Mi a nyitvatartási idő?

Hétfő 08:00 - 17:00 Kedd 08:00 - 17:00 Szerda 08:00 - 17:00 Csütörtök 08:00 - 17:00 Péntek 08:00 - 17:00

Nemzeti Régészeti Intézet

Kezdolap
Magyarország
Budapest
Nemzeti Régészeti Intézet

Velünk felfedezhető a Világ!

01/08/2026

GASZTRONÓMIAI IDŐUTAZÁS: ÍGY KÓSTOLTUK MEG A MÚLTAT A SÓSTÓI MÚZEUMFALUBAN!

Római árpaleves, neolit marharagu, vaskori vadhús, honfoglalás kori krémsajt és kelta mézsör… A 2. Tűz fölött, föld alatt régészeti gasztronómiai fesztiválon nemcsak meséltünk a történelemről, hanem meg is kóstoltuk!

A szabadtéri tűz füstje, a pattogó parázs, a korhű táborok és a zseniális hangulat mind beköltözött ebbe a rövid összefoglaló videóba.

Hatalmas köszönet:
A Magyar Nemzeti Múzeum és a Sóstói Múzeumfalu szakembereinek, a Herman Ottó Múzeum Régészeti Osztály és a Jósa András Múzeum munkatársainak, a Miskolci Egyetem (University of Miskolc) Régészeti Tanszék oktatóinak és hallgatóinak, a Sajtmágusnak, Dorka Fűszerházanak, a Marcus Aurelius Program, a Szarvas Törzs Kelta Hagyományőrző Egyesület és a Keleti Szövetség és hagyományőrzőinek a látványért és az élethű táborokért, és Nektek, hogy velünk tartottatok ezen a több ezer éves kulináris időutazáson!

Pörgessétek meg a videót, éljétek át újra a pillanatot, és írjátok meg kommentben: nektek mi volt a legmeglepőbb vagy legfinomabb íz a hétvégén?

31/07/2026

Középkori téglaégető kemence Szepes faluból

A debreceni Déli Gazdasági Övezet jelenleg is zajló infrastrukturális fejlesztéséhez kapcsolódóan a Nemzeti Régészeti Intézet, a Déri Múzeum Régészeti Tár és az ARCHEODATA 1998. Bt. bevonásával folytat régészeti megfigyelést.

Az ipari park területének északi részén húzódott egykor Szepes falu. A település első említése 1235-ből ismert a Váradi Regestrum néven fennmaradt középkori oklevélgyűjteményből. A 14. századi pápai tizedjegyzékek alapján Szepes egy meglehetősen gazdag falu volt, ami a késő középkorban virágzott csak 1594-ben pusztították el a krími tatárok.

A falu temploma egy rézkori kurgánra (kunhalom) épült. Már 2024-ben a falu ásatása során is kerültek elő téglaégető kemencék. Topográfiai helyzetüket tekintve igen közel feküdtek a templomhoz ezért feltehető, hogy annak építéséhez használhatták fel az azokban égetett téglákat.

A terepbejárási adatok alapján azonban sejteni lehetett, hogy a templom mellett egyéb téglaépítmények is állhattak a faluban. Ezt a feltételezést erősíti az is, hogy a jelenleg folyó régészeti megfigyelés során a templomtól viszonylag nagy távolságra, úgymond a középkori falu „külterületén” került elő egy téglaégető kemence, melynek környezetében agyagkitermelésre használt gödrök feküdtek. A későközépkor időszakára, esetlegesen a török korra keltezhető kemence is, ami a falu történetének fontos iparrégészeti emléke.

Különösen érdekes, hogy a négy fűtőcsatornás kemencéből a legalsó téglasort nem távolították el az utolsó égetés után, így az in situ kerülhetett feltárásra. A kemencét sajnos már korábban kettévágták egy gázvezetékkel, de ennek ellenére a téglából épített boltíves fűtőnyílásai közül egy érintetlen maradt, illetve az egyik fűtőcsatornában nagy mennyiségű hamu és faszén is megmaradt az utolsó égetésből.

A kemencéről a hagyományos rajz és fotódokumentáció mellett fotogrammetriai felmérés és 3D modell is készült.

Az augusztus 11-én 16 órakor nyíló "Szepes anno" Falu a farkasok földjén című időszaki régészeti kiállítás, az eddig előkerült tárgyi emlékekből mutatja be egy középkori falu hétköznapjait debreceni Déri Múzeumban.

