Make-a-thek Budapest / FSZEK

Make-a-thek Budapest / FSZEK A "make-a-thek Budapest" a FSZEK pilotja az EU Horizon programja által támogatott make-a-thek projektben. Tarts velünk!

Tájékozódj eseményeinkről, és kövesd nyomon a Metszéspont közösségi alkotótér születését!

A farmer tényleg megérdemel egy második esélyt! 💙♻️Nagyszerű hangulatban telt a Fenntartható divat – a farmer második él...
07/08/2026

A farmer tényleg megérdemel egy második esélyt! 💙♻️
Nagyszerű hangulatban telt a Fenntartható divat – a farmer második élete workshopunk, ahol a kreativitás és a fenntarthatóság találkozott.
A délután egy inspiráló, rövid előadással indult: a résztvevők útmutatást kaptak ahhoz, hogy hogyan varázsoljanak egy megunt, kinőtt vagy már nem használt farmert újra értékessé. Szó esett a tudatos ruhahasználatról, az upcycling szemléletéről, és arról is, hogy egy kis kreativitással mennyi új lehetőség rejlik a régi textilekben.
Az előadás után kezdődhetett az alkotás: a résztvevők a magukkal hozott farmerekből elsősorban táskákat és szütyőket készít***ek. A különböző szabásoknak, zsebeknek és részleteknek köszönhetően minden darab egyedi lett, miközben a régi ruhadarabok új funkciót kaptak.
A workshopon azonban nemcsak új tárgyak születtek, hanem egy igazán jó közösségi élmény is: inspiráló beszélgetések, egymás segítése, ötletelés és sok-sok kreatív pillanat t***e emlékezetessé a délutánt.
Köszönjük Szebeni-Gál Verának és Vesztl Fanninak, a Praktika magazin alkotóinak a workshop megtartását, a sok hasznos ötletet, segítséget és inspirációt, valamint minden résztvevőnek, hogy velünk alkotott! 💙

🧵 Egyetlen ötletből sok minden születhet: egy új hobbi, egy közösség, vagy akár egy beszélgetés is.🎙️ Mi most a Bézs Rád...
05/08/2026

🧵 Egyetlen ötletből sok minden születhet: egy új hobbi, egy közösség, vagy akár egy beszélgetés is.

🎙️ Mi most a Bézs Rádióban meséltünk a make-a-thek projektről, amiben összekapcsoljuk az alkotást, a fenntarthatóságot és a közösségi tanulást.
Beszéltünk az augusztusi varrós workshopjainkról és a MetszésPontról is.

Ha kíváncsiak vagytok a beszélgetésre, az interjút a Bézs Rádió archívumában tudjátok visszahallgatni. Keressétek a keddi 11 órás Rékai Gábor – Mozaik műsort! 🎙️

🎧 Archívum: https://www.radiobezs.hu/archiv/

🔧 „Az egyetlen dolog, amit nem tudunk megjavítani, az egy összetört szív.” ❤️Július 31-től az Európai Unióban alkalmazan...
01/08/2026

🔧 „Az egyetlen dolog, amit nem tudunk megjavítani, az egy összetört szív.” ❤️

Július 31-től az Európai Unióban alkalmazandóvá váltak a „javításhoz való jogot” erősítő szabályok. Céljuk, hogy egy elromlott készülék esetében a javítás valódi alternatívája legyen az új vásárlásnak.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

♻️ A gyártóknak számos terméknél javítási lehetőséget kell biztosítaniuk a jótállás lejárta után is, méltányos áron és ésszerű határidővel.

🔩 Könnyebbé válik a pótalkatrészekhez, javítási információkhoz és szerszámokhoz való hozzáférés.

🛠️ A javított termékek esetében meghosszabbodik a jogi garancia, így a javítás még vonzóbb választás lehet.

A javításhoz való jog nemcsak a fogyasztóknak kedvez. Kevesebb hulladékot jelent, kíméli a természeti erőforrásokat, és támogatja a körforgásos gazdaságot is. Az Európai Bizottság becslése szerint az idő előtt kidobott, még javítható termékek évente 35 millió tonna hulladékot és 261 millió tonna CO₂-kibocsátást eredményeznek az EU-ban.

