a DIMOP_PLUSZ-2.3.1-23-2023-00001 projekt keretében korszerű meteorológiai és klímavédelmi adatgyűjtő rendszert fejleszt: www.met.hu/dimop-plusz-2-3-1-23/hu/ A Magyar Tudományos Akadémia 1868. április 6-án tárgyalta a független magyar földdelejességi intézet létrehozásának javaslatát. Ferenc József 1870. április 8-án ellenjegyezte a "Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet
" alapító okmányát. Az intézet a kultuszminiszter felügyelete alá került, aki első igazgatónak Schenzl Guidót nevezte ki. Az akkor még 3 főből álló Intézet, az igazgató korábbi munkahelyén, a Budai Reáliskola épületében ( I. működött. 1871 januárjában átköltöztek egy budai várban lévő ház (Móra Ferenc u. 2/b) első emeletére. Ezt a házat tekintjük az Intézet első székházának. Innen hamarosan, 1872 novemberében újabb helyre, a Lovas úti Novák villába költöztek. Az állomáshálózat fejlesztése mellett az adatok összegyűjtése és rendezése volt az egyik legfőbb feladat. 1873-ban kiadták az első évkönyvet, mely visszamenőleg 1871-től tartalmazza a meteorológiai és fenológiai megfigyelések eredményeit.
1970-ben az OMFB 1/1970 (VI.11.) rendeletében határozta meg az Intézet új nevét, mely "Országos Meteorológia Szolgálat" lett, és szervezeti felépítését, mely három intézetre tagozódott. A Központi Előrejelző Intézethez az előrejelzés, az agrometeorológia és a repülésmeteorológia tartozott, a Központi Meteorológiai Intézetben a megfigyelések és az ehhez kapcsolódó állomáshálózat fenntartása, valamint az adatbázis létrehozása és karbantartása volt a fő feladat. A Központi Légkörfizikai Intézetben kutatómunka folyt az agrometeorológia, a felhőfizika és levegőszennyezéshez kapcsolódó témakörökben. 1976-ban beindult a Rakétás Jégeső-elhárító Rendszer Baranya megyében.
1988-tól a Minisztertanács 22/1988. rendeletével az OMSZ felügyeletét a környezetvédelmi és vízügyi miniszter vette át. A dolgozók létszáma ez évben volt a legmagasabb, közel ezer fő. Hamarosan a gazdasági megszorító intézkedések következményeként le kellett építeni a jégeső elhárító rendszert. Ezek után a dolgozók létszáma radikálisan csökkent.
1992-ben megszületett az OMSZ és elnökének feladat- és hatáskörét meghatározó 12/1992. (IV.23) KTM rendelet, mely „tűzoltó” jelleggel jött létre, s magán viseli annak jegyeit. Megszűnt a 3 intézményes struktúra, az OMSZ jelentős modernizációs programot hajtott végre, melyben a megfigyelő hálózat és az informatikai rendszer korszerűsítése, valamint a meteorológia területén az OMSZ európai integrációja – a jelentős EU-beli nemzetközi meteorológiai szervezetekhez való csatlakozás – játszották a fő szerepet. Jelenleg a Szolgálat feladat és hatáskörét a 277/2005 (XII.20) Kormány rendelet határozza meg. A több mint 140 évre visszanyúló tradíciónak megfelelően az OMSZ meteorológiai adat-, információgyűjtő és elemző szervezet, amely az utóbbi évtizedekben egyre inkább információszolgáltató szervezetté is vált. Ennek megfelelően a Szolgálat Magyarország területén szinoptikus mérő- és észlelő hálózatot működtet, magaslégköri rádiószondás méréseket biztosít, működteti a meteorológiai radarhálózatot és a villámlokalizációs-rendszert, biztosítja ezen információk begyűjtését, ellenőrzését, feldolgozását, a meteorológiai adatbázis fenntartását, folyamatos feltöltését. Időjárási elemző és előrejelző tevékenységet folytat, amelyhez nemzetközi előrejelzési központokban elérhető legkorszerűbb előrejelzési produktumokat és saját futtatású előrejelzési modelleket használ fel. Mindezen tevékenységek végzéséhez szükséges és a tevékenységek eredményeként létrejött információk cseréjére fenntartja és fejleszti a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) által koordinált telekommunikációs csatornák magyar szakaszát, gondoskodik a hazai meteorológiai adatoknak a nemzetközi távközlési rendszerbe való beadásáról és a hazánkat érintő adatok elvételéről és feldolgozásáról. A felsorolt feladatok magas szintű ellátásának érdekében az OMSZ kutató-fejlesztő tevékenységet is végez. E tevékenységek eredményeként az OMSZ élet-és vagyonvédelmi tevékenységeket lát el: időjárási katasztrófa - előrejelzés, balatoni és velencei-tavi viharjelzés, vegyi- és nukleáris szennyeződés terjedésének előrejelzése, biztosítja egyes államigazgatási intézmények, valamint az állam által felügyelt szervezetek és tevékenységek - együttműködési megállapodásban szabályozott - meteorológiai kiszolgálását (polgári repülés, vízügy, katasztrófavédelem). Ezen kívül kereskedelmi jellegű szolgáltatási tevékenységet is végez.
