MKE Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjtemény

MKE Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjtemény A Magyar Képzőművészeti Egyetem könyvtára Magyarország egyik legértékesebb képzőművészeti könyvgyűjteménye. körülbelül 12.000 fotográfiát tartalmaz.

A könyvtár állománya az oktatás igényeihez igazodva felöleli mindazokat a szakterületeket, amelyek a művészeti oktatásban nélkülözhetetlenek. A könyvállomány átlagosan 3000 művel gyarapszik évenként. Külföldi folyóirataink jelentős része Magyarországon csak az Egyetem könyvtárában található meg. Az egyetem szaklevéltárában elsősorban az intézmény történetére vonatkozó iratok találhatóak meg. Ezek

közül a legfontosabbak az egyetem mindenkori legfőbb döntéshozó testületeinek jegyzőkönyvei és iktatott iratai. A levéltár nyitvatartása/kutatók fogadása:
Kedd: 12:00 - 18:00
Szerda: 12:00 - 18:00
Péntek: 09:30 - 15:30
A levéltár előzetes egyeztetést követően látogatható. A Művészeti Gyűjtemény mintegy 10.000 egyedi és sokszorosított grafikát, ill. Az itt található képanyag a 19. század második felétől a 20. század második feléig grafikatörténeti áttekintést ad (Berény Róbert, Derkovits Gyula, Edvi-Illés Aladár, Ferenczy Béni és Noémi, Glatz Oszkár, Iványi- Grünwald Béla, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Medgyessy Ferenc, Mednyánszky László, Patkó Károly, Réti István, Szőnyi István és Varga Nándor Lajos, az intézmény egykori oktatói közül pedig Székely Bertalan, Lotz Károly és Greguss János képviselteti magát.) Ehhez a gyűjteménymaghoz kapcsolódnak a Giovanni Battista Piranesi 18. századi rézmetsző művész eredeti lemezeiről készült levonatok, valamint a japán fametszeteket tartalmazó páratlan gyűjteményegység (Ohara Koszon, Ogata Gekko, Utagava Hiroshige, Kacusika Hokuszai munkái). Szintén unikális a szecessziós plakátművészet kiemelkedő darabjaiból álló kollekciónk (Alfons Mucha, Adolfo Hohenstein, Bruno Paul, Georges de Feure, Gisbert Combat, Ludwig Hohlwein, Louis J. Rhead, Paul Berthon). A sokszínű grafikai anyag mellett több, nemzetközi viszonylatban is jelentős fotográfus munkáit őrizzük. Közéjük tartoznak olyan, többségében a 19. század második felében és a 20. század elején aktív művészek, mint Alinari testvérek, Ottomar Anschütz, Paul Félix Bonfils, Adolphe Braun, Georg Maria Eckert, Edward Fox, Wilhelm von Gloeden báró, Louis Jean- Baptiste Igout, James Eadweard Muybridge, Achille Léon Quinet, Giorgio Sommer, Josef Wlha, a magyar alkotók közül Beszédes Sándor, Erdélyi Mór, Divald Károly, Klösz György, Müllner János és Weinwurm Antal.

Az alábbi néhány képpel szeretnénk megköszönni, hogy velünk töltötték a Múzeumok Éjszakáját!Várjuk Önöket legközelebb is...
22/06/2026

Az alábbi néhány képpel szeretnénk megköszönni, hogy velünk töltötték a Múzeumok Éjszakáját!

Várjuk Önöket legközelebb is!

Fotó: Buzsik Mária

HETI KEDVENCÜNKMillenniumi ünnepségekIdén ünnepeljük az 1896-os millenniumi ünnepségek 130. évfordulóját, melynek közpon...
12/06/2026

HETI KEDVENCÜNK

Millenniumi ünnepségek

Idén ünnepeljük az 1896-os millenniumi ünnepségek 130. évfordulóját, melynek központi eseménye a Városligetben megrendezett Millennium Ezredéves Országos Kiállítás volt.

Az ünnepségek csúcspontja az 1896. május 2-a és november 3-a között a Városligetben 520 000 négyzetméternyi területen megrendezett kiállítás, ahol 240 pavilonban mutatták be Magyarország történelmének, iparának ezeréves örökségét.

