Kommunizmuskutató Intézet

10/09/2026

◾Különös és tragikus esemény rázta meg az országot 1978. szeptember 10-én. Egy szovjet katona egy páncélozott járművel kitört a Soltvadkert közelében fekvő bócsai laktanyából, és a záhonyi határ felé indult. Útközben halálra gázolt egy idős kerékpározót, majd a 4-es úton egészen Debrecen térségéig jutott. A Hortobágy felé vezető úton fiatal kerékpárosok csoportjába hajtott; közülük a 18 éves László Sándor, a DVSC tehetséges versenyzője életét vesztette. A szökés indítéka később vált ismertté. A katona állítólag azért hagyta el engedély nélkül alakulatát, hogy hazajusson Munkácsra édesanyjához, miután korábban nem engedték el öccse temetésére. Leninvárosnál egy harckocsizó alakulat állta útját az ámokfutónak, egy helikopterből ledobott tankfogó acélhálóval tudták megállásra kényszeríteni.

📸A kép illusztráció. BTR–60 típusú páncélozott szállító harcjármű Temesváron, 1989-ben. (Fortepan / Urbán Tamás)

09/09/2026

◾Száz esztendeje született Fónay Jenő, az 1956-os forradalom egyik ismert szabadságharcosa, a Széna téri ellenálló csoport helyettes parancsnoka. Ennek alkalmából szeptember 5-én került megrendezésre a Fónay 100 konferencia a Politikai Foglyok Országos Szövetségének szervezésében. Rajmund Fekete intézetigazgató Amikor a hazugság valósággá lett című előadásával vett részt az eseményen.

07/09/2026

◾1953. szeptember 7-én Nyikita Szergejevics Hruscsovot megválasztották a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárává. Sztálin fél évvel korábbi halála után a szovjet vezetésben már megindult a hatalmi átrendeződés. Hruscsov felemelkedése nem egyik napról a másikra történt: 1953 márciusát követően a pártvezetés több tagja között zajlott a küzdelem a politikai befolyásért, miközben a háttérben a sztálini korszak örökségének kérdése is egyre sürgetőbbé vált.

◾Hruscsov pályájának egyik legnagyobb ellentmondása, hogy ugyanaz a politikus, aki 1956 februárjában a sztálini személyi kultuszt és a törvénytelenségeket ítélte el, néhány hónappal később a magyar forradalom katonai leverésének fő aktora lett. Október 31-én, az SZKP KB Elnökségének ülésén már nem a szovjet csapatok kivonásáról, hanem magyarországi jelenlétük fenntartásáról beszélt. Úgy vélte, a visszavonulás a Szovjetunió gyengeségének jele lenne. Négy nappal később a szovjet hadsereg megindította a Forgószél hadműveletet.

📸Hruscsov és Kádár tart beszédet 1964-ben a Magyar Optikai Művek parkjában. (forrás: Fortepan / Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

04/09/2026

◾1942. szeptember 4-ről 5-re virradó éjszaka Budapestet első alkalommal érte szovjet légitámadás. A főváros lakói addig elsősorban a háború távoli frontjairól érkező hírekből ismerhették a pusztítás képeit; ezen az éjszakán azonban a háború közvetlenül is elérte Budapestet. A szovjet légierő nagy magasságban repülő bombázói több hullámban támadták a várost és környékét. A bombák katonai célpontok mellett polgári területekre is hullottak: a Rózsadombon találat érte a Zilahy-villát, amelynek két gyermek és egy fiatal nevelőnő lett az áldozata. A Városmajorban a templom is megrongálódott.

◾A támadás után megszigorították a főváros légvédelmi készültségét, az elsötétítési intézkedéseket, és megkezdődött a légoltalmi óvóhelyek tömeges kialakítása. Budapest számára ez még csak a háborús pusztítás első felvonása volt. Másfél évvel később már rendszeressé váltak a város elleni angolszász légitámadások, 1944 végén pedig megkezdődött a főváros ostroma.

