A település a Mezőföld északi részén, Sárvíz-malomcsatorna mellett, Tác és Soponya között fekszik.
Székesfehérvártól 15 km-re található, a 6307-es út mellett.
Busszal: a Székesfehérvár - Kálóz útvonalon
A fővárostól kb.: 77 km. Az M7-es autópálya szabadbattyáni lejárójánál lehajtva, a 6307-es út mellett található.
„Zsákfalu”
A település bővelkedik természeti látnivalókban. A tavak, valamint a két vízfolyás mentén kialakult völgyes terület a Kis-Aszó és a Nagy-Aszó igazi kikapcsolódást, felüdülést kínál a kirándulóknak.
A falu története
A település elnevezését az Árpád kori csősz, vagyis kikiáltó foglalkozású királyi megbízottakról kaphatta. Egy helybéli monda szerint a közeli Nagylángpusztán egy csősz jól viselte magát, így kapta ajándékul a Zichyektől Csősz pusztát, ezért nevezik a falut Csősznek.
Csősz már a rómaiak idejében is ismert hely volt, ezt bizonyítják a korabeli téglasírok és az a római út, amely Gorsiumból Sophiane irányába haladt.
Az első írásos emlék egy 1193-ból származó ajándékozási okmány, amely Cheuz néven említ egy helységet.
Egy 1276-ből származó oklevél királyi tárnokok, és jobbágyaik földjének mondja a falut. Ebből az oklevélből az tűnik ki, hogy Csősz falu már állt akkor, és a mellette lévő nem lakott területeket adományozta el a király.
A XVI. században. 1543 után Csőszt a várpalotai vártartományhoz csatolja Thúri György.
1559-60 után a község elpusztul a végvári harcok következében.
1848. fontos év volt a község életében, hiszen a forradalom kitörése után az újonnan szervezett megyei bizottmányba 15 csőszi lakost választottak be. 1848. október 5-én a pákozdi csatából visszavonuló császári csapatokat a településen tartózkodó magyar alakulat kiszorította a faluból.
Az I. világháborúnak rengeteg hősi halottja volt.
A második világháború alatt Csősz első ízben 1944. december 8-án került orosz kézre, de 1945. január 20. és március 21. között állandóan a harcok színterében állott a közelben húzódó Margit-vonal következtében, és ez idő alatt szinte teljesen elpusztul
Csősz Község Címere
Csősz község címere úgynevezett csücskös talpú pajzson kék mezőben, zöld talajon, két lábon álló, nyelvét nyújtó, ordító, aranysárga színű, vörös nyelvű oroszlán látható, jobb mancsában vezéri botot (buzogányt), bal mancsában háromágú korbácsot tart (a hatalom jelképei.)..
A pajzs tetején hárompántos sisak van, aranyszínű, háromlombú, vörös bélésű vitézi koronával a tetején. A sisakdísz a hírvivő Herodot, illetve csauszt ábrázol, jobb, félig kinyújtott kezében három nyilat, bal vállán ún. visszacsapó, kifejezetten magyar típusú íjat tart. Az íjász - mivel magyar - a kornak megfelelően fekete süveget, zöld hosszú mentét (vörös hajtókákkal és nyakkal, ezüstgombokkal) visel. Keze, arca testszínű, haja, szakálla, bajusza fekete. A korona alól a heraldika szabályainak megfelelően, kétoldalt lefutó sisaktartó.
