09/09/2026
Egy földmérő naplója
📖9. oldal
Bár a földmérés tölti ki a szakmai életem, más hivatásokra is felnézek. Ilyen foglalkozás például a fodrászé is, mert ők nemcsak hajat alakítanak át, hanem kiváló „konyhapszichológusok” is. Az alatt a pár perc alatt, amíg ott vagy, sikeresen alakítanak ki veled egy személyes kapcsolatot, amiben megnyílsz, és így nemcsak egy üzleti, hanem már-már bizalmi kötelék jön létre.
Na, egy ilyen pszichoanalízis során szegeződött felém a kérdés, hogy mit csinál a múzeumban egy geodéta?
Az első átvillanó gondolatom az volt, hogy pakol (belsős poén).
Persze ennél komolyabb hivatásnak kell beállítanom a földmérést egy kívülálló felé, ezért a jogszabályok mögé bújva mutattam be őneki a szakmám komolyságát.
Mint minden szakmai tevékenységet, köztük a múzeumit is, jogszabályi háttér szabályoz. Ami nem egyszerű, mert ez folyamatosan módosul, és a régészeknek ebben az állandóan változó jogi környezetben kell helytállniuk.
Ami biztos, hogy az ásatást az finanszírozza, akinek az érdeke a feltárás. Ha a föld tulajdoni lapján szerepel az R betű (régészetileg védett lelőhely), akkor biztos, hogy a beruházót terheli a feltárás költsége, ha építkezni akar a telken. Példa kedvéért tegyük fel, hogy egy beépítésre váró telek régészeti emléket őriz. Ahhoz, hogy a régészeti munka elinduljon, engedélyeztetni kell, ehhez Régészeti bejelentő lapot kell készíteni, amihez mellékelni egy tízezres térképet, amelyen megjelenik a telek helyrajzi száma, lelőhely azonosító száma és egy EOV vízszintes koordináta. (1. kép)
Ezután készül egy Előzetes Régészeti Dokumentáció (ERD), ahol részben összegyűjtik az adott terület régészeti előzményeit. A régész megnézheti, hogy a környéken volt-e fontos feltárás, és ha igen, az milyen magassági szinten történt egykor. Ezeknek az adatoknak egy részét szintén a földmérők szolgáltatják.
A beruházó felé is adatszolgáltatást kell nyújtani, mire számíthat ezen a területen és persze mekkora összeggel kalkuláljon a feltárási munkánál. Mivel a négyzetméter és a feltárandó terület rétegzettsége is számít, ezért a geodézia munka innen is kihagyhatatlan.
Ha megvan az építkezési helyszín, akkor a földmérő méri ki, hogy a földmunkavégzés általi humuszolás hol történjen. Természetesen a feltárás felmérése és térképen való ábrázolása is része a munkakörnek. Ha a feltárást kiegészítjük drón, 3D vagy Lidar felméréssel is, akkor a földmérőnek referenciapontokat kell adnia, hogy ezek térképekre illeszthetőek legyenek (2. kép).
Fontos, ha nem az egyik legfontosabb, hogy az ásatáson dolgozó külső munkavállalóknak a bérét is a feltárt négyzetméter határozza meg. A végső számlát is ez alapján állítja ki a múzeum a beruházó felé, amihez elszámoló térképet készítünk (3.kép).
De ha nincs terepi munka, akkor még mindig ott áll a régi térképek archiválás utáni digitalizálása (4. kép). Gyakori feladat továbbá a tudományos publikációkhoz/kiállításokhoz illusztráció készítése, ami emeli a szöveg/kiállítás élményét és információs tartalmát.
A feltárás végén előírás, hogy a régésznek készítenie kell a feltárásról egy dokumentációt, ami tartalmazza az ásatási naplót, fotókat, az előkerült leleteket, rétegek leírását és persze a rajzokat, aminek elengedhetetlen részét képezi az összesítő térkép szerkesztése is (5. kép).
Meg természetesen minden más, amire a főnökünk utasít, ami akár pakolást is jelenthet…
Szöveg: Kevevári Zsolt
Képek:
1. Tízezres térkép, bejelentő laphoz
2. Terei György, Bp. III., Barát-patak feltárás ortofotója (2022)
3. Kovács Eszter, Bp. V., Szervita téri feltárás elszámoló térképe (2018)
4. Bp., Margitsziget, Domonkos kolostor digitalizásása (1958–1962)
5. Dr. Tóth Anikó, Bp., Csúcshegy-Harsánylejtő feltárás összesítője (2017–2018)
