Mezőgazdasági Könyvtár - Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

23/09/2026

Kutatók ÉjszakájaKutatók Éjszakája🔎🌙 Ízlés, divat, állatfajták
A fogyasztói igények változása az állati termékek piacán

🐖🐄A 19. században a fogyasztói igényekhez való alkalmazkodás a mennyiségi szemléletből a minőségi felé terelte az állattenyésztést. A külterjes tartástechnológiák veszítettek jelentőségükből, így a belterjes termelés a mezőgazdaság minden ágában jellemzővé vált. A szemléletváltás - ugyan eltérő intenzitással és időben - alapjaiban változtatta meg a vizsgált állatfajok (szarvasmarha, juh, sertés) hasznosítási módjait és a belőlük készült állati termékeket.

Előadó: Nagy László
🗓 2026. szeptember 25. 18:30
📍Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, Városliget, Vajdahunyadvár – Főépület

23/09/2026

A szeptemberi Hónap könyve: a kétkötetes, Meleg István szerkesztette A galamb és tenyésztése című mű ismertetésére szárnyas vendégek is érkeztek könyvtárunkba. Munkatársunk, Zubor Ferenc, a könyvismertetéshez két saját tenyésztésű galambját is bemutatta a résztvevőknek. Testközelből láthattunk egy egri kék keringőt, amely az egyik leggyorsabb fajta, és egy magasröptű magyar derest, amely szintén kiváló röpképességű. Megtekinthettük, milyen egy fészektányér, az egyedi azonosításra szolgáló lábgyűrű, a galambok számára összeállított magkeverék, így a könyv bemutatásán túl szakértőtől kaphattunk szó szerint kézzel fogható információkat a galambokról és tenyésztésükről.

22/09/2026

21/09/2026

1791. szeptember 21-én született gróf Széchenyi István „a legnagyobb magyar”. Tanulmányai befejezése után 17 évesen lépett katonai pályára. A napóleoni háborúk idején, az 1813-as lipcsei csata előkészületei során futárként tüntette ki magát. Katonai karrierjében megrekedve, 1826-ban kapitányként szerelt le a hadseregtől. 1815-től hosszabb utakat tett Nyugat-Európában. Az ottani tapasztalatok érlelték meg benne a hazai gazdasági és társadalmi reformok szükségességét. 1821-ben barátkozott össze Wesselényi Miklós báróval, akivel 1822-ben Angliába és Franciaországba utazott. Széchenyi már korábbi angliai útjai során érdeklődni kezdett az angol lótenyésztés és lóversenyzés iránt, az 1820-as években pedig kezdeményező szerepet vállalt a lóversenyek magyarországi meghonosításában. Arisztokrata társaival együtt 1827-ben Pályafutási Társaságot hozott létre, ez 1828-ban Lótenyésztő Társasággá alakult, majd 1830-ban Állattenyésztő Társasággá. (A későbbi OMGE jogelődje.) Szervezőmunkájának köszönhetően 1827-ben először rendeztek lóversenyt Pesten. 1825-ben az országgyűlésen birtokai egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság javára ajánlotta fel, ezzel hozzájárulva a későbbi Magyar Tudományos Akadémia megalapításához. 1827-ben Széchenyi kezdeményezésére jött létre a Pest Kaszinó, (1830-tól Nemzeti Kaszinó). Reformprogramját a Hitel (1830), a Világ (1831) és a Stádium (1833) című művekben fejtette ki először átfogóan. A reformkor számos modernizációs törekvése összekapcsolódott a nevével. Különösen sokat tett a közlekedés fejlesztéséért: kezdeményező és szervező szerepet vállalt az Al-Duna hajózhatóságának javításában, valamint a dunai, a tiszai és a balatoni gőzhajózás előmozdításában. Szorgalmazta továbbá a Pestet és Budát összekötő állandó híd, a később Széchenyi Lánchíd megépítését. A Kelet népe 1841-es megjelenésével bontakozott ki nyilvános politikai vitája Kossuth Lajossal. Bár mindketten szükségesnek tartották a reformokat, azok megvalósításának módjáról és üteméről eltérően gondolkodtak. Az 1840-es években Kossuth egyre meghatározóbb szerepet töltött be a reformellenzékben, miközben Széchenyi korábbi vezető szerepe fokozatosan háttérbe szorult. Közéleti jelentőségét azonban továbbra is jelzi, hogy 1848-ban Batthyány Lajos első felelős magyar kormányának közmunka- és közlekedésügyi minisztere lett. Az 1848 nyarán kiéleződött politikai helyzet (a visszarendeződés és a polgárháború lehetősége) súlyosan megviselte Széchenyit, akit szeptemberben a döblingi idegszanatóriumba szállítottak. Állapota idővel javult, és az 1850-es években már ismét foglalkozott politikai kérdésekkel is. Az 1859-ben névtelenül megjelent Ein Blick című röpiratában élesen bírálta a Habsburg önkényuralom rendszerét. A következő évben a császári rendőrség házkutatást tartott nála, és elkobozta több iratát. 1860. április 8-án öngyilkos lett.
Széchenyi István életének és munkásságának megismeréséhez ajánljuk nektek Szentkirályi Elemér Kalauz Széchenyi István megismeréséhez című könyvét. Az 1987-ben kiadott munka azok számára készült, akik Széchenyi személyével vagy történelmi szerepével mélyebben szeretnének foglalkozni. A Kalauz felsorolja Széchenyi írásait, publikált kéziratait és a róla írt munkákat. A könyvet helyben olvashatjátok, emellett könyvtárunk kölcsönözhető példánnyal is rendelkezik belőle.
Szentkirályi Elemér: Kalauz Széchenyi István megismeréséhez. Budapest, OMIKK, 1987. (Raktári szám: C 76386)