29/07/2026

A Magyar Nemzeti Múzeum és Nemzeti Régészeti Intézet munkatársai is aktív szerepet vállalnak a Magyar Régész Szövetség / Association of Hungarian Archaeologists kezdeményezésére, számos szakmai szervezet együttműködésével készülő „Régészeti örökség társadalmi hasznosulása" című szakmai javaslatcsomag kidolgozásában.

A beérkezett vélemények és javaslatok alapján hat munkacsoport alakult, amelyek megkezdték az egyes tématerületek részletes feldolgozását. Céljuk egy olyan ajánláscsomag létrehozása, amely a régész szakma sokszínű tapasztalatait és nézőpontjait egyaránt tükrözi.

A munkában jelenleg már több mint száz régész vesz részt, köztük nagy számban a Magyar Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Régészeti Intézet szakemberei is. Ezúton is köszönjük minden közreműködő elkötelezett munkáját!

A kezdeményezés továbbra is nyitott: a szakmai közösség észrevételeit és javaslatait is örömmel várják.

A kezdeményezés aktuális állásáról készült beszámoló és a munkacsoportok bemutatkozása a kommentben elhelyezett linken érhető el.

A kezdeményezés célja a nyitott, kulturált szakmai párbeszéd, ezért minden érdemi, építő jellegű hozzászólást szívesen fogadnak.

Megjegyzés: a bejegyzéshez felhasznált képek mesterséges intelligencia segítségével készültek.

25/07/2026

A Bozót Brigád csapata ezúttal a Magyar Nemzeti Múzeum és Nemzeti Régészeti Intézet munkatársaival kutatott egy kifosztott és feldúlt nemesi kripta története után Magyarnádoron.

Kik nyugodtak a romos Tikos-kriptában? Mit vittek magukkal a sírrablók, és milyen nyomokat hagytak hátra?

A BozótBrigád 4. epizódjában megismerjük a kriptakápolna múltját, antropológus segítségével megkezdjük az emberi maradványok vizsgálatát, és olyan tárgyak kerülnek elő a törmelékből, amelyek egy elfeledett nemesi család történetéhez vezethetnek el bennünket.

Link kommentben

25/07/2026

A Bozót Brigád legújabb epizódjában Vadon Jani és a csapat Magyarnándor határába érkezik, hogy rendbe tegye az évtizedek óta elhagyatott és elhanyagolt Tikos-kriptakápolnát a Magyar Nemzeti Múzeum és Nemzeti Régészeti Intézet munkatársainak szakmai segítségével.

A terv egyszerűnek tűnt: ösvényt vágni a helyszínhez, összegyűjteni a szemetet, kiszabadítani a kápolnát a bozót fogságából, és megkezdeni a felújítását.

Az azonban, amit a kriptakápolnánál találtak, egyetlen pillanat alatt keresztülhúzta a BozótBrigád terveit.

Itt nemcsak a növényzettel és az épület romló állapotával kellett megküzdeniük. A kápolna előtt a földön és a kriptában talált emberi csontok miatt a munka váratlan és sokkal komolyabb fordulatot vett.

Vajon mi történt ezen az elfeledett helyen, és hogyan folytatódhat így a kápolna megmentése?

Hamarosan a teljes részben láthatod, amit megosztunk itt, Facebook oldalunkon is.

18/07/2026

🍷 Bor, Mámor… Bénye – régészet, családi programok és izgalmas előadások Erdőbényén!

Idén immár harmadik alkalommal vesz részt a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete a Bor, Mámor… Bénye fesztiválon.

A Tokaj-hegyaljai kutatásainkra épülő programjainkon a gyerekek és családok régészeti játékokkal, kézműves foglalkozásokkal, leletvadászattal és fémkeresőzéssel ismerkedhetnek meg a régészet világával, esténként pedig kutatóink és meghívott előadóink izgalmas témákról mesélnek – a Szahara régészetétől a zempléni pálosokon át egészen a pestis történetéig.

📍 Találkozzunk augusztus 13–16. között a Mondoha Udvarban (Erdőbénye, Kossuth út 19.)!

Az esemény részletes programját a Facebook-eseményben találjátok Régészet a Bor, Mámor… Bénye fesztiválon

Várunk benneteket!

15/07/2026

🔥 TŰZ FÖLÖTT FÖLD ALATT

Gasztronómiai fesztivál helyszíne lesz a Sóstói Múzeumfalu 2026. július 25-én, szombaton 10.00-18.00 óra között.

