09/05/2026
Május 9-e szimbolikus nap lehet egy új Országgyűlés megalakulására. Európa napja. Annak a közösségnek az ünnepe, amelyhez Magyarország nemcsak földrajzilag, hanem történelmileg és kulturálisan is tartozik. Ez lehetne újra az Európai Magyarország napja is.
De mit jelent valójában az, hogy európai Magyarország?
Mindenekelőtt azt, hogy véget ér az „egy a tábor, egy a zászló” politikája. Egy európai országban természetes, hogy különbözünk egymástól. Másként gondolkodunk a világról, a gazdaságról, a hagyományról, a jövőről. Van, amiben egyetértünk, és van, amiben nem. Ez nem gyengeség, hanem a demokrácia lényege.
Aki mást gondol, az nem hazaáruló. Nem ellenség. Nem „nemzetellenes”. Egy demokratikus közösség nem attól erős, hogy mindenki ugyanazt mondja, hanem attól, hogy képes együtt élni a különböző véleményekkel.
Az európai Magyarország azt is jelenti, hogy vége az erőpolitikának. A politikának nem az a dolga, hogy az egyik oldal eltüntesse a másikat. A viták természetesek, a kompromisszum pedig nem árulás, hanem a közös élet alapja. Nem lesz európai az ország addig, amíg tovább él a Fidesz legmélyebb alapállítása: „én vagyok az erősebb, mindenki más tűnjön el, fogja be a száját”.
Ezért az új korszak egyik legfontosabb feladata a fékek és ellensúlyok rendszerének helyreállítása. Mert a hatalomnak mindig szüksége van intézményes korlátokra. Független bíróságokra, szabad sajtóra, autonóm intézményekre, valódi parlamenti kontrollra. Ha ezek nincsenek, a hatalom előbb-utóbb önmagát kezdi szolgálni a közösség helyett. 16 évünk ment erre rá.
Európainak lenni nem pusztán földrajzi vagy gazdasági kérdés. Európaiság egy politikai és erkölcsi kultúra. A tisztelet kultúrája. Annak újbóli elfogadása, hogy az ország nem egyetlen párté, nem egyetlen vezetőé, hanem minden magyaré.
Május 9-e ezért lehetne nemcsak az új parlament megalakulásának napja, hanem egy új politikai gondolkodás kezdete is: egy nyugodtabb, szabadabb, európaibb Magyarországé.
