14/08/2026
Ma a Kner család történetében igen jelentős korai kiadványt mutathatunk be a kedvelőinek. Kner Izidor 1882-ben alapított könyvnyomdája fennállásának 20. évfordulójára jelent meg 1902-ben ez a reprezentatív (és egyben reklám-) kötet, amely a nyomda történetét, valamint az ott használt betűtípusokat és grafikai sokszorosító eljárásokat mutatja be. A címe: „Kalászok és kévék. Modern anthologia”. Az ünnepi kiadvány díszes címlapját – a nyomdászattörténet hagyományainak megfelelően – egy dedikációs oldal követi a következő szöveggel: NAGYRABECSÜLT MUNKAADÓINAK A NYOMDA HUSZADIK ÉVI FENNÁLLÁSA EMLÉKEÜL HÓDOLATTELJES TISZTELETTEL: KNER IZIDOR KÖNYVNYOMDÁSZ GYOMÁN, BÉKÉS MEGYE. Az antológia-rész rövid elbeszéléseket, verseket és aforizmákat tartalmaz, számos szövegközti illusztrációval és könyvdísszel, valamint egy kottaoldallal. Önálló címlappal indul a kiadvány „gyakorlati” része: HÚSZ ÉV MÚLTÁN. ISMERTETÉSE KNER IZIDOR KÖNYVNYOMDÁJÁNAK – EGYSZERSMIND ÚTBAIGAZÍTÁS NYOMDAI TERMÉK CZÉLSZERŰ ELŐÁLLÍTTATÁSÁRA ÉS A MEGRENDELŐNEK A NYOMTATÓVAL VALÓ KÖNNYEBB ÉRINTKEZTETÉSÉRE. Itt a tájékoztató szöveg mellett egész oldalas képtáblákon láthatjuk a nyomda épületéről, illetve az egyes termekben zajló munkáról készült fotók reprodukcióit. Az utolsó egység címlapja: ISMERETTERJESZTŐ SZÍNES NYOMÁSRÓL, BETŰKRŐL, ÁBRÁKRÓL, ILLUSZTRÁCZIÓKRÓL – FÜGGELÉKÜL EMKÉKLAPOK ÉS GAZDASÁGI FELJEGYZÉSEK. Itt az egyik legemlékezetesebb részlet az, hogy milyen aforizmákat választott Kner Izidor az egyes betűtípusok legnagyobb pontnagysággal történő szemléltetéséhez: „Nincsen ember hiba nélkül.” „Férfi sorsa a nő.” „Az állam alapja erkölcs.” „Kevésből lesz a sok.”
A kötet kolofonja szerint a szerkesztő és kiadó Kner Izidor; a technikai összeállítás és szedés vezetője Augenfeld M. Miksa, a nyomda „factora”; a nyomtatást Illyési István főgépmester és Ungi Elek gépmester végezte; a vonalzás Frisch István, „a nyomda vonalzója” munkája; a kötést „előállította” Kner Vilmos, az illusztrációkat Goró Lajos rajzolta, az ábrák „klisírozását” pedig Angerer és Göschl végezte Bécsben.
A kötet egyik érdekessége, hogy kiadói vászonkötésének háttábláján Kner Vilmos könyvkötő jelzése olvasható. Vilmos a testvére volt Kner Izidornak, a könyvkötés mellett dobozkészítéssel is foglalkozott, és jelentős sikert aratott az 1904-es lipcsei vásáron. A Grafikai Szemle 1905-ben egy meg nem nevezett bécsi szaklapot idéz: „A tavalyi lipcsei Messe kiállításán általános feltűnést keltett egy szekrény díszdobozokkal, és mennyire csodálkoztam, amikor azon »Kner Vilmos Budapest« céget olvastam. Micsoda, egy magyar cég kimerészkedik Németországba, a díszdobozgyártás fő fészkébe?” Kner Vilmos 1907 elején állami támogatásként több gépet is kapott 5 éves használatra az üzeme működtetéséhez, de az üzlet érezhető hanyatlását tapasztalva az üzem teljes felszerelését – az állami tulajdonú gépekkel együtt – még abban az évben eladta, és az Egyesült Államokba szökött. Erről a bűnesetről, valamint Kner Izidor kárára történt váltóhamisításról is beszámolt az egykorú sajtó.
A ma bemutatott kiadvány tehát többek között azért is számít ritkaságnak, mert a kötése Kner Vilmos kötészetének jelzett munkája. A kötés tervezője annyiban nem élt a cím kínálta lehetőséggel, sem kalász, sem kéve nem szerepel az előtábla díszítésén. Viszont a „modern antológia” számára a tervező egy modern betűtípust és egy kifejezetten modernnek számító sordíszítményt választott, amelynek kétféle ismétlődő motívuma közül az egyik erősen stilizált növényre, vagy esetleg madárra emlékeztet.
Múzeumunkba a kötet nem sokkal a megjelenése után bekerült, hiszen szerepel a könyvtár 1900 és 1905 közötti gyarapodásainak jegyzékében. A címlap papírja nem tudta beszívni a bélyegzőpárna-festéket, így alig vehető ki két bélyegző lenyomata: az egyik az Iparművészeti Múzeum és Iskola Könyvtára hosszú bélyegzője, a másik pedig az Iparművészeti Iskola Művelődési Köre körpecsétje. Ez utóbbi szervezet tevékenységét a jövő kutatásai fogják feltárni, és az is kiderül majd, hogy kinek az alakja látható a körpecsét közepén.