◾„Minél beljebb érek, annál vigasztalanabb kép fogad. (…) Olyan az egész, mintha valami borzalmas orkán zúdult volna végig a tájon (…) Mindenütt van a közelben gyár vagy vasútállomás vagy más katonai célpont. Igaz, hogy a közelben sok a kórház és kisemberek lakásai. Szorongó érzéssel ballagok vissza. Tűnődöm és lesem az embereket. Kíváncsi vagyok, kit szidnak. Senkit. Hallgatnak. Hallgatnak és dolgoznak. (…)” (Zimándi Pius István naplóbejegyzése az 1944. április 3-i amerikai légitámadásról)

📸A városmajori Jézus Szíve templom a bombatámadás után ( forrás: Fortepan / Lissák Tivadar)

02/09/2026

◾„A háború megnyerésének nem az a titka, hogy életünket adjuk a hazánkért, hanem az, hogy végignézzük, amint az ellenség adja életét a hazájáért." (George S. Patton)

◾1945. szeptember 2-án a tokiói öbölben horgonyzó USS Missouri fedélzetén aláírták Japán feltétel nélküli kapitulációjának okmányát. Ezzel hivatalosan is véget ért a második világháború. A japán küldöttség MacArthur tábornok és a szövetséges hatalmak képviselői előtt írta alá a dokumentumot.

◾A kapitulációhoz vezető út néhány héttel korábban még elképzelhetetlen gyorsasággal változtatta meg a háború menetét. Az Egyesült Államok augusztus 6-án Hirosimára, augusztus 9-én Nagaszakira dobott atombombát, miközben a Szovjetunió augusztus 8-án hadat üzent Japánnak, majd megindította támadását Mandzsúriában. Augusztus 15-én Hirohito császár rádióbeszédben jelentette be, hogy Japán elfogadja a potsdami nyilatkozat feltételeit. A formális aláírásra azonban csak szeptember 2-án került sor.

📸Wikimedia Commons

01/09/2026

◾A német vezérkar által Fehér hadműveletnek nevezett akció 1939. szeptember 1-jén vette kezdetét, melyben a Szovjetunió is segítette a német előrenyomulást, s melynek keretében három irányból kerítették be a lengyeleket. A német hadsereg 4 óra 45 perckor indította meg hadüzenet nélküli támadását Lengyelország ellen. Egy hónap leforgása alatt Hitleré volt Lengyelország, s megkezdődött a Hitler–Sztálin-paktum értelmében Kelet-Európa németek és szovjetek általi közös felosztása.

📸Wikimedia Commons

31/08/2026

◾„Olyan rettenetes szerencsétlenség-e a magyar demokrácia számára, ha néhány ezer ilyen parasztlevente nem fog szavazni ezen a választáson?” (Kádár János)

◾1947. augusztus 31-én tartották Magyarországon a hírhedt „kékcédulás választásokat”, ahol a Magyar Kommunista Párt – Rajk László belügyminiszter hathatós segítségével – számos csalást követett el, a győzelem megszerzése érdekében. Minden erőfeszítés dacára a kommunisták csak a szavazatok 22%-át kapták, ám ebben a politikai légkörben már nem a választók akarata döntött az ország sorsáról.

◾A visszaélés a kék színű névjegyzékkivonatokhoz kapcsolódott, amelyek eredeti célja az volt, hogy a lakóhelyüktől távol tartózkodók más szavazókörben is voksolhassanak. A rendszer könnyen kijátszhatóvá vált. Kommunista aktivisták a kékcédulák segítségével több szavazókörben is megpróbáltak voksolni. Egyeseket gépkocsikkal, teherautókkal vagy éppen kerékpárral vittek egyik körzetből a másikba. A kutatások szerint 60–200 ezer hamis kékcédulás szavazat születhetett.

◾A hatalom azonban nem állt meg itt. A választást követően a Függetlenségi Párt mandátumait megsemmisítették, a pártot feloszlatták, Pfeiffer Zoltán pedig elhagyta az országot. 1947 után egészen 1990-ig nem rendeztek újabb, valóban többpárti országgyűlési választást Magyarországon.

