Zeneakadémia Könyvtár / Liszt Academy Library

22/09/2026

2026. szeptember 17-én és 18-án kétnapos workshopot tartottak Budapesten a Zenei Könyvtárak Nemzetközi Szövetsége és a Nemzetközi Zenetudományi Társaság által felügyelt négy nemzetközi zenei repertórium-projekt (RISM, RILM, RIdIM, RIPM) vezetői. Az előadások a Zeneakadémia zenetudományi szakos hallgatói és PhD doktoranduszai számára egyetemi mesterkurzusként szolgáltak, de a zeneakadémistákon kívül számos magyar zenetudós és zenei könyvtáros is jelen volt a két nap során. A workshop egyúttal a Zenei Könyvtárak Nemzetközi Szövetsége (IAML) megalapításának 75 éves évfordulója előtt is tisztelgett.

A workshop előadói csütörtök este Szabó Ferenc János vezetésével látogatást t***ek a Zeneakadémia Könyvtárában. Péntek este pedig a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont 40 éves évfordulója alkalmából rendezett fesztiválon meghallgatták Klukon Edit és Ránki Dezső hangversenyét.
Az esemény kezdeményezője és fő szervezője a Zeneakadémia Könyvtár igazgatója, Szabó Ferenc János volt.

21/09/2026

03/09/2026

Aki kapja, marja!
Rengeteg kottát rakunk ki folyamatosan, amit ingyen elvihetnek. Érdemes benézni, válogatni.

26/08/2026

„Persze, hogy a művészet van előbb, aztán a kritika; előbb voltak a Nyugat-nemzedék nagy alkotói, s aztán - ennek révén - volt, lehetett Osvát Ernő vagy Ignotus. De a Nyugat sem lehetett volna Osvát, Ignotus nélkül az, ami. Thomas Mann írja bibliai regényében egy helyütt, hogy az addig néma isten Ábrahám szavai, mozdulatai nyomán érzi csak felfedezettnek, valóban létezőnek önmagét. Mikor Ábrahám megérinti, egyszerre felkiált: Végre vagyok! S így van ez valahogy a művészettel is. A műre néző, értő kritika Ábrahám szerepét tölti be a zene istene mellett. Előbb van isten, aztán a próféta, de bizonyos értelemben az isten sem lehet meg próféta nélkül. Nem utolsó sorban általa kap csak igazán életet, válik széles körben élménnyé s kezd el beszélni a szépség. Persze ezek csak költői képek, de gondoljunk arra, hogy Kodály életművében milyen tényleges, reális egységbe ötvöződött a teremtés, az alkotás, másfelől a zene szeretetére való nevelés. Sőt, Kodály nem sajnálta alkotó termékenységét a nép zenei neveléséért »feláldozni«. Úgy hiszem, a zenekritika is a »prófétaságnak« ezzel az eltökélt hivatástudatával bontakozhatott csak igazán ki, ahogyan Bartóknak és Kodálynak is szüksége volt Szabolcsi és Tóth Aladár »prófétizmusára«.”

In.: Vita a zenekritikáról, szerk. Kroó György, Bp., Zeneműkiadó, 1971, 87-88. o.

A ma száz éve született zenetörténész, zenetudós, tanár, zenekritikus Kroó György (Budapest, 1926. augusztus 26. – Budapest, 1997. november 12.) a rádiózás meghatározó alakjaként egyaránt arra törekedett, hogy világos és közérthető, ugyanakkor a művekhez méltó szavakkal vigyen közelebb a zene élményéhez és megértéséhez. Tudósként a zeneművészet nagy alkotói és alkotásai
foglalkoztatták, rádióelőadásaiban és írásaiban pedig a szélesebb közönség számára is hozzáférhetővé t***e a zenetudomány eredményeit. A zenét történeti és eszmetörténeti összefüggéseiben, az egyetemes kultúra részeként szemlélte, ebből fakadóan a zenéről való gondolkodást is közös kulturális feladatnak tekint***e. Kritikáinak és írásainak jelentős szerepe volt az új zenéről szóló beszéd nyelvének és kereteinek kialakításában. (Péteri Lóránt összefoglalója.)

30/07/2026

A nyári szünetben is folynak a belső munkák a Könyvtárban. Ezek az újonnan rendelés útján, illetve szerzői ajándékként kapott kötetek hamarosan a helyükre kerülnek. Ősszel érdemes lesz lecsapni rájuk! 🔎📚

27/07/2026

‼️ÁLLÁSAJÁNLAT‼️

Bővítjük csapatunkat!
Olyan könyvtáros kollégát keresünk, aki jártas a feldolgozó munkában, de szeret emberekkel is kontaktálni, rajong a zenéért és érti is.
A jelentkezés módjáról, a pontos feladatkörről, bérezésről részletes információ👇

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem a „Közalkalmazottak jogállásáról szóló” 1992. évi ###III. törvény 20/A. § alapján pályázatot hirdet Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Könyvtára könyvtáros / zenei könyvtáros / informatikus könyvtáros munkakör betöltésére.