A kiállítás keretében 1896 májusa és októbere között két kiemelkedő ünnepségsorozatot is rendeztek: a kiállításmegnyitót május 2-án, majd másnap a Mátyás-templomban a hálaadó szentmisét, valamint a koronázó ünnepélyt június 6-8-a között. Ez a kiállítás fél évének legkiemelkedőbb eseménye volt, amelyet az is bizonyít, hogy május és október között június 7-én, vasárnap, a hódoló díszmenetet megelőző nap előtt látogattak el legtöbben a kiállításra: a Kiállítási Ujság 1896. november 2-ai száma szerint 62 267-en.

Az ünnepeket megelőző napon, június 5-én átszállították a Budai Várból a magyar állam önállóságát jelképező koronát és a koronázási jelvényeket, s három napra közszemlére tették a budavári Nagyboldogasszony-templomban.

Másnap, június 6-án Ferenc József letette a Budavári Palota új, nyugati szárnyának – a mai Országos Széchényi Könyvtár épületének – alapkövét.

A következő napon, 7-én a király fogadta a főispánokat és a főváros küldöttségét a Budai Várban.

Június 8-án, a felvonulók és a nézők a felvonulás reggelén a Vérmezőn gyülekeztek, majd 9 órától harsonaszó kíséretében elindult a hódoló díszmenet (díszfogatok, díszhintók, a koronázási jelvényeket és a koronaőröket szállító díszkocsik) a Budai Várba.
A Vasárnapi Ujság, 1896. június 21-ei számából választott kép, ezt a jelenetet illusztrálja.

Onnan az Országházba vitték a koronázási ékszereket, és az elkészült kupolateremben ünnepi ülést tartottak a királyi hercegek jelenlétében. A koronázási jelvényeket ezután kiállították az Országház lépcsőjén. Délután a Lánchídon vonult vissza a díszmenet, melynek lovascsapatai a Vérmezőre, a többiek pedig a Budai Várba mentek vissza, ahol folytatódott az ünnepség. A nap a Nemzeti Színház díszelőadásával zárult.

Az MKE Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjteménye, szombaton, június 6-án a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség in...
08/06/2026

Az MKE Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjteménye, szombaton, június 6-án a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség intézményi tagjaként vett részt a IX. Levéltári Pikniken, Budapest Főváros Levéltárában. Az egész napos rendezvényen intézmény-, és művészettörténeti kvízzel, keresztrejtvénnyel, színezőkkel, és egyetemi kiadványainkkal vártuk a látogatókat.

Köszönjük a lehetőséget a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetségnek!

https://www.facebook.com/share/p/1BCzMHgF1H/

HETI KEDVENCÜNKEgy különleges anatómiai atlaszA 19. század kiemelkedő átfogó anatómiai és sebészeti atlasz Jean-Baptiste...
26/05/2026

HETI KEDVENCÜNK

Egy különleges anatómiai atlasz

A 19. század kiemelkedő átfogó anatómiai és sebészeti atlasz Jean-Baptiste Marc Bourgery (1797-1849. június) francia orvos és anatómus, valamint Nicolas Henri Jacob francia litográfus, festő és illusztrátor közös alkotása, amelyet 1831 és 1854 között készítettek.

Bourgeryt számos szakember segítette, hogy a boncolások nyomán a lehető legjobb állapotban tudják a szerveket előkészíteni a rajzoláshoz. Közülük is kiemelkedik a francia orvos, Claude Bernard (1813 –1878).

Munkájuk figyelemre méltó teljesítmény volt, és a 19. század legszínvonalasabb anatómiai atlasza. A nyolc fejezet 725 színes, pontos anatómiai ábrát tartalmaz, amelyhez ihletet „a természetből merítettek”, biztosítva ezzel a pontos és tudományos információ közvetítését. A bevezetés és képaláírások angol, francia és spanyol nyelven olvashatók a 2005-ben kiadott, s a gyűjteményünkben elérhető fakszimile kiadásban.