20/09/2026

🍎 Ma van az Egyél egy almát! nap.🍎 🍎 🍎 🍎 🍎 🍎 🍎
Az alma az egyik legismertebb és legkedveltebb gyümölcsünk, amely számos értékes tápanyagot és növényi eredetű vegyületet tartalmaz. Érdemes egy pillanatra közelebbről is megismerkedni ezzel a hétköznapi, mégis különleges gyümölccsel. Sokan ismerik a mondást: „Napi egy alma az orvost távol tartja.” Természetesen egyetlen alma sem helyettesítheti az orvosi ellátást vagy az egészséges életmódot, de a mondás jól kifejezi, hogy a rendszeres gyümölcsfogyasztás fontos része lehet a kiegyensúlyozott táplálkozásnak.
Az alma jelentős mennyiségű élelmi rostot, köztük pektint tartalmaz. A megfelelő rostbevitel hozzájárul az emésztőrendszer egészséges működéséhez. Héjában és húsában különféle növényi vegyületek, például polifenolok és flavonoidok is találhatók, amelyek lehetséges élettani hatásait számos kutatás vizsgálja.
Az alma több mint 80 százaléka víz, ezért fogyasztása a napi folyadékbevitelhez is kis mértékben hozzájárul. Természetes módon tartalmaz cukrokat, ugyanakkor rostjai is részét képezik tápanyag-összetételének. Nem véletlen, hogy az alma már évszázadok óta fontos szerepet tölt be táplálkozásunkban, és a magyar gyümölcstermesztésnek is egyik meghatározó növénye.
Világszerte több ezer almafajtát ismerünk, amelyek ízükben, színükben, illatukban és felhasználhatóságukban is különböznek egymástól. Az alma tehát sokkal több egyszerű uzsonnánál: egy hosszú múltra visszatekintő kultúrnövény és a változatos, kiegyensúlyozott étrend értékes része.
🍏🍏🍏🍏🍏🍏🍏🍏🍏🍏🍏🍏🍏🍏🍏🍏🍏🍏🍏
A mai napon könyvtárunk gazdag kínálatából Ambrus Lajos Nagy almáskönyvét ajánljuk (Raktári száma: B 28783-2).

18/09/2026

158 éve ezen a napon született Kolozsváron ifj. Vastagh György szobrászművész. Zala György műhelyében kezdte művészeti képzését 1887-ben, majd a következő években Németországban és Franciaországban folytatta tanulmányait. Az ezredéves kiállításra a Földművelésügyi Minisztérium felkérésére 50 állatszobrot készített, melyek a korszak háziállatait és kiemelkedő tenyészállatait ábrázolták. Szobrait nagyfokú realizmus jellemezte. Művészi alkotásaival az állat karakterét is megjelenítette; szobrainak jelentős része tenyésztéstörténeti értékkel bíró, portréértékű alkotás. A millenniumi kiállítást követően az 1900-as párizsi, az 1906-os milánói, az 1910-es bécsi vadászati kiállításra, az 1911-es torinói világkiállításokra, valamint a British Museum számára is készített állatszobrokat. Pápán 1889 -ben avatták fel az általa készített 1848-as emlékművet. Klauzál Gábort és II. Rákóczi Ferencet ábrázoló szobrát 1905-ben, illetve 1912-ben állították fel Szegeden. Ő készítette Bethlen Gábornak Budapesten, a Hősök terén álló szobrát. Könyvtárunk közelében, a Budai Várban több alkotása is megtalálható, köztük a Csikós (1902), Görgey Artúr lovas szobra (1935, újra felállítva 2000-ben), valamint Hadik András lovas szobra (1936).
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 2018 augusztusa és októbere között Nem csak állatszobrász címmel ifjabb Vastagh György szobrászművész születésének 150. évfordulója alkalmából emlékkiállítást rendezett. A kiállításról az alábbi linkre kattintva tájékozódhattok:
https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/kiallitasok/nem-csak-allatszobrasz-emlekkiallitas-ifjabb-vastagh-gyorgy-szobraszmuvesz-szuletesenek-150-evforduloja-alkalmabol