◾„Magyarországon történelmileg úgy alakult, hogy egypártrendszer van, és az is marad” – mondta Kádár vérforraló cinikussággal az MSZMP XIII. pártkongresszusán 1985-ben.

📸Magyar Állami Nyomda / Wikimedia Commons

31/08/2026

„valami véget ért, valami fáj”
Bonanza Banzai, 1991

2026. szeptember 1-jén a Terror Háza Múzeum eddigi huszonnégy éves történetének egy szakasza lezárul.

Az Országgyűlés döntése alapján a múzeumot működtető, 1999-ben alapított Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány megszűnik. Feladatait a Kulturális Vagyonkezelő Kft., a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium háttérintézménye veszi át.

Az alapítvány az átadás-átvétel során a tulajdonában levő vagyonnal és eszközökkel – a jogszabályi előírások szerint – hiánytalanul elszámolt.

Az alapítvány intézményei: a Terror Háza Múzeum, a XX. Század Intézet, a XXI. Század Intézet, a Kertész Imre Intézet, a Kommunizmuskutató Intézet, a Habsburg Történeti Intézet, az Eötvös József Intézet, a Szabad Európa Intézet és a Deák Ferenc Műhely működése mindvégig átlátható, hatékony és jogszerű volt, ezt bizonyítja az átadás-átvételi dokumentáció is.

2002 és 2026 között több mint 8 millió látogató fordult meg a múzeumban, amely – az intézetekkel együtt – konferenciák, könyvek, kiadványok, emlékévek, képzési programok, állandó és időszaki kiállítások százait valósította meg.

A Terror Háza Múzeum és az intézetek dolgozói büszkén tekintenek vissza két és fél évtizedes munkájukra és köszönik hazai és külföldi partnereik, a sajtó, a támogatók, az egymást váltó kormányzatok együttműködését – és különösképpen a látogatóink figyelmét és szeretetét!

A magyarországi diktatúrák történetének bemutatása volt a legfontosabb feladatunk. Az, hogy nemzetünk szembenézzen a náci és a kommunista rendszer és azok bűnös vezetőinek és kiszolgálóinak gonoszságával, és fejet hajtson áldozataik előtt. Munkánkat ez a mottó vezérelte: „ahol a hősöket nem felejtik, mindig lesznek újak.”

Sokat végeztünk, de messze nem mindent. Múltunk kutatása, a totalitárius diktatúrák túlélésének és újjászületésének megakadályozása sok feladatot ad. Bízunk abban, hogy a Terror Háza Múzeum és az intézetek ebben továbbra is meghatározó szerepet visznek majd.

„Amit a hernyó a világ végének tekint, azt a mester pillangónak nevezi.”
Richard Bach

Köszönöm, köszönjük mindenkinek!

dr. Schmidt Mária, Széchenyi-díjas történészprofesszor, a Terror Háza Múzeum főigazgatója

30/08/2026

◾“Ma rálőttem Leninre. Egyedül cselekedtem. Nem mondom meg, hogy kitől szereztem a revolverem, és nem közlök több részletet. Már régen elhatároztam, hogy megölöm Lenint, mert a forradalom árulójának tartom" – vallotta Fanni Kaplan 1918. augusztus 30-án a Csekának, a KGB elődjének.

◾A Szocialista Forradalmárok Pártjának tagja három lövést adott le Vlagyimir Iljics Leninre, amikor a bolsevik vezető egy gyárból távozott. Lenin súlyosan megsebesült: két lövedék eltalálta, de életben maradt. A merényletre különösen feszült időszakban került sor. A bolsevik hatalom ekkor már felszámolta politikai ellenfelei jelentős részének szervezeti lehetőségeit, Oroszországban javában dúlt a polgárháború. Ugyanezen a napon Petrográdban meggyilkolták a helyi Cseka vezetőjét, Mojszej Urickijt is. A két merényletet a bolsevik vezetés a „vörös terror” kiterjesztésének indokaként használta fel. Kaplant szeptember 3-án kivégezték, és a merényletet követő megtorlások során ezrek vesztették életüket.

27/08/2026