A könyvtár rövid története:
A Ráday Könyvtár alapja (a mai könyvtár muzeális különgyűjteménye) a Ráday-család főúri magánkönyvtára. Bár hagyományosan Ráday Pált tekintjük alapítónak, valószínűleg már a 17. században is tekintélyesebb könyvgyűjtemény lehetett a család birtokában, amint erről például a Ráday Graduál kötete is tanúskodik. Ráday Pál - a maga korában szokatlan módon - a magyar nyelvű
irodalom céltudatos gyűjtésére fordított gondot. A teológiai munkák közül elsősorban a 17. századi protestáns ortodoxia és a puritanizmus műveit olvasta. Természetesen a történeti és a jogi szakirodalom is jelentős mértékben jellemzi az általa gyűjtött művek csoportját. A családi tradíciókat folytatva a könyvtár fennmaradt állományának túlnyomó többségét Ráday Pál fia, Ráday Gedeon gyűjtötte össze a 18. század folyamán, külföldi aukciókon és hazai forrásokból. A család péceli kastélyában - amelyet Ráday Gedeon jelentősen átépíttetett - reprezentatív könyvtárterem készült a gyűjtemény számára.
1855-ben alakult meg a Dunamelléki Református Egyházkerület budapesti Teológiai Akadémiája. Török Pál püspök javaslatára az egyházkerület úgy döntött, hogy megvásárolja a gyűjteményt az új oktatási intézmény jövendő könyvtárának alapjául.
1912 nyarán költöztették a teljes állományt jelenlegi helyére, a Ráday utca 28-as számú épülettömb földszinti részébe. 1913 februárjától a nagyközönség is használhatja; azaz kezdettől fogva nyilvános egyházi könyvtárként működik. A jelentősebb adományozók közül kiemelhető Fáy András, Szemere Pál, Heckenast Gusztáv, Árokháty Béla, Darányi Ignác, Szilassy Aladár neve. A könyvtár ma elsősorban a budapesti bölcsész egyetemisták és kutatók, tanárok igényeit szolgálja.
Állományunk megközelítően 150.000 kötet. Különgyűjtemény: folyóirattár és kézirattár. Gyűjtőkörünk: református, illetve protestáns teológia; a humán tudományok szakirodalma; a határokon túli magyarságra vonatkozó irodalom.