Párizs nem egyik napról a másikra lett a divat fővárosa. A szerepét évszázadok alatt épít***e fel, és ebben legalább ann...
31/07/2026

Párizs nem egyik napról a másikra lett a divat fővárosa.
A szerepét évszázadok alatt épít***e fel, és ebben legalább annyira szerepet játszott a politika, a gazdaság és a kultúra, mint maguk a ruhák.

A történet egyik fontos fordulópontja az udvarban keresendő.

A 17. században Franciaország Európa egyik legerősebb hatalmává vált, és XIV. Lajos uralkodása alatt a versailles-i udvar az egész kontinens kulturális központja lett. Az uralkodó felismerte, hogy a fényűzés nem csupán magánügy: hatalmi eszköz is lehet. Az udvari etikett, a ceremóniák, a ruhák és a megjelenés mind azt szolgálták, hogy láthatóvá tegyék a rangot és a hierarchiát.

A divat ekkor nem egyszerűen azt jelent***e, hogy ki mit visel. Azt jelent***e: ki hol áll a világban.

A francia udvari kultúrában egyre nagyobb jelentőséget kaptak a selymek, csipkék, hímzések, különleges kelmék és kiegészítők. A szabók és kézművesek munkája felértékelődött, és Párizs lassan olyan hellyé vált, ahol nemcsak elkészítették a ruhákat, hanem új ízlést is teremt***ek. De a francia luxusipar fejlődésében nemcsak a párizsi udvar, hanem az egész francia királyság termelőközpontjai fontosak voltak. Például Lyon a selyemszövésben, más régiók pedig különböző textil- és kézműves termékekben.

A francia divat sikere nem csupán az eleganciának köszönhető. Fontos volt az is, hogy Franciaország tudatosan épít***e a luxusiparát. A 17. századtól kezdve az állam támogatta a magas minőségű kézműves termékeket: a selyemszövést, a gobelingyártást, az ékszerkészítést és más mesterségeket. A luxus így nemzeti büszkeséggé vált.

A 18. századra Párizs és a francia udvari kultúra már egész Európára erős hatást gyakorolt. A nemesi udvarok követni próbálták a francia ízlést, a szabásminták és divatötletek pedig egyre gyorsabban terjedtek. A divat azonban még mindig elsősorban az elit világa volt: kevés ember számára készült, lassan változott, és rendkívül értékes volt.

A nagy változást a 19. század hozta el.

A francia forradalom és a 19. század társadalmi átalakulásai nyomán megerősödött a polgárság szerepe, miközben a társadalmi elit összetétele is átalakult. Párizs pedig egyre inkább nemcsak a politikai, hanem a kulturális élet központja lett. A város vonzotta a művészeket, kereskedőket, kézműveseket és vállalkozókat.

Ekkor jelent meg az az ember, aki a modern divat egyik legfontosabb alakjává vált: Charles Frederick Worth.

Worth a 19. század második felében új szerepet adott a divattervezőnek. A korábbi szabók és divatalkotók között is akadtak nagy tehetségű és kreatív mesterek, Worth azonban új szintre emelte a tervező önállóságát és tekintélyét. Már nem csupán az egyes megrendelők igényeire reagált: saját elképzelései alapján tervezett ruhákat, amelyeket élő modelleken mutatott be, és amelyekből a vendégek kiválaszthatták a számukra megfelelőt.

Worth ezzel nem egyszerűen ruhákat készített – saját stílust és irányt teremtett. A tervező személye, neve és egyéni látásmódja önálló értékké vált, és ezzel megszületett a modern divatház egyik alapvető modellje.

Ezzel megszületett a haute couture gondolata: a divattervező mint kreatív alkotó, a divatház mint márka, és a kollekció mint egy új korszak előhírnöke.

A 19. század végére Párizs már nemcsak egy város volt, ahol elegánsan öltöztek. Egyfajta iránytűvé vált. A divatlapok, a világkiállítások, az elegáns áruházak és a híres szabószalonok mind azt erősítették, hogy ami Párizsban megszületik, annak hamarosan követői lesznek Európa más városaiban is.