Lelőhely: S.1640
https://katalogus.mke.hu/hu/record/-/record/bibMKF00114742

Heti kedvencünkben a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjteményének állományából válogatunk. A bemutatott dokumentumok gyűjteményünkben hozzáférhetőek, a Könyvtár nyitvatartási idejében.
https://www.mke.hu/konyvtar/index.php

Az alábbi képekkel köszönjük meg, hogy részt vettek tegnap, az  MKE Könyvtárában megtartott 1896-os millenniumi kiállítá...
20/05/2026

Az alábbi képekkel köszönjük meg, hogy részt vettek tegnap, az MKE Könyvtárában megtartott 1896-os millenniumi kiállításról szóló három részes előadássorozatunk utolsó alkalmán.

Külön örültünk, hogy többen voltak, akik mindhárom előadást meghallgatták!

Fotó: Buzsik Mária

HETI KEDVENCÜNKElőadás az 1896-os Millenniumi Ezredéves Országos Kiállításról (3. rész)Idén, 2026-ban ünnepeljük az 1896...
18/05/2026

HETI KEDVENCÜNK

Előadás az 1896-os Millenniumi Ezredéves Országos Kiállításról
(3. rész)

Idén, 2026-ban ünnepeljük az 1896-os millenniumi ünnepségek 130. évfordulóját, melynek központi eseménye a Városligetben megrendezett Millennium Ezredéves Országos Kiállítás volt.

Az esemény alkalmából a Magyar Képzőművészeti Egyetem háromrészes előadássorozattal készül, melyek havonta kerülnek megrendezésre, az Egyetem Könyvtárában: a harmadik, utolsó alkalom holnap, május 19-én, 18 órától lesz.

Tudta, hogy már a 19. század második felétől megrendezett világ-, és a hazai országos kiállítások alkalmából is adtak ki külön lapokat? A közel egyórás előadásban erről is beszélünk, de a korszak sajtóélete mellett, a millenniumi kiállítás alkalmából megjelent újságokról is szó lesz.

Megtudhatják, hogy melyik lapot nyomtatták a kiállítás területén, s azt is, hogy melyik épület szerepelt a Millennium című lap fejlécében.

A millenniumi kiállítás hangulatát korabeli sajtóból vett idézetekkel igyekszünk közelebb hozni Önökhöz!

Tartsanak velünk az időutazásban!

#1896

13/05/2026
HETI KEDVENCÜNKMillenniumi kiállítás 130.1896-ban ünnepelte Magyarország az államalapítás 1000. évfordulóját. Az országs...
04/05/2026

HETI KEDVENCÜNK

Millenniumi kiállítás 130.

1896-ban ünnepelte Magyarország az államalapítás 1000. évfordulóját. Az országszerte tartott ünnepségek kiemelkedő eseménye az 1896. május 2 – november 3. között, a Városligetben, 520 000 m2 területen megrendezett Millenniumi Ezredéves Országos Kiállítás volt. Közel 240 pavilonban mutatták be a múlt, a korabeli jelen és a várható jövő gazdasági, ipari, társadalmi állapotát, eredményeit. A múltat a Történelmi Főcsoport (ma: Vajdahunyad vára) épülete, a jelent és a jövőt az Iparcsarnok képviselte.

A képzőművészet nem tartozott sem a történelmi, sem a jelenkori főcsoporthoz, azonban mindkét részleghez kapcsolódott, hiszen retrospektív és jelenkori alkotásokat is bemutattak. A millenniumnak köszönhetően sok, még ma is fennálló köz-, és reprezentatív épületet készült el. Ilyen például a kiállítás képzőművészeti csoportjának központi épülete, a városligeti új, Schickedanz Albert tervezte Műcsarnok is, mely I. Ferenc József jelenlétében, éppen ma 130 éve, 1896. május 4-én nyitotta meg kapuit.

Az addig a mai Magyar Képzőművészeti Egyetem Andrássy úti épületében működő Műcsarnok már évekkel a millenniumi kiállítás előtt kinőtte a helyét, ezért elkezdődhetett egy új épület megtervezésének folyamata.