24/07/2026

Kistétényi Melinda (1926. július 25. ― 1999. október 20.) orgonaművész, zeneszerző és zenepedagógus a 20. századi magyar zenei élet egyik legkiemelkedőbb alakja, aki rendkívüli muzikalitásával, legendás hallásával és kivételes improvizációs készségével vált ismertté és elismertté. Kodály Zoltán bon mot-ja, mely szerint a Zeneakadémián csak Kistétényi Melindának és a falnak van füle szállóigévé vált.

Kistétényi Melinda a Zeneakadémia növendékeként Bárdos Lajosnál egyházzenét, Viski Jánosnál zeneszerzést tanult, Ferencsik Jánoshoz karnagyképzőre járt, végül 1949-ben középiskolai énektanár és karvezető diplomát szerzett. Helyettes karnagy és korrepetitor volt a SZOT-kórusnál, majd a Zeneakadémián először énektanárok mellett, majd a karvezetés tanszakon dolgozott korrepetitorként.

1955-től a Zeneakadémia óraadó tanára, majd 1957-től kinevezett szolfézstanár volt, 1989-es nyugalomba vonulásáig. Növendékei közé tartozott többek közt Schiff András, Kocsis Zoltán, Fischer Iván, Ránki Dezső, Dráfi Kálmán, Sass Sylvia és Kincses Veronika is. A zeneelmélet, a szolfézs és az improvizáció kiemelkedő tudású oktatója volt.

Orgonistaként többször is fellépett Prágában és Budapesten, legendás rögtönző volt, hangversenyeit gyakran úgy állította össze, hogy a második rész improvizációból álljon.
Rajongott Bachért, saját egyedi stílusát szavai is tükrözik, amikor a zeneszerzőről beszélt: "Én hívom a Bachot, hogy állj mellém, mert mindig téged szerettelek a legjobban. Miért ne hallhatná meg? Nagy a csillagvilág körülöttünk! Engem elvitt a mennyországig. Lehet, hogy ezen röhögni fognak, de nekem Bach a szentség maga!"

Főleg magyar költők (írt Petőfi Sándor, Ady Endre, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Arany János, József Attila, Weöres Sándor) verseire komponált dalokat, kórusműveket, de gyakran fordított oratórium és kórusmű szövegeket is. Két táncjáték, A halálra táncoltatott lány balladája és a Szerenád is az ő nevéhez fűződik, ez utóbbit külföldön is bemutatták. Feldolgozott walesi, skót és angol népdalokat is.

Hagyatékát a kecskeméti Kodály Intézet őrzi. Az intézmény július 22-én emlékkoncertet rendezett születésének 100. évfordulója apropóján Darázs Renáta szoprán és Takács Zsuzsanna zongorista szereplésével. Ezév májusában pedig emléktáblát avattak egykori otthona, a józsefvárosi Baross utca 28-as számú ház falán.

Melinda néni személye, munkássága remek felvételekkel és interjúkkal rajzolódik ki a Parlando közléseiben:
https://www.parlando.hu/2026/2026-3/Kistetenyi_Melinda100.pdf
https://www.parlando.hu/2024/2024-5/Kistetenyi_Melinda.pdf

17/07/2026

2026.07.17-én (pénteken) Könyvtárunk 13:00-tól kizárólag helyben használatot biztosít Olvasóink számára!

16/07/2026

📚🎼 Szakmai látogatáson fogadtuk Könyvtárunkban a Pannon Egyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpontjának munkatársait.

Vendégeink megismerkedtek a Könyvtárunk gyűjteményeivel, majd hasznos szakmai beszélgetést folytattunk a zenei dokumentumok feltárásáról és szolgáltatásáról, valamint intézményeink könyvtári tevékenységéről és jó gyakorlatairól.

Köszönjük a látogatást és az inspiráló beszélgetést – bízunk benne, hogy a jövőben is lesz alkalmunk folytatni ezt a szakmai párbeszédet!

10/07/2026

A Zenei Könyvtárak Nemzetközi Szövetsége (AIBM / IAML) 2026. június 28. és július 3. között Szalonikiben rendezte meg éves kongresszusát. Az eseményen 41 országból 305 szakember vett részt, köztük Szabó Ferenc János, a Zeneakadémia Könyvtárának megbízott igazgatója, valamint Kocsis Géza, a Zeneakadémia Könyvtárának korábbi igazgatója.

Szabó Ferenc János diszkográfia-metodikai témájú előadást tartott a konferencia Musical Sources and their Discoverability című szekciójában, az Audio-Visual Materials Section üléseit vezette, valamint a nemzeti képviselők fórumán és a nemzeti könyvtárak munkacsoportjának tanácskozásán képviselte Magyarországot.

Az eseményről további részleteket és a teljes programot a következő linken érik el: https://iaml2026.gr/