07/09/2026
60 éve történt - Az egykori kisgazda párti politikusok azt várják, hogy Kádár János haza hívja Nagy Ferenc egykori miniszterelnököt az emigrációból, és megtegye a helyettesévé - jelenti "Varga Sándor" fedőnevű ügynök
II/III/4-a alosztály
SZIGORÚAN TITKOS!
Adta:" Varga Sándor" fn. ü.
Vette: Kiss József r.őrgy.
Idő: 1964. aug. 29.
Tárgy: FUTÓ DEZSŐ és PÁRTAY TIVADAR
JELENTÉS
Budapest, 1964. szeptember 7.
"Varga Sándor" fn. ü. jelenti:
Augusztus 24-én AVAR FERENC - előző héten többször keresett - közölte velem, hogy Bécsben fontos tárgyalások folynak Nagy Ferenc és Varga Béla hazatérése ügyében, magyar kezdeményezésre, először Fock Jenő, majd kétízben Erdei Ferenc tárgyalt a kisgazdapárti politikusokkal. Szerinte már maga ez a tény, de majd várható eredménye gyökeresen megváltoztatja a hazai politikai arculatot.
Két nappal később a Savoy Kávéházban találkoztam, kérésükre Futó Dezsővel éa Pártay Tivadarral. Miután én tájékozatlan voltam, ők közölték velem az alábbiakat:
Futó: a tárgyalások folynak. Kádárék könnyű helyzetben vannak, mert mindkét embert Rákosi üldözte el. Kéthlyvel ezt már nem lehetne megtenni, főleg 56 miatt nem. Itt a kommunistáknak nem kell presztizs engedményt tenni, sőt ezzel itten népszerűekké
válhatnak. Varga személyével az egyházi kérdés is végleg megoldódna, mert személye ellen egyetlen egyházi vezető sem szólhat semmit, hiszen ő a Magyar Nemzeti Bizottmány elnöke. Nagy Ferenc sem tett soha semmi különöset a kommunisták ellen, a tárgyalásnak a következménye szerinte, hogy a Nagy Imre vonal mai lényeges vezetőjét Vásárhelyit visszaengedték a sajtóba, noha 3-4 héttel ezelőtt még Aczél György is tiltakozott ellene, most pedig Darvas másfél órai gondolkodás után hozzájárult. Ilyen jellegű változásokra enged következtetni Marton Ferencnek alkalmaztatása a Tükörnél is.
Pártay: Nagy Ferit csak a Dobi helyére hozhatják haza. Az ügy tisztán politikai jellegű, mert ő Kapocs Ferenctől tudja pontosan, hogy milyen jó anyagi körülmények között van. Esetleges honvágyának eloszlatásáról pedig ott kint gondoskodnak. De
ennél valószínűbb, hogy Feri mint a második párt vezére, egyetlen helyettes lesz Kádár mellett. Ez lenne az egyetlen helyes útja a koalíciónak. Bizonyos, hogy az emigrációnak ők a vezér alakjai és nem pedig Kovács Imre, vagy Sulyok. Nem érti viszont, hogy Kádárék először miért nem az ittnoni kisgazda vezetőkkel tárgyaltak? Az úgyis elkerülhetetlen lesz, hiszen ha ők hazajönnek, másokat nem kereshetnek meg mint bennünket. Döntő változások előtt állunk. Írt egy hosszú levelet Kádárnak, még nem tudja, hogy elküldi-e, azon is gondolkodik, hogy személyes kihallgatást kér. Bár nem tudja, hogy mi az oka Kádár hallgatásának, hónapok óta?
/Három személy közül egyik sem tett utalást arra, hogy az információ honnan származik./
Csütörtökön Futó az információk terén politikai baráti körére és egyes osztrák lapokra hivatkozott. A nyugati sajtóban csak utalások történnek. A kölni rádió hivatkozott egyedül a megbeszélésekre Nagy Ferenc nevének említése nélkül. Pártay információt részben Avartól kapta. Hivatkozott Z. Nagy Ferencre is, de több alkalomal Kapocsra. Fel is vetette Pártay, hogy helyes lenne, ha együtt felkeresnénk Kapocsot, aki most állandóan kint van a vásáron, az Akadémia pavillonjának vezetőjeként.
"Varga Sándor"
ÉRTÉKELÉS: A Nagy Ferenccel folytatott állítólagos tárgyalások élénken foglalkoztatják a volt kisgazda politikusokat.
A III/III/3. Osztály tájékoztatása szerint hasonló információk vannak ebből a körből, így "Varga Sándor" jelentése ellenőrzöttnek tekinthető.
