25/06/2026
Kéretlen válasz Török Gábornak - Hogyan lesz itt magyar demokrácia? Féljünk-e az elnök eltávolításától?
Nos, először is, végre ismét lehet intellektuálisan izgalmas vitákat folytatni, akár Sulyokról, akár a 12 évről és más témákról is és ez jól van így. Beszélgetünk egymással, hogy a nap végén mindannyian egy kicsit okosabbak legyünk. Nézzük a konkrét esetet.
Azt írja törökgáborelemez mai posztjában, hogy félő, a Tisza veszélyes precedenst hoz létre Sulyok Tamás “csakúgy” eltávolításával:
“Amire azonban a Tisza-kétharmad most készül, az még az előző másfél évtized alkotmányos barkácsolásai között is feltűnő: hivatalban lévő államfőt távolítana el egymondatos alkotmánymódosítással. (…) Egy olyan precedens, amely világossá teszi: akik ezt megszavazzák, azok azt gondolják, hogy tényleg semmi nem köti, korlátozza őket, minősített többségükkel bármit megtehetnek.
S hogy ez mivel jár? Képzeljük el, hogy Sulyok eltávolítása után a parlament nem egy “Tisza-bábot” választ meg elnöknek, hanem egy valóban pártoktól független, szuverén államfőt. Aki amikor esetleg konfliktusba kerül a kormánnyal (mert másképp gondolkodik egy elfogadott törvényről vagy bármi másról), a már egyszer használt fegyvert látja az asztalon. Ha nem tetszik, amit csinál, legfeljebb az ő mandátumát is megszakítják - ha már egyszer megtették, miért ne tehetnék meg újra?”
Olyan benyomást keltett bennem ennek a posztnak az olvasása, mintha Török Gábor kifelejtette volna az írásából azt a - nem túl aprócska - részletet, hogy az ancién regime mégiscsak kisiklatta az országot az alkotmányos keretek közül, és illiberális/ hibrid / önkényuralmi rendszert épített. Ez a kiindulási pontunk.
Ennek fényében értelmezve, amit a Tisza most tesz az a HELYREÁLLÍTÁS. Ezt egyszer teheti meg erkölcsileg legitim módon. Ezt ígérték, erre szavaztunk. Most egyszer ezt megtehetik, mivel történelmi felhatalmazást kaptak a bebetonozott illiberális maffia, az állampárt, eltávolítására és egy új rendszer építésére, ami visszavezeti hazánkat alkotmányos demokrácia keretei közé. Most egy átmeneti időszak következik, amely azzal kezdődik, hogy a Tisza “elfoglalja” a jelenlegi jogi környezetet és akkor fog végződni, amikor az új alkotmányozási folyamat a végére ér és népszavazáson fogadjuk el Magyarország Alkotmányát.
Ezért aztán a jövőben soha nem lesz legitim az elnök eltávolítása (kivéve persze ha ismét fent fog állni, az önkény, mint kiindulási pont). Tehát Gábor hipotetikus kérdéséra a válaszom: ha egy következő elnököt így akarnának eltávolítani, mi állampolgárok ott leszünk az utcán és tiltakozni fogunk, hiszen nem lesz ennek erkölcsi alapja. Most viszont van, nagyon is.
Nagyon fontos, hogy az új alkotmány, amit el fogunk fogadni, egy stabilabb intézményi felépítést hozzon létre, amit nem lehet egy egyszerű 2/3-addal elrabolni. Erre vannak bevett példák a nemzetközi alkotmányjogban, például Németország Alaptörvényének 1. és 20. cikke az “örökkévalósági klauzúla” által van védve, amely azt mondja ki, hogy az emberi méltóság, mint a jogállam legfőbb alapelve, és az államforma alapvetéseit (demokratikus, föderatív, jogállam) nem lehet megváltoztatni. Ez csak egy példa a sok közül, de ilyen bástyákat kell elhelyezni szerintem az új alkotmányban, hogy az tartósan ellen tudjon tartani az illiberális próbálkozásoknak. Ezen felül, rendkívül fontos, hogy egy arányosabb választási rendszer alapján válasszunk majd Országgyűlést, aminek nem a mesterséges 2/3-ad létrehozása a célja, hanem a konszenzusra való törekvés.
Miután ilyen módon visszatérünk az alkotmányos keretek közé, amit most csinál a Tisza, azt nem is lehet majd megtenni jogilag és nem is lesz legitim erkölcsileg.
Szerintem fontos, hogy végre tisztában legyünk azzal, hogy az előző rendszer mi is volt valójában. Önkényuralom volt, amelyből most helyreállítási munkákkal vissza kell térnünk az alkotmányos demokratikus jogállamba. Ne tévesszük szem elől a kontextust. Ez egy egyszeri döntés, persze ha jól csináljuk az új alkotmányozást.
Tehát, köti-e valami a Tisza Kormány és 2/3-ad kezét?
IGEN. Az alkotmányos demokrácia elvei és mi aállampolgárok, akik számon kérjük rajtuk ezeket. Pont tegnap osztottam meg cikkemet, amelyben arról írok, hogy a nap végén nem önmagában egy alkotmányjogi intézményi struktúra hozza el a kánaánt, nem is egy jó politikus, hanem a képzett és aktív állampolgárok hada. Nálunk van a végső felelőség és lehetőség arra, hogy ellenőrizzuk a mindenkori politikai elitet, hogy ne épülhessen ismét rablóbanda és állampárt.
Jürgen Habermas: „az alkotmányos szabadság intézményei annyit érnek, amennyit a lakosság belőlük kihoz.” Habermas sorait úgy értelmezem, hogy a legapróbb részletekig, a legnagyobb elővigyázatossággal kidolgozott kezdeti alkotmányos intézményi felépítés ellenére is, az alkotmányos demokráciák csak akkor tudják biztosítani a várt közjavakat, ha elegendő arányban vesznek részt a működtetésükben megfelelően képzett polgárok, akik a valódi közérdek érdekében kontroll alatt képesek tartani a döntéshozókat."
Szóval Tisza Szigetek, érdeklődő polgárok, az új ellenzékiek... itt a nagy feladat. Árgós szemekkel figyelni és eellenőrizni a hatalmat.
Talán Török Gábor is ehhez kíván hozzájárulni, de szerintem most nem volt teljesen pontos az írása.
A kép az MTVA előtti egyik tüntetésen készült, akkor nem volt 40 fok... 😎
