ma is nagy kincsként őrzöm. Ahogyan a többit is!

És még mennyi minden mást😊

Ami még fontos: a fotó saját készítés

Március 8-a nőnap tiszteletére ízléses, szép és informatív tablókiállítás nyílt Erzsébetváros asszonyai címmel a Klauzál...
08/03/2026

Március 8-a nőnap tiszteletére ízléses, szép és informatív tablókiállítás nyílt Erzsébetváros asszonyai címmel a Klauzál tér és az Almássy tér kerítésein. A kiállítás 15 asszonyt mutat be erzsébetvárosi kötődéseik figyelembevételével, fogalmazzunk úgy hangsúlyozásával. Néhány tablón nem eléggé hangsúlyos az erzsébetvárosi kötődés, néhol pedig kedvesen erőltetett.
Lássuk: hiányzik Blaha Lujza otthonának pontos utca és házszáma, a házon ráadásul emléktábla áll; ha valaki Rákosi Szidi színiiskolájába járt, érdemes leírni, hogy az iskola Erzsébetvárosban volt, mert Herendi Manci és Ilosvay Rózsi is oda jártak; Janikovszky Éva esetében emléktábla áll a házon, amelynek pontos címe nincs megemlítve; Szenes Hanna kerületi kötődése csupán jelképes; Bischitz Dávidné Fischer Johanna esetében hiányzik az egyébként pontatlanul megnevezett Fővárosi Szegény Gyermekkert Egylet – az elnevezés helyesen: Fővárosi Gyermekkert Egylet – pontos címe, amelynek alapításában Fischer Johanna nem részt vett, hanem ő volt az egylet elnöke; Fahidi Éva, bár valóban Erzsébetváros díszpolgára (2022), de soha semmi köze sem volt a kerülethez; Jókai Anna esetében hiányzik a Dohány utcai házszám, ahol lakott.
És végül utolsónak következik a legkellemetlenebb, írhatnám kínos írásos tévedés: Kozmutza Flóra, azaz Illyés Gyuláné esetében sem a feltüntetett születési 1891 (1905 a helyes), sem a halálozási évszám 1975 (1995 a helyes) nem stimmel. Arról nem is beszélve, hogy nem tíz, hanem nyolc éven át (1972-től 1980-ig) volt a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola főigazgatója, amely 1956-1999 között működött a Bethlen tér 1-ben. Ennél több erzsébetvárosi kapcsolódás azonban a legnagyobb jóindulattal sem írható le. Esetében a tabló így fogalmaz: „Illyés feleségeként alakja megjelenik a kerület gazdag irodalomtörténeti emlékezetében, …” Ez azonban egy kedves retorikai trükk, amely kissé messze áll a valóságtól.
Végezetül az már az én személyes, színház- és helytörténészi szomorúságom, hogy bár a válogatás vállaltan szubjektív, ennek ellenére lemaradt róla az egyik legnagyobb színésznő, a virtuóz, örökké megújulásra kész stílusú, főnixmadárként többször újjászülető, tragikus sorsú Bajor Gizi (1893-1951), aki az Erzsébet körút 1. számú házban született. A házon egyelőre nincs emléktábla.

A fotón: Kozmutza Flóra téves születési és halálozási adatai: sem az év, sem a hónap, sem a nap nem stimmel. A megfejtés: a születési és a halálozási adatok Steinschneider Lillyt rejtik:)

Egy fotó alakváltozásaiavagy hogyan nem járt soha Edison a Kazinczy utcábanDetektívmunka a Kazinczy utcában!Edison Budap...
12/02/2026

Egy fotó alakváltozásai
avagy hogyan nem járt soha Edison a Kazinczy utcában

Detektívmunka a Kazinczy utcában!
Edison Budapesten járt, de nem ott, ahol a fotó szerint – és mégis mindenki úgy tudja… Itt a városi legenda, a tények és egy kis repkényes csavar története!

Nem mindennapi gyakorlat, de munkája közben egy helytörténész néha akaratlanul is azzal szembesül, hogy helyreigazít egy városi legendát, amit szépen leválaszt a dokumentálható tényekről és a történetet visszavezeti az eredeti forrásához. Ahol még kristálytiszta. Írhatnám, hogy kihúzom a sztori alól a városi anekdota szőnyegét, kicsit megkarcolom a legenda aranykeretét. Ezt történt most is, hiszen az a legjobb, ha egy egyébként szerethető történet a saját hangján szólal meg. Összefoglalva: amit csinálok nem más, mint a városi emlékezet rétegződésének vizsgálata. A mítoszt nem rombolom, inkább megírom annak genealógiáját.

