16/09/2026
Nyitottság, őszinteség, partnerség – kultúraváltás az OKFŐ irányításában
Siófok, 2026. szeptember 16. – Nyitottságra, őszinteségre és partnerségre épülő kultúraváltásról, az egészségügy jövőjét meghatározó stratégiai kérdésekről, a 2028–2034-es uniós finanszírozási ciklusban kínálkozó egészségügyi fejlesztési lehetőségekről, az európai egészségügyi adattér megvalósításáról, a kórházi rezilienciáról és a meddőségi ellátás eredményeiről beszéltek az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetői és szakértői a Magyar Kórházszövetség ###VIII. Kongresszusának plenáris szekciójában.
Szolgáltató és támogató OKFŐ, nagyobb önállóság a kórházaknak
„Nyitottságra, őszinteségre és partnerségre van szükség az Országos Kórházi Főigazgatóság irányításában. Az új OKFŐ olyan szolgáltató és támogató fenntartói szerepre törekszik, amely a túlzott központosítás és kontroll helyett bizalomra és együttműködésre épít, nagyobb önállóságot és ezzel együtt nagyobb felelősséget ad a kórházi menedzsmenteknek, csökkenti a felesleges adminisztrációt, a problémák feltárásában pedig a hibáztatás helyett a rendszerhibák felismerésére és kijavítására helyezi a hangsúlyt” – fejtette ki a Magyar Kórházszövetség ###VIII. Kongresszusát megnyitó előadásában dr. Tótth Árpád országos kórház-főigazgató. Hangsúlyozta: a változásra azért van szükség, mert a kórházi ellátórendszer egyszerre küzd humánerőforrás-hiánnyal, elöregedett infrastruktúrával és eszközállománnyal, miközben a kórházi menedzsmentek mozgásterét a túlzottan központosított és bürokratikus működés is szűkíti. Mindez az intézmények működésére, a munkakörülményekre és a központi irányítás iránti bizalomra egyaránt kedvezőtlenül hat. Az OKFŐ zéró toleranciát képvisel a korrupcióval és a közforrások saját célú felhasználásával, a hivatali hatalommal és vezetői hatáskörökkel való visszaéléssel, valamint a munkahelyi bántalmazás és zaklatás minden formájával szemben.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság új vezetése már megkezdte a deregulációt, több korábbi korlátozást megszüntetett, áttekinti az OKFŐ szervezetét és működését, megkezdte a regionális irányítási modell előkészítését, új alapokra helyezi a betegbiztonsági ellenőrzéseket, és az adatok szélesebb körű publikálásával növeli az átláthatóságot. A következő időszak kiemelt feladata az intézmények működőképességének és vészhelyzeti reagáló képességének erősítése, az ellátásszervezés és kapacitástervezés fejlesztése, a digitális egészségügy megújítása és a decentralizáltabb működés kialakítása; az OKFŐ vezetése emellett októbertől országjárásba kezd, és egy éven belül valamennyi kórházat személyesen felkeresi. Tótth Árpád szólt arról is, hogy az intézményi menedzsment megújításának részeként az OKFŐ javaslatot tett a kórházvezetői pályázatok kritériumaira és a pályázatok lebonyolításának ütemezésére is, amely jelenleg szakmai egyeztetés alatt áll.
Az egészségügy jövője: fejlesztés, együttműködés és biztonság
A 2028–2034-es uniós finanszírozási időszakban várhatóan átalakul az egészségügyi fejlesztések fókusza: a klasszikus infrastrukturális beruházások mellett felértékelődhet a digitalizáció, az adatvezérelt gyógyítás, a válságállóság, a munkaerő megtartása és a mérhető egészségügyi eredmények – hívta fel a figyelmet dr. Balogh Tamás, az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgató-helyettese. Szavai szerint a sikeres forrásbevonásban meghatározó lehet az összehangolt hazai tervezés és a kórházak, egyetemek, valamint ellátórendszerek közötti együttműködés. Szerinte a 2028 utáni uniós finanszírozásban az egészségügyben várhatóan nem pusztán az infrastruktúra fejlesztése, hanem a mérhető eredmény, a hatékonyság és a humánerőforrás megtartása kerül előtérbe. A siker kulcsa ezért az lesz, hogy az intézmények konkrétan meg tudják mutatni: a fejlesztések hogyan javítják a lakosság egészségi állapotát, az ellátás minőségét és hatékonyságát. Ehhez erősebb régiós, intézményi és egyetemi együttműködésre, valamint jól előkészített, mérhető eredményeket felmutató projektekre van szükség. Arról is beszélt, hogy a következő uniós ciklusra már most fel kell készülni: nemcsak forrásokat kell keresnünk, hanem bizonyítható eredményeket kell felmutatnunk. A kórházi reziliencia kapcsán dr. Vajda Márk, az OKFŐ Fekvő- és Járóbeteg-szakellátási Igazgatóságának igazgatója hangsúlyozta: a betegbiztonság csak a teljes egészségügyi rendszer összehangolt biztonságával teremthető meg. Ehhez a működésfolytonosság, a fizikai és kiberbiztonság, a válsághelyzetekre való felkészülés, valamint az egységes eseményminősítés és rendszeres krízisgyakorlatok egyaránt szükségesek. Vajda Márk hangsúlyozta: a kompetenciarendszer kiépítésében, illetve a kórházak támogatásában az OKFŐ mint középirányító szerv tevékenyen részt vesz.
Mérhető eredmények, célzott minőségfejlesztés a meddőségi ellátásban
A meddőségi ellátás eredményességéről szólva dr. Várnagy Ákos, az Országos Kórházi Főigazgatóság Humán Reprodukciós Igazgatóság igazgatója ismertette a 2025-ös országos adatokat. Ezek szerint enyhén csökkent a páciensforgalom és a petesejt-leszívások száma, miközben javult az embrióbeültetésekre vetített várandóssági arány. Mint hangsúlyozta, az intézmények közötti különbségek miatt továbbra is kiemelt jelentőségű a teljesítmény folyamatos mérése, az intézményi visszacsatolás és a célzott minőségfejlesztés. Kiemelte, hogy a nemzetközi összevetésben gyengébb magyar adatok egyik fő oka a petesejt-donáció hazai hiánya, a HRI azonban már elkészítette a lehetőség megnyitásával kapcsolatos javaslatát, amely összhangban van a szakmai konszenzussal.
Adatvezérelt egészségügy
Az Európai Egészségügyi Adattér (EHDS) megvalósítása a kórházak működését is jelentősen érinti. Dr. Misek János, az OKFŐ vezető szakértője előadásában kiemelte az adatminőség, a metaadat-kezelés és az elsődleges, illetve másodlagos adatfelhasználás új intézményi feladatait, valamint azt, hogy a szolgáltatóknak már 2027 előtt célszerű megkezdeniük a felkészülést az új elvárásokra. Az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetőinek és szakértőinek a plenáris szekcióban elhangzó előadásai egyaránt azt erősítették meg, hogy az egészségügy jövőjében az infrastruktúra mellett egyre nagyobb szerepet kap az adat, a digitalizáció, a biztonság, a reziliencia és a mérhető szakmai eredményesség.
📷: Magyar Kórházszövetség