És talán itt ér össze a történet a mai divattal. Mert a modern divatipar alapjai ekkor születtek meg: az ötlet, hogy a ruha nemcsak szükséglet, hanem alkotás; hogy egy tervező neve értéket adhat egy ruhadarabnak; és hogy egy város képes lehet meghatározni, mit tart a világ elegánsnak.

Érdekesség a múltból: A 19. század előtt a divat többnyire névtelen volt. A legtöbb ruha készítőjének nevét legjobb esetben csak egy szűk közösség ismerte. Charles Frederick Worth volt az egyik első, aki saját nevét a ruhái mellé helyezte – ezzel tulajdonképpen megszületett a divattervező mint "márka".
És hogy ki viselte Worth ruháit? Többek között Sissi, a magyarok legendás királynéja. Worth nevéhez kötik azt a híres ruhát is, amelyben Erzsébetet Franz Xaver Winterhalter 1865-ben megfest***e – a képet ma szinte mindenki ismeri, és a karcsú, romantikus megjelenésű Sissi ikonikus ábrázolásává vált.

27/07/2026

Láttad már a FSZEK új alkotóterét, a MetszésPontot? 👀

Most nemcsak a Praktika magazinban láthatod – gyere, és fedezd fel te is augusztus 6-án!😉

🧵 Ha szívesen megtanulnál varrni vagy új fortélyokat lesnél el a profiktól, várunk augusztus 6-án farmer-újrahasznosító workshopunkon a Központi Könyvtárban.

📌 Részletek és regisztráció: https://www.facebook.com/events/1292160712742649?acontext=%7B%22event_action_history%22%3A[%7B%22mechanism%22%3A%22attachment%22%2C%22surface%22%3A%22newsfeed%22%7D]%2C%22ref_notif_type%22%3Anull%7D

🧥 Mi történik a ruháinkkal, miután megválunk tőlük?Cikkajánló!Bedobjuk a textilgyűjtő konténerbe, és úgy érezzük, megtet...
21/07/2026

🧥 Mi történik a ruháinkkal, miután megválunk tőlük?
Cikkajánló!

Bedobjuk a textilgyűjtő konténerbe, és úgy érezzük, megtettük a magunkét. De vajon valóban ezzel ér véget a történet?

A Telex írása végigköveti a használt ruhák útját a gyűjtőkonténerektől a válogatóüzemeken át egészen az európai second hand boltokig vagy éppen afrikai piacokig. A cikkből kiderül, hogy a ruhák sorsa rendkívül sokféle lehet: egy részük új gazdára talál, másokból ipari alapanyag vagy géptörlő rongy készül, és vannak olyan darabok is, amelyek végül energetikai hasznosításra kerülnek.

A riport ugyanakkor arra is rámutat, hogy a legnagyobb kihívás nem a textilgyűjtés, hanem a túltermelés és a túlfogyasztás. Egyre több ruhát vásárolunk, egyre rövidebb ideig hordjuk őket, miközben a kevert szálas anyagok jelentős részét ma még nagyon nehéz újrahasznosítani.

Ezért a make-a-thek Budapest projektben nemcsak a textilhulladékról beszélünk, hanem arról is, hogyan lehet meghosszabbítani a ruhák életét.
🪡 Megjavítani egy elszakadt varrást.
🧵 Új funkciót adni egy megunt ruhadarabnak.
♻️ Megtanulni átalakítani, foltozni, újragondolni.
👕 Olyan ruhát választani, amelyet valóban hosszú ideig szeretünk viselni.

A legfenntarthatóbb ruhadarab sokszor nem az, amelyiket újrahasznosítják, hanem az, amelyiket még évekig használjuk.

📖 Ha érdekel, mi történik valójában a leadott ruhákkal, ajánljuk a Telex cikkét – sok meglepő adattal és fontos összefüggéssel szolgál.
https://telex.hu/gazdasag/2026/07/16/mi-tortenik-hasznalt-ruha-textilgyujtes-szelektiv-gyujto-mohu-ujrahasznositas-ujrahasznalat-afrikai-piac-second-hand

Géprongy lehet egykori kedvenc felsőnkből, de akár egy erőműben vagy nyugat-afrikai piacon is kiköthet. Ehhez azonban előbb több ember kezén át kell mennie.