Mindez arról jutott eszembe, hogy különféle kiadványokban, kötetekben és online felületeken gyakorta jelenik meg egy fotó Edisonról 1911-es budapesti látogatása kapcsán, amelyen a világhírű feltalálót egy karosszékben ül, mellette ül tanítványa és barátja, Fodor István (1856 – 1929), nem mellesleg a „magyar villamosítás” megszervezője. És áll ott még valaki, akinek nem szokás leírni a nevét, holott ott látható a fotón: ő nem más, mint Francis Jehl (1860-1941) Edison laboratóriumi asszisztense. A fotó képaláírása szerint: Edison egykori munkatársaival a Kazinczy utcai telepen. Egyébként a fotó sem az a fotó! Annál is inkább, mert Fodor István és Edison között a „felvételen” repkény erőszakoskodik. Igen, erőszakoskodik, ugyanis, ha jobban megnézzük a zöld növényzetnek Edison háta mögött gyanúsan fehér a széle, mintha utólag került volna oda. Érdemes még felfigyelni az Edison bal füle mögött látható kis kúpra, közepén egy nyílással, ennek is lesz még jelentősége.

A fotó így szerepel a 2002-ben kiadott Sitkei Gyula: A Kazinczy utcai áramszolgáltató telep története című kiadvány belső borítóján, sőt, még az Elektrotechnikai Gyűjtemény archívumában is. És tudjuk, amit sokan állítanak az úgy is van😊 Az állítás akár igaz is lehetne, egyetlen baja van, hogy nem az.

Mindez hogyan ferdült el? Nem is annyira bonyolult módon. Fodor István Edison tanítványa, munkatársa és a későbbiekben barátja volt. Ő volt az, aki az éppen európai körúton járó világhírű amerikai feltalálót a szomszédos Bécsből Budapestre invitálta. Edison 1911. szeptember 12-én kedden 13 ó ra 40 perckor vonattal érkezett és szeptember 13-én szerdán délelőtt 10 órakor gépkocsival távozott Budapestről, vagyis mindössze csupán néhány órát tartózkodott a magyar fővárosban. Edison szállása a Duna-parti Grand Hotel Hungária szálloda 110, 111 és 112-es szobáiban volt, hiszen Budapestre érkezett a feltalálóval népes családja is. A mindenütt tévesen elterjedt fotón három férfi látható, ahogyan azt már korábban írtam.
Csakhogy megtaláltam az EREDETI fotót, mégpedig a Vasárnapi Újság 58. évfolyamának 38. számának a 758. oldalán. A fotó készítője nem más, mint a hírneves fotográfus Erdélyi Mór, aki egyébként rendszeresen dolgozott a Vasárnapi Újságnak, s a fotó alatti képaláírás szerint „A Hungária Szálló teraszán, budapesti ismerőseivel – Edison Budapesten”. Csakhogy ezen a fotón nem három, hanem négy férfi látható, s a negyedik férfi az üldögélő Fodor István és a szintén ülő Edison között nem más, mint a transzformátor egyik feltalálója Zipernowsky Károly. A két fotót megnézve nem lehet kétséges, hogy ugyanarról van szó, azt azonban nem tudom, hogy szegény Zipernowskyból később miért lett látványosan repkény. A már említett, Edison bal füle mögött látható kis kúp, közepén egy nyílással pedig vélhetően nem más, mint egy kitekerhető napellenző kurblitartója. Végül is, nyári napokon a Duna-parton akár kellemetlen is lehet a napsütés.

Most már csupán arra kell magyarázatot adnom, miért is történt a jótékony célú Kazinczy utcai ferdítés. Legvalószínűbbnek az tűnik, amiről kevesen tudnak, hogy Fodor István lakása ebben az időben, bármilyen furcsa is, a Kazinczy utca 21-ben volt, vagyis az áramszolgáltató telep épületében. (Így derül ki, hogy tartozunk magunknak Fodor István pályaívének megrajzolásával és emléke ápolásával.)

Akkor tehát mi is történt? A megoldást, mint minden városi legenda esetében egyszerűnek látom: Erdélyi fotója eredetileg egy társasági-reprezentációs pillanat, amely az „Edison Budapesten” kontextusban jelent meg. Valamilyen oknál fogva azonban a fotó önálló életre kelt, konkrét forrásmegjelölése elkopott, s mindezt valaki – a legnagyobb jószándékkal, jó eséllyel az akkor még létező Elektrotechnikai Múzeumban – hozzákötötte az elektromossághoz. Márpedig Erzsébetvárosban a legismertebb elektromos helyszín a Kazinczy utcai telep. És ha már Kazincy utcai telep, ahol Fodor István lakott, aki egyébként rávette Edisont a budapesti útra, akkor teljesen egyértelmű, hogy Edsion meglátogatta barátját annak lakásán. És készen is vagyunk, a képaláírás önálló életre kelt, s mint mindig ilyen esetben elkezdett tényként terjedni. Nos, mi ez, ha nem jóhiszemű klasszikus emlékezetátírás.

Zárásképpen: egyébként Edison teljes budapesti programja a rendelkezésemre áll, még azt is tudom, hogy mi volt az ünnepi menü a szállodában😊

Bajor Gizi (1893 – 1951) a magyar színháztörténet egyik legnagyszerűbb színésznője Beyer Gizella néven 1893. május 19-én...
20/10/2025

Bajor Gizi (1893 – 1951) a magyar színháztörténet egyik legnagyszerűbb színésznője Beyer Gizella néven 1893. május 19-én született az Erzsébet körút 1-es számú házban. A házon egyelőre nincs emléktábla.

