23/09/2026
SAJTÓKÖZLEMÉNY
Pest Vármegye Önkormányzata fontosnak tartja, hogy a megyei önkormányzatok jövőjével kapcsolatban az elmúlt napokban a sajtóban megjelent információkra és kijelentésekre tényszerű információkkal és adatokkal reagáljon.
A megyei önkormányzatok feladatai nem kiüresedtek, hanem átalakultak
2012-től valóban alapvetően megváltozott a megyei önkormányzatok szerepe. A korábbi oktatási, szociális és kulturális intézményfenntartási feladatok állami kézbe kerültek, ezzel párhuzamosan a megyei önkormányzatok tevékenységének középpontjába a törvényben meghatározott területfejlesztési feladatok kerültek.
A megyei önkormányzatok részt vesznek a területi fejlesztési célok és az európai uniós programok tervezésében, végrehajtásában és monitoringjában. Saját, térségi jelentőségű fejlesztéseket valósítanak meg, nemzetközi és határon átnyúló programokban vesznek részt, továbbá országosan több ezer települési fejlesztés előkészítésében, projektmenedzsmentjében és szabályos megvalósításában működnek közre. Munkájuk különösen a kisebb települések számára jelent olyan szakmai kapacitást, amely helyben sok esetben nem áll rendelkezésre.
Pest megyében 187 település, több tízezer vállalkozás és több ezer civil szervezet működik. Fejlesztési igényeik felmérése és becsatornázása, programokba szervezése, a települési és ágazati érdekek összehangolása, valamint a térségi igényeknek megfelelő fejlesztési forrásallokáció megtervezése összetett területfejlesztési feladat. A megye ezt az elmúlt másfél évtizedben a települési önkormányzatokkal és az érintett állami szervekkel együttműködve végezte, kiemelt figyelmet fordítva a fejlődésben lemaradó térségek felzárkóztatására.
A megyei önkormányzatok tehát nem feladat nélkül működő szervezetek: törvényben meghatározott közfeladatokat látnak el, és jelentős szerepet töltenek be a területi fejlesztéspolitika tervezésében és végrehajtásában.
Az uniós tervek alapján a funkcionális térségekre épülő fejlesztéspolitika előtérbe kerülésével a területi középszint szerepe a 2028-2034-es európai uniós fejlesztési ciklusban tovább erősödhet, ami a területi koordináció szükségességét tovább növeli.
A megyei közgyűlések demokratikus legitimációja
A megyei közgyűlések tagjait 2024-ben a választópolgárok közvetlen választáson választották meg öt éves időtartamra. A közgyűlések politikai összetétele ezért a 2024. évi önkormányzati választásokon kifejezett választói akaratot tükrözi. Demokratikus legitimációjukat nem az határozza meg, hogy az egyes pártok országos támogatottsága azóta hogyan változott, hanem az, hogy tagjaik érvényes választáson, közvetlen választói felhatalmazással szerezték mandátumukat.
Ezt a közvetlen választói felhatalmazást egy későbbi országgyűlési választás eredménye sem írhatja felül.
A választópolgárok meghatározott, 5 éves időtartamra adtak felhatalmazást a megválasztott közgyűléseknek. A 2024-ben közvetlenül megválasztott közgyűlések mandátumának idő előtti, jogalkotással történő megszüntetése ezért nem pusztán szervezeti átalakítást jelentene, hanem a választópolgárok által adott felhatalmazás idő előtti lezárását is. Egy ilyen beavatkozás súlyos jogállami és demokratikus legitimációs kérdéseket vetne fel, különösen a választói akarat tiszteletben tartása, a választott mandátum kiszámíthatósága és a jogbiztonság szempontjából.
Ha ma jogalkotással, a választói felhatalmazás időtartamának lejárta előtt megszüntethető a közvetlenül választott megyei közgyűlések mandátuma, azzal olyan közjogi precedens és jogalap teremthető, amelyre hivatkozva holnap ugyanez megtehető a közvetlenül választott települési képviselő-testületekkel és polgármesterekkel is.