🇪🇺 ♻️ Új szabály az EU-ban: nem lehet többé megsemmisíteni az eladatlan ruhákatÉvente több millió vadonatúj ruhadarab és...
20/07/2026

🇪🇺 ♻️ Új szabály az EU-ban: nem lehet többé megsemmisíteni az eladatlan ruhákat

Évente több millió vadonatúj ruhadarab és cipő végzi hulladékként, mielőtt bárki viselné őket. Ennek következménye évente mintegy 5,6 millió tonna CO₂-kibocsátás Európában.

Július 19-től fontos változás lépett életbe az Európai Unióban.

A nagyvállalatok többé nem semmisíthetik meg az eladatlan ruhákat, cipőket és divatkiegészítőket. A cél, hogy ezek a termékek használatban maradjanak: kedvezményes értékesítéssel, adományozással, újrahasználattal vagy újrahasznosítással. A szabályozás 2030-tól a közepes méretű vállalkozásokra is kiterjed.

A változás azért is jelentős, mert becslések szerint az Európában forgalomba kerülő textiltermékek 4–9%-át soha nem viselik, mégis megsemmisítik. Pedig minden ruhadarab mögött ott van a felhasznált víz, energia, alapanyag és emberi munka.

A legfenntarthatóbb ruhadarab gyakran az, amely már létezik. Egy kis javítással, átalakítással vagy kreatív újragondolással sok textil hosszú évekre új életet kaphat. Erről szól a Make-a-thek projekt is.

🧵 Javítunk.
♻️ Újrahasználunk.
💚 Megosztjuk egymással a tudást.

Mert a körforgásos gazdaság nemcsak az ipar feladata – a mindennapi döntéseinkkel mi is részesei lehetünk.

Az ember mindig öltözködött. Először azért, hogy megvédje magát a hidegtől, az esőtől vagy a naptól. Később azonban a ru...
10/07/2026

Az ember mindig öltözködött. Először azért, hogy megvédje magát a hidegtől, az esőtől vagy a naptól. Később azonban a ruhák új szerepet kaptak. Már nemcsak a túlélést szolgálták, hanem azt is elmesélték, kik vagyunk.

Egyetlen öltözetben egyszerre van jelen a gazdaság, a technológia, a társadalom és az ízlés. Benne van, milyen anyagokhoz jutottak hozzá az emberek, milyen közösséghez tartoztak, hogyan dolgoztak a szabók, és milyen szabályok formálták a mindennapokat.

Ezért a divattörténet nem a szoknyák hosszáról vagy a kalapok formájáról szól. Hanem arról, hogyan változott az ember – és vele együtt a ruhája.

De mit is jelent valójában a divat?

Ma legtöbbünknek kifutók, divatházak vagy a szezon legújabb trendjei jutnak eszébe. Pedig maga a szó is sokat elárul arról, hogyan gondolkodtak elődeink erről a jelenségről. A nyelvészek szerint a divat egy ismeretlen eredetű di- tőből származhat, amely - feltételzhetően - a dísz, diadal és díj szavainkban is jelen van. Korai jelentései között a bőség és az érték is szerepeltek. A nyelvújítás korában született meg a dívik ige, ebből alakult ki később a ma is használt divat és divatos szavunk.

Talán nem véletlen, hogy a szó mélyén éppen az érték gondolata húzódik meg. A divat ugyanis sokáig nem az újdonság hajszolását jelent***e. Inkább azt fejezte ki, mit tartott egy közösség szépnek, rangosnak vagy követendőnek.

Ezt jól érzékelteti egy másik, ma már ritkábban használt szavunk is: a módi. A latin modus, illetve az ebből kialakuló európai mode rokona, és eredetileg jóval többet jelentett az öltözködésnél. Egy ember megjelenését, viselkedését, ízlését, sőt egész életformáját foglalta magában.

Amikor 1600-ban IV. Henrik francia király új feleségéről azt írták, hogy al modo italiano – vagyis „olasz módra” érkezett Párizsba –, ezzel nem csupán a ruháját jellemezték. A kifejezés egyszerre utalt a megjelenésére, a modorára, az udvari szokásaira és arra a kulturális közegre, amelyből érkezett. A „módi” ekkor még nem egy-egy ruhadarabot jelentett, hanem egy egész világot.

