14/04/2026
Komjáthi Imre: A dolgozók tömegei söpörték el ezt a rendszert! 🇭🇺
A Fidesz bukása nem véletlen. Ez nem egy rosszul sikerült kampány következménye, hanem egy hosszú évek alatt felépített rendszer szükségszerű összeomlása.
A Fidesz nem az elmúlt hetekben veszít***e el az országot, hanem akkor, amikor úgy döntött, hogy a hatalom fontosabb, mint az emberek.
Amikor a politika már nem szolgálat volt, hanem uralkodás, amikor a dolgozó ember többé nem partner lett, hanem eszköz, és amikor az országot nem közösségként kezdték kezelni, hanem egy olyan terepként, ahol ki lehet osztani a jutalmakat a hűségeseknek, és meg lehet büntetni azokat, akik kérdezni mernek.
Ez a bukás nem hirtelen jött, hanem évek alatt érlelődött, mert nem lehet következmények nélkül leépíteni a munka világát, nem lehet úgy beszélni gazdasági sikerekről, hogy közben emberek tízezrei élnek egyik fizetéstől a másikig, és nem lehet úgy növekedést hirdetni, hogy a dolgozó csak annyit érez: egyre többet dolgozik, és egyre kevesebbet ér.
A munka törvénykönyvének átírása, a szakszervezetek gyengítése, a túlórák rendszerének kitolása tudatos döntések voltak. Orbánék abban látták az ország jövőjét, hogy Magyarország egy nyugati összeszerelő-üzem legyen. Hogy azzal leszük versenyképesek, ha a magyar munkabéreket mesterségesen alacsonyan tartják az európai-szintekhez képest.
Egy olyan politika bukott meg, amely szerint a dolgozó embernek nem felemelkednie kell, hanem örülnie annak, hogy egyáltalán talpon marad.
Közben persze ment a kommunikáció, mentek a sikertörténetek, jöttek a számok, amelyek papíron jól néztek ki, de a valóság egészen mást mutatott. De a boltok pénztárainál szembejött a valóság mindenkivel.
De nem csak a munka világát torzították el, hanem a társadalmat is szétszakították, egymás ellen fordították az embereket, magyart a magyarral, mert így tudtak hatalmon maradni mindazon rombolás ellenére, amit az országban 16 éven keresztül műveltek.
Ez már régen nem kormányzás volt, pusztán hatalomtechnika.
A folyamatos félelemkeltés is a rendszer habarcsa volt. Nem csak a napi propagandában a háborúval kapcsolatban vagy akár az Európai Unióval szemben. Félelem a munkahelyeken, félelem a megszólalástól, félelem attól, hogy ha valaki kimondja, amit gondol, annak következménye lesz.
De minden ilyen rendszer eljut arra a pontra, amikor már nem lehet tovább feszíteni a húrt, amikor a dolgozók, a fiatalok és a nyugdíjasok egyszerre érzik azt, hogy ebből elég volt, és amikor ez megtörténik, akkor nincs az a propaganda, nincs az a kommunikációs trükk, ami meg tudja állítani a változást.
E
z történt most is. A Fidesz nem egyszerűen egy választást veszített el, hanem elveszít***e a kapcsolatát az emberekkel, elveszít***e azt a képességét, hogy értse, mit jelent ma Magyarországon dolgozni és megélni.
Az urak elbújtak a valóság elől: a vadászkastélyaik biztonságába húzódtak vissza, vagy a Karmelita kolostor kényelmes falai mögül szemlélték a magyar embereket. Kordonok között ünnepeltették magukat, miközben egyre távolabb kerültek attól az országtól, amelynek a vezetésére felhatalmazást kértek. És közben történt valami, ami világos különbséget rajzolt fel: a TISZA Párt megt***e azt, amit mi, szocialisták alapvetően elvárunk mindenkitől, aki hatalmat kér – hogy a dolgozó emberek szemébe nézzen, és meghallgassa őket.
És amikor egy hatalom már nem érti az országát, onnantól kezdve nincs jövője. Ez az ítélet nem politikusokról szól, hanem arról, hogy ebben az országban nem lehet büntetlenül figyelmen kívül hagyni azokat, akik minden nap felkelnek és dolgoznak, mert ez az ország nem a hatalomé, nem a kiváltságosoké, és nem azoké, akik éveken át azt mondták az embereknek, hogy örüljenek annak, hogy van munkájuk.
Ez az ország azoké, akik működtetik, és ha van tanulsága ennek az egésznek, akkor az az, hogy a dolgozókat lehet ideig-óráig lenyomni, lehet őket statisztikává silányítani, lehet róluk beszélni anélkül, hogy meghallgatnák őket, de örökké nem lehet figyelmen kívül hagyni őket, és aki ezt nem érti meg, az előbb-utóbb el fog bukni.
