25/05/2026
Az Európai Bizottság Horizon Magazine oldalán megjelent cikk szerint Európa könyvtárai egyre tudatosabban lépnek túl a hagyományos „könyvkölcsönző” szerepen, és közösségi, kreatív, digitális és társadalmi innovációs terekké alakulnak át. A fókusz ma már nem pusztán a gyűjteményeken, hanem az emberek közötti kapcsolatokon, a közös tanuláson és a helyi közösségek megerősítésén van.
A cikk két jelentős európai projektet emel ki:
- a make-a-thek projektet, amely makerspace-eket és kreatív közösségi tereket fejleszt könyvtárakban, valamint
- a LibrarIN projektet, amely azt kutatta, hogyan válhatnak a könyvtárak közösségi együttműködésen alapuló, innovatív intézményekké.
A make-a-thek projekt egyik vezetője, Barbara Kieslinger szerint a könyvtárak felismerték, hogy ma már nem elég könyveket vagy médiatartalmakat kölcsönözni. Az emberek olyan nyitott, befogadó helyeket keresnek, amelyek „közösségi nappaliként” működnek: lehet bennük alkotni, tanulni, találkozni és együtt gondolkodni.
A cikk külön hangsúlyozza a makerspace-ek szerepét. Ezekben a terekben nem csupán eszközök állnak rendelkezésre, hanem workshopok, közösségi tanulási alkalmak és kreatív együttműködések is megvalósulnak. A fenntarthatóság kiemelt téma: több helyen a körforgásos divat, javítás, kézművesség és újrahasznosítás köré szerveződnek a programok.
A LibrarIN projekt ennél is tovább megy: azt állítja, hogy a könyvtáraknak a szolgáltatásnyújtás helyett egyre inkább a közös szolgáltatás-tervezés irányába kell elmozdulniuk. A felhasználók nem egyszerű „olvasók”, hanem partnerek és együttalkotók lehetnek. A projekt 1200 könyvtár bevonásával vizsgálta, hogyan jelenik meg a digitális átalakulás, a közösségi innováció és a társadalmi vállalkozói szemlélet a könyvtárak működésében.
A példák között szerepelnek:
- AI-alapú gyűjteményfeltárási megoldások,
- "living lab” típusú közösségi fejlesztési terek,
- repair cafék,
- közösségi tudományos projektek,
- helyi szervezetekkel kialakított partnerségek.
A cikk fontos gondolata, hogy a könyvtárak ma már társadalmi infrastruktúraként működnek. Olyan nyitott közintézmények, ahol közösségek, civilek, kutatók és döntéshozók együtt dolgozhatnak helyi problémákon. Ez különösen fontos a digitális kirekesztés, a demokratikus részvétel, a társadalmi kohézió és a fenntarthatóság kérdéseiben.
A cikk végkövetkeztetése szerint a könyvtárak alapvető küldetése nem változott: továbbra is a tudás megosztásáról és az emberek összekapcsolásáról szólnak. Ami változik, az ennek formája.
A könyvtár ma már nemcsak olvasóhely vagy információs szolgáltatás, hanem kreatív közösségi tér, demokratikus találkozóhely és városi innovációs platform is lehet.