A megyei önkormányzatok központi működési támogatása
Nem helytálló az az állítás sem, hogy a megyei önkormányzatok több tízmilliárd forintos központi működési támogatásból gazdálkodnak. A helyi önkormányzatok működésére biztosított mintegy 408 milliárd forintos központi költségvetési támogatásból a megyei önkormányzatok együttesen mindössze mintegy 6,9 milliárd forintban részesülnek. Ez azt jelenti, hogy a központi költségvetési támogatás 99,5%-a a települési önkormányzati szintre jut, míg a 19 megyei önkormányzat működésére kevesebb mint 0,5%.
Pest Vármegye Önkormányzatának központi költségvetési működési támogatása 2026-ban 567 millió forint. A megyei önkormányzatok – a települési önkormányzatoktól eltérően – nem rendelkeznek olyan saját adóbevételi bázissal, amely működésük finanszírozását biztosítaná, ezért annak meghatározó forrása a központi költségvetésből nyújtott működési támogatás.
A megyei önkormányzatok a rendelkezésükre álló szervezeti és szakmai kapacitással a működésükre fordított összeg sokszorosát kitevő fejlesztési forrás felhasználását segítik elő. Országosan több ezer települési projekt előkészítésében és megvalósításában vesznek részt, projektmenedzsmentet biztosítanak, valamint saját térségi és megyei fejlesztéseket valósítanak meg. A működésükre biztosított költségvetési forrás tehát többszörösen hasznosul az általuk előkészített, koordinált és menedzselt fejlesztéseken keresztül.
A megyei önkormányzatok költségvetésében megjelenő egyéb összegek jelentős része nem működési forrás, hanem konkrét fejlesztésekhez kötött, jellemzően európai uniós támogatás előlege. Ezek célhoz kötött fejlesztési pénzeszközök, amelyek nem használhatók fel az önkormányzat működésére vagy a tisztségviselők díjazására.
A megyei önkormányzatok nem „sokmilliós kifizetőhelyek”
A közgyűlési képviselők tiszteletdíja megyénként eltérő, azonban a közgyűlési tagságért és egyéb bizottsági tisztségekért nem jár „sokmilliós” fizetés, de még a félmillió forinttól is távol van. A közgyűlés elnökének illetményét pedig nem saját belátása szerint állapítja meg az adott megyei önkormányzat, mivel annak mértékét törvény határozza meg: a megyei közgyűlés elnöke a törvényben meghatározott 2024. évi nemzetgazdasági átlagkereset kétszeresének megfelelő havi illetményre jogosult.
A megyei önkormányzatok tevékenységének eredményét az elvégzett munka alapján kell megítélni
A közigazgatás, így a megyei önkormányzatok tevékenységének lényege nem önmaguk láthatóvá tétele, hanem a rájuk bízott közfeladatok szakszerű és eredményes ellátása. A munka jelentős része a háttérben történik, így a fejlesztések tervezése és előkészítése, projektmenedzsment, a települések szakmai támogatása, valamint a térségi szereplők és fejlesztések összehangolása.
Az önkormányzati rendszer újragondolása
A megyei önkormányzatok feladatainak újragondolása legitim szakpolitikai kérdés lehet, ezt azonban nem lehet a teljes önkormányzati rendszerből kiragadva vizsgálni. A területi középszint jövőjéről a teljes önkormányzati feladat- és hatásköri rendszer, valamint az állami és önkormányzati szervek közötti feladatmegosztás átfogó felülvizsgálatának részeként, az érintett önkormányzatok és érdekszövetségeik bevonásával indokolt dönteni.
A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége e tárgyban már megfogalmazta a megyei önkormányzatokra, mint területi középszintre vonatkozó szakmai javaslatait.
Pest Vármegye Önkormányzata