A barokk ember számára a ruha, a viselkedés és a társadalmi rang elválaszthatatlan volt egymástól. Az öltözet nem egyszerűen díszít***e a viselőjét – megmutatta, hol a helye a közösségben, milyen értékeket képvisel, és milyen világhoz tartozik.

Talán ezért érdemes innen kezdenünk a divat történetét. Mert mielőtt kifutók, divatházak vagy szezonális kollekciók születtek volna, a divat mindenekelőtt egy közösség önkifejezése volt. Csak később lett belőle iparág és élvezeti cikk.

A következő évszázadokban ez a lassú változás egyre gyorsabbá vált. Mire elérkezünk a 19. századhoz, a divat már nemcsak tükrözte a történelmet – maga is alakította azt.

Érdekesség a múltból:
Mielőtt a divatlapok és a közösségi média korába léptünk volna, a divat legfontosabb „közvetítői” a festők voltak. Egy uralkodói portré nemcsak egy személyt örökített meg, hanem egy egész korszak ízlését is terjeszt***e, alakította.

A következő részben annak járunk utána, hogyan vált Párizs a világ divatközpontjává, hogyan született meg a modern divattervező alakja, és miként lett a ruha egyszerű viseletből művészet és iparág.

Mit jelent ma tudatosan öltözködni – bűntudat nélkül?A Nők Lapja Évszakok nyári számában hosszabb interjú jelent meg Dob...
04/07/2026

Mit jelent ma tudatosan öltözködni – bűntudat nélkül?

A Nők Lapja Évszakok nyári számában hosszabb interjú jelent meg Dobos Emesével, a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont kutatójával, a make-a-thek Budapest egyik szakértőjével.

A beszélgetés egyik legfontosabb üzenete, hogy a fenntartható öltözködés nem a lemondásról vagy a tökéletességről szól. A cél nem az, hogy soha többé ne vásároljunk új ruhát, hanem hogy tudatosabban gondolkodjunk arról, mi kerül a gardróbunkba, és hogyan bánunk a már meglévő darabokkal.

A cikk bemutatja a fast fashion és az ultra-fast fashion működését, a folyamatosan változó kínálat mögött álló fogyasztói logikát, ugyanakkor azt is, hogy egyre többen keresnek más utakat: használt ruhákat vásárolnak, javítanak, cserélnek, vagy egyszerűen hosszabb ideig viselik kedvenc darabjaikat.

Dobos Emese arra is felhívja a figyelmet, hogy a ruhák környezeti terhelését nemcsak a vásárlás, hanem a használat módja is meghatározza. A megfelelő mosás, a javítás, a foltozás vagy egy gomb visszavarrása mind hozzájárulhat ahhoz, hogy egy ruhadarab évekkel tovább szolgáljon bennünket.

Külön öröm számunkra, hogy a cikk a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár új alkotóterét, a MetszésPontot is megemlíti azok között a kezdeményezések között, amelyek támogatják a ruhajavítást és a kreatív újrahasználatot.

Pontosan ez a szemlélet áll a make-a-thek Budapest projekt mögött is. Hiszünk abban, hogy a könyvtár nemcsak a tudás, hanem a gyakorlati készségek megosztásának is helye lehet. Az előttünk álló hónapokban közös műhelymunkákkal, javító- és upcycling foglalkozásokkal, beszélgetésekkel és közösségi programokkal szeretnénk megmutatni, hogy a fenntartható divat nem trend, hanem egy tanulható, örömteli és közösségi gyakorlat.

Mert a legfenntarthatóbb ruhadarab sokszor nem az új – hanem az, amelyiket még sokáig örömmel viseljük. 💚

A Nők Lapja Évszakok elérhető a FSZEK könyvtáraiban, valamint beiratkozott olvasóinknak olvasói azonosítójuk és jelszavuk megadásával online a Laptapír felületén is (https://laptapir.hu/hu/magazinok/nok-lapja-evszakok).

Cím

Szabó Ervin Tér 1
Budapest
1088

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Make-a-thek Budapest / FSZEK új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Parancsikonok

Megosztás

Kategória