AJÁNLATUNK tűz fölé és föld alá
🍶 italfogyasztási szokások az őskorban
🤤 az evés pszichoarcheológiai vonatkozásai
👃🏻 ízek és illatok a vaskortól a középkorig
🍰 archeocukrászat
🥧 a kenyér régészete

ÉTELKÓSTOLÓ! Számtalan ételből kóstolhat.
Kóstolójegy: 200 Ft

Egész nap VENDÉGÜNK a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Népművészeti Egyesület.

A rendezvény PROGRAMJEGGYEL látogatható
🎟️ felnőtt 2000Ft/fő
🎟️ nyugdíjas és diák 1000 Ft/fő

Érdemes figyelni, hiszen pár nap és indul régészeti gasztronómiai rovatunk, amiben néhány valódi régészeti receptet mutatunk majd be! 😉

*A felvételek a tavalyi fesztiválon készültek

15/07/2026

🎥 Ásatás kezdődött Tiszapüspökinél

Próbaásatás kezdődött szerda reggel Tiszapüspöki határában. A 800 négyzetméteres területen Szabó Vivien régész kollégánk vezetésével 8 árkot alakítanak ki, ezekben vizsgálják majd a régészeti jelenségeket. A munkálatok első napjáról, ahogy azt előzetesen ígértük, most videóval jelentkezünk. 👇

25/06/2026

💀 A koponyatorzítás szokása a tiszagyendai közösségben

A tiszagyendai sírok azért is különlegesek, mert kiemelkedően magas a torzított koponyájú egyének aránya. Ez a szokás, - a fej fiatal korban bandázsozással, ritkábban fa lapkákkal is megtámogatott csúcsossá, magassá alakítása - nem csak a hunok birodalmában, de Európa szerte is kimutatható.

A tiszagyendai közösség egyik kisebb egységénél szinte minden gyermeknél megfigyelhető ez a testmódosítás, míg a többinél csak egyes esetekben. Arra vonatkozó magyarázatunk nincs, hogy mi volt a kiválasztás szempontja, de nemtől függetlenül egyaránt jellemző volt a lány- és a fiúgyermekekre is.

Az viszont jól kimutatható volt, hogy a koponyatorzítás szokása nem függött a genetikai eredettől: az ázsiai genetikai állományú és a nyugat- vagy észak-európai biológiai eredetű egyének között is egyforma arányban fordult elő. A bandázsolás módja is eltérhetett akár egy szorosan egymás mellett élő közösségben vagy egy családban is, szabályosságot nem találtunk egyik torzító módszer alkalmazásában sem.

A júniusi Hónap Kincse sorozatban egy hun kor elején elpusztult települést mutatunk be, valamint ugyanerre a helyre a hun korban újonnan érkező közösség temetkezéseit.

Szöveg: Hajnal Zsuzsanna régész, MNM Régészeti Tár

📍 „A hun kori pusztulásréteg leletei Tiszagyendáról" 2026. június 10-től látható a Magyar Nemzeti Múzeum Déli Kandallótermében.
Részletekért és letölthető kiállításvezetőért link kommentben.

18/06/2026

🌙 Rejtélyek, történetek és kalandok a múzeumban június 20-án, a Múzeumok Éjszakáján!

Mit mesélnek a park évszázados fái és szobrai? Milyen volt a 19. századi Pest-Buda nyüzsgő világa? És vajon milyen titkok rejtőznek a városi legendák mögött?

Programjainkon kincskeresés, nyomozás, tárlatvezetések, filmklub és koncertek várják az érdeklődőket egészen másnap hajnalig.

Különleges foglalkozással készülünk látássérült múzeumbarátaink számára is: tapintható tárgymásolatok segítségével fedezhetik fel a múzeumi gyűjtemények formáit, mintáit és anyagait. A múzeumpedagógusok vezetésével pedig Mátyás király korának történelmébe is bepillanthatnak.

Fedezd fel velünk a múlt ismert és kevésbé ismert történeteit! Részletes programért link a kommentek között 🔗

Cím

Daróczi út 3
Budapest

Nyitvatartási idő

Hétfő	08:00 - 17:00
Kedd	08:00 - 17:00
Szerda	08:00 - 17:00
Csütörtök	08:00 - 17:00
Péntek	08:00 - 17:00

Telefonszám

+36301530664

Weboldal

https://nri.mnm.hu/

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Nemzeti Régészeti Intézet új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.