05/05/2026
Amikor a jellemtelenség tömeges támogatást kap. A társadalom bukásra van ítélve.
Nézem az ismerőseim és arcomon halvány mosoly suhan át.
Mert látom, hogy kit ítéltem meg jól és kit rosszul.
S közben akaratlanul is megjegyzem a neveket.
Nem miattuk, hanem magam miatt, hogy tudjam kikre nincs szükségem és kik azok, akiktől jobb távol maradni.
Furcsa, hogy a politika milyen szépen felszínre hozza az emberek rejtett, titkolt énjét.
Látom azokat, akiknek hűsége rendíthetetlen, ami mindenesetben meggyőződésükből fakad.
S látom azokat is, akik teljesen mást mondtak eddig, de a változást követve hasznot remélve már megint mást mondanak.
Olyan korban élünk ahol a jellemtelenek haladnak legelől.
Ők a könyöklők, a törtetők, ők azok másokon átgázolva sietnek hason csúszni.
Nézem és szánom őket.
Mert a jellemtelenség hozhat ugyan sikereket, de hosszútávon a társadalom szemétdombjára vezeti őket.
Persze jobb így!
Mert bajban ismerszik meg az ember jelleme és így tisztul meg a társadalmunk.
