03/06/2026
„A mese a szegényember egyeteme.” (Szőcs Boldizsár mesemondó)
Régen az emberek a meséken keresztül sajátították el a tudományokat, az erkölcsi normákat, a mesék segítettek megoldani a hétköznapi nehéz helyzeteket, követendő, hasznos magatartásformákat közvetítettek. A népmesék a mai napig őrzik ezeket a bölcsességeket. Élőszavas mesemondás közben pedig lehetőség nyílik arra, hogy a mese hallgatója hozzáférjen ezekhez az évszádos, letisztult, kipróbált, tapasztalatokon alapuló tudásokhoz. Mégpedig észrevétlenül, indirekt módon, mégis rendkívül hatékonyan. A mese úgy tanít, hogy nem tanít. Nem ad direkt utasításokat, nem fogalmaz meg tiltásokat, szabályokat.
A BMSZKI Aszódi utcai Éjjeli Menedékhely női ügyfelei meseterápiás foglalkozásokon vehettek részt. Összesen 6 pénteken találkoztak, 21 hölgy volt jelen legalább egy alkalommal. Soós Mária szociális munkás, metamorphoses meseterapeuta beszámolója következik:
Eleinte volt egy kis bizonytalanság, húzódozás. „Mese? Nem túl gyerekes dolog ez? De hisz én már felnőtt vagyok!” Ezek a mondatok hamar eltűntek az első alkalom után. Mesék hangzottak el egy repülő emberről, egy rózsát nevető, gyöngyöt síró, aranyat lépő királylányról, egy libapásztor lányról, aki az angol királyfihoz ment feleségül, egy anyáról, akinek különleges gyermeke született, egy apáról, aki dühében rossz döntést hozott, és egy leleményes, hűséges királynőről. Amiről a történetek nyomán szó esett a mesék feldolgozása során: hűség, megőrizni a saját lényegünket, önbizalom, a rossz döntések korrigálásnak lehetősége, türelem, késleltetés, a szemmel nem látható értékek megbecsülése, a tisztelet, elfogadás, a különbözőségek megélése.
Minden alkalommal megtapasztaltuk az élőszavas mesemondás rendkívüli erejét. Még a kereteket néha nehezen tartó, mentális betegséggel küzdő klinseink esetében is mindig létrejött a történethallgatási állapot – vagyis az az intenzív belső munka nyomán megfigyelhető különleges tudatállapot, amely az érzelmi és kognitív feldolgozást támogatja. Számomra mindig lenyűgöző volt látni ennek a különleges állapotnak a jeleit. Az egész testtel kifejezett figyelmet, a mozdulatlanságot, az elnyíló szájakat, a kitágult szemeket, a mély, nyugodt lélegzést. A történet kísérésének jeleit az arcokon, az érzelmek megjelenését, a csodálkozást, az izgalmat, a méltatlankodást egy-egy negatív szereplő, ellenfél, megjelenésekor. Az örömöt, a megnyugvást, az elégedettséget a mese végén, amikor minden jóra fordul, helyreáll a rend, s megtudjuk, hogy a szereplők végül „boldogan éltek, míg meg nem haltak”.
A történetek körüli forgolódást közös étkezéssel, kávézással, apró ajándékokkal egészítettük ki. A hölgyek egyértelműen szerették ezeket a találkozásokat, várták a következő mesés alkalmakat. Többen kérdezték, hogy lesz-e folytatás? Lesz!”
Ha te is úgy gondolod, hogy fontosak az ilyen programok, kérjük, támogasd a munkánk adományoddal!
Elkülönített adománygyűjtő számlánk: 11784009-15493950-10080003
IBAN: HU25117840091549395010080003
Cégként, vállalkozóként adománygyűjtő partnerünkön, az Összetartó Társadalomért Alapítványon keresztül is eljuttathatod hozzánk adományod.
Számlaszám: 11600006-00000002-03937853
Köszönjük!