INTÉZKEDÉS: A jelentés kivonatát a III/III/3. Osztálynak átadom intézkedés és a tájékoztatóban való leközlés végett, megbeszéljük "Varga Sándor" magatartási vonalát és további feladatait.
ÁBTL - 3.1.2. - M-27843/4 /335-336
___________
A jelentés forrása:
Jelzet: ÁBTL - 3.1.2. - M-27843/4
Tárgy: Varga Sándor
Évkor: 1962-1965
Kivonat: A BM II/5-e., a BM III/III/1-e, a BM III/III/5-a, majd a BM III/III/4-a alosztálya foglalkoztatta az ügynököt. Varga Sándor fn. ügynök jelentései a volt kisgazda, szociáldemokrata és parasztpárti politikusok, valamint a népi írók politikai értékeléseit tartalmazzák. Foglalkoztatták az "Ellenállók" és a "Ideológus" fn. ügyekben is. Beszámolt a Rozmaring Tsz vezetőiről is. A dosszié az 1962 április és 1964 november közötti jelentéseit tartalmazza. Az ügynök további jelentései megtalálhatóak az M-27843, M-27843/1, M-27843/2, M-27843/3, M-33169, és az M-33169/1 sz. dossziéban.
___________
"Varga Sándor" fedőnevű ügynök, azaz Dömötör László (1923–1976) újságíró 1956 és 1964 közötti jelentései az M-27843 számú dosszié öt kötetében, 1965 és 1971 közötti jelentései pedig az M-33169 számú dosszié két kötetében olvashatók.
Pártay Tivadar (1908-1999)
Dombóváron (Baranya megye) született. Apai ágon evangélikus dzsentricsaládból, anyai ágon német katolikus iparoscsaládból származik. Apja vasutasként dolgozott. A bajai, soproni és miskolci tanítóképzőben tanult, 1929-ben szerzett oklevelet a miskolci evangélikus tanítóképzőben. Ezt követően Arnóton gazdálkodó, tanító, illetve a Magyar Jövő és a Független Magyarország külső munkatársa. 1932-ben az FKGP alapító tagja. 1933-tól a párt felső-magyarországi szervezetének főtitkára, 1939-től képviselőjelölt, majd pártigazgató, az országos nagyválasztmány tagja. 1938-1941 között katonai szolgálatot teljesített Kárpátalján és Erdélyben, 1943 és 1944 februárja között az orosz fronton harcolt. 1944-ben letartóztatták, internálták, de sikerült megszöknie. 1945 és 1948 között nemzetgyűlési képviselő. 1945-1946-ban a Miskolci Hírlap tulajdonos szerkesztője, majd 1946-tól A Reggel című pesti lap társtulajdonos felelős szerkesztője. 1949-ben letartóztatták, Kistarcsára, majd Recskre internálták. 1953 szeptember végén szabadult. Ezt követően fizikai munkásként dolgozott. 1956. október 26-tól a Magyar Nemzet egyik irányítója. 1956. október 30-án beválasztották az FKGP Országos Ideiglenes Intézőbizottságába. 1957. május 23-án letartóztatták, 1958. július 3-án szabadult anélkül, hogy bírósági eljárást indítottak volna ellene. Ezt követően különböző szállítási vállalatoknál dolgozott, 1973-ban a Volán Tröszt szaktanácsadójaként ment nyugdíjba. 1988-ban aktívan részt vett az FKGP újjászervezésében; a párt elnökévé, majd 1989-ben örökös tiszteletbeli elnökévé választották. 1988-ban a TIB egyik alapító tagja. 1991 júniusában kilépett a Független Kisgazdapártból. Visszaemlékezése a „Pártok 1956" című kötetben jelent meg 1997-ben.
Forrás: az egykori 1956-os Intézet honlapja
Futó Dezső
Báránd, 1916. május 18. – Budapest, 1994. február 26.