Az új Műcsarnok 16 termében a képzőművészeti csoport kiállítási katalógusa szerint több mint 260 művész közel 1350 műve került bemutatásra, különválasztva a bemutatót Retrospektív és Modern kiállítási részre. A Vasárnapi Ujság, 1896. május 10-ei számának, 306. oldalán ez olvasható:

„Május 4-én déli 1 órakor nyílt meg az új műcsarnok, a képzőművészetek kiállítása, mely magában foglalja a magyar festészet, szobrászat jelenét, de egyszersmind az elhunyt jeles művészek műveiből is igen sokat, valamint az utolsó tíz év nevezetesb alkotásait.”

Vajon kikét? Megtudhatja, ha ellátogat Könyvtárunkba, ahol belelapozhat a fent említett katalógusba.

Lelőhely: LK.101.407
https://katalogus.mke.hu/hu/record/-/record/bibMKF64445

Heti kedvencünkben a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjteményének állományából válogatunk. A bemutatott dokumentumok gyűjteményünkben hozzáférhetőek, a Könyvtár nyitvatartási idejében.
https://www.mke.hu/konyvtar/index.php

HETI KEDVENCÜNKAz illusztráció történeteAz illusztráció története című, 2019-ben kiadott könyv a képalkotás és a nyomtat...
29/04/2026

HETI KEDVENCÜNK

Az illusztráció története

Az illusztráció története című, 2019-ben kiadott könyv a képalkotás és a nyomtatás történetét öleli fel a világ minden tájáról, az ókortól napjainkig. Több száz színes kép mutatja be az illusztrációkat társadalmi, kulturális és technikai kontextusban. Az olvasók megismerkedhetnek a különféle technikákkal, kulturális normákkal, amelyek ezt a művészeti formát létrehozták.

A hiánypótló kötetet illusztrációtörténészekből, illusztrátorokból, és egyetemi tanárokból álló nemzetközi csoport írta: Susan Doyle az amerikai Rhode Island School of Design egyetemi docense, Jaleen Grove, a Kanadai Vizuális Írástudás Alapítvány (CAN) tagja, valamint Whitney Sherman a Maryland Institute College of Art képzőművészeti mesterképzésének igazgatója szerkesztették.

A bevezetőben olvashatunk arról, hogy mik az illusztráció alapvető feladatai: dokumentációs célokat szolgál, elbeszél, szórakoztat, megnyer, vagy meggyőz valaminek az ellenkezőjéről, valamint díszít, és dekorál. A képes idővonal felvázolja az illusztráció történetének jelentős állomásait, amelyeket a szerzők a további fejezetekben fejtenek ki részletesen. Kitérnek a barlangrajzokra, a divatillusztrációra, képregényekre, plakátra, karikatúrára, gyermekkönyvre, és a digitális művészetre egyaránt.

A kötet japán nyomatokról, fametszetekről szóló része közvetetten kapcsolódik a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtár Levéltár és Művészeti Gyűjteményének japán, Meidzsi korszakból (1868-1912) származó műveihez is.

Lelőhely: K.VIII.1249
https://katalogus.mke.hu/hu/record/-/record/bibMKF00165092

Néhány, a gyűjteményünkben lévő japán fametszet:

Ohara Koson (1877-1945) Mutatványos majom
https://katalogus.mke.hu/hu/record/-/record/bibIMA00023067

Tsukioka Kogyo (1869-1927) Pillangó
https://katalogus.mke.hu/hu/record/-/record/bibIMA00023088

Ohara Koson (1877-1945): Szőlőkacson kapaszkodó cinke
https://katalogus.mke.hu/hu/record/-/record/bibIMA00023072

Ohara Koson (1877-1945) Cinke virágzó magnólia ágon
https://katalogus.mke.hu/hu/record/-/record/bibIMA00023053


Heti kedvencünkben a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjteményének állományából válogatunk. A bemutatott dokumentumok gyűjteményünkben hozzáférhetőek, a Könyvtár nyitvatartási idejében.
https://www.mke.hu/konyvtar/index.php

Cím

Andrássy út 69-71
Budapest
1062

Nyitvatartási idő

Kedd 09:00 - 17:00
Szerda 09:00 - 17:00
Csütörtök 09:00 - 14:00
Péntek 09:00 - 13:00

Telefonszám

+3616662518

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni MKE Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjtemény új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Szervezet Elérése

Üzenet küldése MKE Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjtemény számára:

Megosztás