Bajor Gizi (1893 – 1951) a magyar színháztörténet egyik legnagyszerűbb színésznője Beyer Gizella néven 1893. május 19-én született az Erzsébet körút 1-es számú házban. A házon egyelőre nincs emléktábla. Még második házasságkötésekor is nagy Erzsébetvárosban lakott (Il...

Kertész Imre, a Nobel-díjas és Kossuth-díjas író, műfordító 1929. november 9-én született Budapesten Kertész László kere...
30/09/2025

Kertész Imre, a Nobel-díjas és Kossuth-díjas író, műfordító 1929. november 9-én született Budapesten Kertész László kereskedő és Jakab Aranka fiaként a Rákóczi út 78-as számú házban.

A Nobel-díjas és Kossuth-díjas író, műfordító 1929. november 9-én született Budapesten Kertész László kereskedő és Jakab Aranka fiaként a Rákóczi út 78-as számú házban. Tizennégy évesen, 1944-ben Auschwitzba deportálták, ahonnan a buchenwaldi, majd a zeitzi munkatáborba ke...

Az EMKE, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület nevű civil szervezet neve, az egyesület eredetileg 1885-ben Kolozsvár...
30/09/2025

Az EMKE, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület nevű civil szervezet neve, az egyesület eredetileg 1885-ben Kolozsvárott alakult meg azzal a céllal, hogy a magyar nyelvet és nemzeti öntudatot, „testvéri érzést” erősítse az erdélyi magyarok között. A kávéház 1894-ben nyitotta meg kapuit.

Az EMKE, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület nevű civil szervezet neve, az egyesület eredetileg 1885-ben Kolozsvárott alakult meg azzal a céllal, hogy a magyar nyelvet és nemzeti öntudatot, „testvéri érzést” erősítse az erdélyi magyarok között. A kávéház 1894-ben nyi...

A magyar színháztörténet „tündérkirálynője” több helyen is lakott Erzsébetvárosban. Nem volt közismert tény, hogy Erzséb...
29/09/2025

A magyar színháztörténet „tündérkirálynője” több helyen is lakott Erzsébetvárosban. Nem volt közismert tény, hogy Erzsébetvárosban, jelesül a Csikágó egyik utcájában a Garay utca 29-31-es számú házban született.

A magyar színháztörténet „tündérkirálynője” több helyen is lakott Erzsébetvárosban. Eddig nem volt közismert tény, hogy Erzsébetvárosban, jelesül a Csikágó egyik utcájában a Garay utca 29-31-es számú házban született. A magyar színháztörténetben betöltött szerepét ...

“Apukám sokszor mondja nekem, hogy vigyázz, mert kihozol a sodromból. De mindig későn szól, mert olyankor már kint van.”...
29/09/2025

“Apukám sokszor mondja nekem, hogy vigyázz, mert kihozol a sodromból. De mindig későn szól, mert olyankor már kint van.”

A Bajza utca 8-as számú a házban élt és alkotott Janikovszky Éva (1926-2003) Kossuth díjas író, „Erzsébetváros díszpolgára” 1955-től haláláig. Az írónő nevezetes és nagyon szeretett Mercedes írógépe mellett. “Apukám sokszor mondja nekem, hogy vigyázz, mert kihozol a so...

A Rottenbiller utca 16-22. szám alatt próbáló Budapesti Lantos Kórus elődje 1950-ben jött létre, majd 1990-től Budapesti...
29/09/2025

A Rottenbiller utca 16-22. szám alatt próbáló Budapesti Lantos Kórus elődje 1950-ben jött létre, majd 1990-től Budapesti Ifjúsági Kórus néven működött tovább. 2017 márciusában a kórus alapítójának, Lantos Rezső Liszt-díjas karnagy tiszteletére vette fel a Lantos nevet.

A Rottenbiller utca 16-22. szám alatt próbáló Budapesti Lantos Kórus elődje 1950-ben jött létre, majd 1990-től Budapesti Ifjúsági Kórus néven működött tovább. 2017 márciusában a kórus alapítójának, Lantos Rezső Liszt-díjas karnagy tiszteletére vette fel a Lantos nevet. A k....

Beliczay Imre 1832-ben szerzett mesterlevelet. Ugyanennek az évnek június hó 6-án saját mézeskalácsos és viaszöntő műhel...
29/09/2025

Beliczay Imre 1832-ben szerzett mesterlevelet. Ugyanennek az évnek június hó 6-án saját mézeskalácsos és viaszöntő műhelyt nyitott a Király utcában, a mai Gozsdu-udvar helyén álló épületek valamelyikében.

Beliczay Imre 1832-ben szerzett mesterlevelet. Ugyanennek az évnek június hó 6-án saját mézeskalácsos és viaszöntő műhelyt nyitott a Király utcában, a mai Gozsdu-udvar helyén álló épületek valamelyikében. Az üzlet épphogy beindult, amikor a Duna közbeszólt, hiszen az 1838-as ....

Cím

Erzsébetváros
Budapest Vii. Kerület

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Erzsébetvárosi etűdök avagy mi erzsébetvárosiak új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Megosztás