Kiskereskedő családban született, apja vegyeskereskedő volt. A szeghalmi Péter András Gimnázium négy osztálya után elvégezte Debrecenben a kereskedelmi tanonciskolát, majd kereskedősegéd lett. 1932-től 1937-ig saját vegyeskereskedésükben, illetve Debrecenben dolgozott. 1932-től jelentek meg első írásai, riportjai Bajcsy-Zsilinszky Endre lapjában, a Szabadságban s más ellenzéki beállítottságú újságokban; kapcsolatba került a kisgazdapárttal és a népi írókkal. 1937-ben belépett a Márciusi Frontba. 1938–1939-ben szerkesztette a kisgazdapárti Makói Független Újságot, illetve a Délvidéki Független Hírlapot. 1939-ben a Független Kisgazdapárt Arad-Csanád vármegyei szervezetének titkára. 1939 októberétől 1943 májusáig katona Szeghalmon. 1943 májusától 1944. március 19-ig vidéki riporterként a Kis Újság belső munkatársa. 1943-ban részt vett a szárszói konferencián, majd 1944 februárjában a kisgazdapárt által szervezett vésztői földmunkás kongresszuson. A német megszállás alatt 1944 áprilisától Dessewffy Gyula királytelekpusztai birtokán tartózkodott, illetve Bárándon zsidókat bújtatott. A kisgazdapárt tiszántúli szervezeteinek körében a német megszállók és a nyilasok ellen szervezkedett. 1944. szeptember–októberben ismét katona; október 15-én hazaszökött Bárándra. A Független Kisgazdapárt delegáltjaként 1944. decembertől volt az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja. 1945 áprilisában jött Debrecenből Budapestre, ahol ismét a Kis Újság belső munkatársa, a lap vidéki kiadásai szerkesztője lett. Cikkeivel, 1945. november 4. után a nagy-budapesti választókerületben megválasztott nemzetgyűlési képviselőként elmondott parlamenti interpellációival élénk szerepet játszott a köz- és a pártéletben. 1947. március 10-én kilépett a kisgazdapártból és pártonkívüli politikusként folytatta tevékenységét. 1947 júliusában, a parlament feloszlatásakor csatlakozott a Pfeiffer Zoltán vezetésével megalakult Magyar Függetlenségi Párthoz. Elvállalta a párt lapjának, az Ellenzéknek a szerkesztését. 1947. augusztus 31-től Szabolcs- és Szatmár-Bereg megyében ismét képviselő a Magyar Függetlenségi Párt programjával. 1947. október 30-án azonban lemondott a mandátumáról és az Ellenzék felelős szerkesztői posztjáról, egyúttal kilépett az Magyar Függetlenségi Pártból. Parlamenti mandátumáról szóló lemondását 1947. november 20-án jelentették be a törvényhozásban. 1948. augusztus 20-án Dobi Istvánhoz címzett, a Kis Újságban megjelent nyílt levelében kérte visszavételét a kisgazdapártba, de választ nem kapott. Mandátumáról való lemondása után hazament Bárándra, ahol édesanyjával vegyeskereskedésüket vezette, amelyet 1951-ben államosítottak. 1951-ben az Aszfaltútépítő Vállalatnál segédmunkás, 1952-ben a Betonútépítő Vállalatnál Kalocsán szintén segédmunkás, majd cementraktáros lett. 1952 áprilisában koholt vádak alapján letartóztatták, tíz évre elítélték, 1956 júliusában nyerte vissza szabadságát. 1956. október 28-tól november 4-ig Tildy Zoltán megbízásából az ismét megjelenő Kis Újság felelős szerkesztője volt. November 4. után a Magyar Vöröskeresztnél dolgozott segédmunkásként, majd a Búvárszivattyú-gyárban volt csomagoló. 1958 júniusától a Budapest V. Kerületi Vendéglátó-ipari Vállalat raktárosa. Februárban perújrafelvétel során a Legfelső Bíróság felmentette az 1952. évi vádak alól, majd 1962-ben 10 000 Ft kártérítést kapott. Közben a Belvárosi Kávéház üzletvezető-helyettese lett, megszerezte a melegkonyhás (szakács) üzletvezetői képesítést. Áthelyezték a Vendéglátó-ipari Tröszthöz, amelynek havi szakmai Híradóját szerkesztette a tröszt vezérigazgatójának neve alatt. A tröszt megszűnése után a Budapest XIII. kerületi Vendéglátó-ipari Vállalat Filmnyomó Részlege adminisztrációját vezette. 1976. december 31-től nyugdíjas. 1986-ban részt vett a Hazafias Népfront keretében kezdetben önállóan működő, majd függetlenné váló Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság létrehozásában, annak egy ideig ügyvezető elnöki tisztét töltötte be. Közreműködött a Független Kisgazdapárt újjászervezésében. 1988. november 18-tól 1989 áprilisáig a párt főtitkára, a politikai bizottság tagja volt. 1989 áprilisától az FKGP örökös főtitkára. 1990 januárjában kilépett a kisgazdapártból, és még e hónapban megválasztották a Nemzeti Kisgazda- és Polgári Párt tiszteletbeli elnökévé; tényleges tevékenységet azonban egyik pártban sem fejtett ki. 1990-ben a Magyar Újságírók Szövetsége visszaadta tagságát, amelytől korábban négyszer is megfosztották. 1992-től a szervezet örökös tagja.
Forrás: Történelmi tár Névtár Életrajzok Futó Dezső
Csatolt kép: Nagy Ferenc, még miniszterelnökként a Hősök terén.
Forrás: Napi Történelmi Forrás