Amennyiben kíváncsiak vagytok a szobrászművész Magyar Mezőgazdasági Múzeumban található állatszobraira, lapozzatok bele olvasótermünkben Szőllősy Gábor: Ifj. Vastagh György állatszobrai című könyvébe (Raktári szám: B 22799), amelyet az alábbi linkre kattintva digitális könyvgyűjteményünkből akár otthonról is elértek:
https://digitaliskonyvtar.omgk.hu/media-provider-webapp/rest/file/mastermedia/databaseId/mediaId?defaultImage=true&mediaId=1291&tenant_id=mmgm-museum

17/09/2026

Kutatók Éjszakája 2026 🌙🔎

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum ebben az évben is csatlakozott a Kutatók Éjszakája programsorozathoz. Izgalmas előadásokkal várunk benneteket szeptember 25-én, pénteken 17 órától.

Előadások:
📖 Lacsny Miklós birtokigazgatási könyvének két kiadása
🌿 Régi-új kincs a Mezőgazdasági Könyvtárban: Pietro Andrea Mattioli: Herbarz… című botanikai kötete
🐴 Nézd meg a fogát, mondd meg a korát! – A ló és a szarvasmarha életkorának meghatározása a fogváltás és a fogkopás alapján
🥩 Ízlés, divat, állatfajták – a fogyasztói igények változása az állati termékek piacán

📅 2026. szeptember 25. | 17:00–19:00
📍 Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Főépület

16/09/2026

Ma van az ózonréteg védelmének világnapja.
🌍🌎🌏🌍🌎🌏🌍🌎🌏🌍🌎🌏🌍🌎🌏🌍🌎🌏🌍
Az ózonréteg a Föld sztratoszférájában található, ózonmolekulákban gazdag légköri tartomány, amely a Napból érkező, élővilágra veszélyes ultraibolya sugárzás jelentős részét elnyeli. Védelme ezért alapvető fontosságú az emberi egészség, a növények, a mezőgazdasági termények és az egész ökoszisztéma szempontjából. A 20. század második felében bizonyos, széles körben használt vegyületekről – például a freonokról és más ózonkárosító anyagokról – kiderült, hogy a sztratoszférába jutva bontják az ózont. A probléma különösen látványosan jelentkezett az Antarktisz felett kialakuló ózonlyuk formájában. A nemzetközi közösség tudományos felismerésekre alapozva 1985-ben elfogadta a Bécsi Egyezményt, majd 1987. szeptember 16-án 46 ország írta alá a sztratoszférikus ózonréteg védelmét szolgáló montreali jegyzőkönyvet. Mára több mint 189 ország csatlakozott hozzá, köztük Magyarország 1989-ben, ez volt az első olyan globális környezetvédelmi megállapodás, amely igazán sikeresnek mondható., mivel a nemzetközi összefogás eredményeként az ózonréteg helyreállása megkezdődött, és a jelenlegi előrejelzések szerint a globális ózonréteg a század közepe táján visszatérhet az 1980 előtti szintekhez.
Az ózonréteg védelme ugyanakkor szorosan összekapcsolódik a klímavédelemmel is, hiszen számos korábbi ózonkárosító anyag egyben erős üvegházhatású gáz volt, míg a hűtésben alkalmazott hidrofluor-szénhidrogének (HFC-k) visszaszorítását a 2016-ban elfogadott Kigali-módosítás segíti.
Az idei világnap középpontjában ezért a fenntartható hűtés áll: az energiahatékony, környezetkímélő hűtési technológiák egyszerre szolgálhatják az ózonréteg, az éghajlat és az emberi élet védelmét.
🌍🌎🌏🌍🌎🌏🌍🌎🌏🌍🌎🌏🌍🌎🌏🌍🌎🌏🌍
A témához jól illik Szabó Lajos: Növénytermesztés és a környezet című, 1998-ban megjelent kötete. (Raktári szám: C 67594)
Hogyan kapcsolódik össze a mezőgazdaság és a környezet védelme? Szabó Lajos kötete átfogó képet ad a növénytermesztés környezeti hatásairól, a talaj- és vízvédelemtől a növényvédő szerek használatán át a levegőtisztaság-védelemig. Az ózonréteg védelmével pedig külön fejezet foglalkozik, így a könyv jó kiindulópont lehet annak megértéséhez is, hogyan kapcsolódik egymáshoz a légkör állapota és a mezőgazdasági termelés.