Csurgói Városi Szociális Intézmény

18/09/2026

18/09/2026

Szalmafonás szakkör a múzeumban! 🌾

A hagyományos paraszti háztartás nem termelt szemetet, a használati-és dísztárgyak általában természetes anyagokból, vesszőből, fából, csuhéból, szalmából készültek. 🧺 Szalmából általában az aratások végén készítettek díszes aratókoszorúkat, de a szalmakalap sem új keletű találmány. 👒

Szakkör során a hagyományosabb szalmadíszek mellett a ma is mindennapi életünkbe építhető tárgyak készülnek. Különlegességük a természethez való visszanyúlás mellett a közös alkotás öröme, hiszen egy saját magunk által készített gyönyörű hajcsat, vagy egyedi karácsonyfadísz még különlegesebbé teszi a hétköznapokat és ünnepeket egyaránt.😊

A foglalkozások során az alkotás mellett a résztvevők megismerkedhetnek a Gyűjteményben található aratási emlékekkel, tárgyakkal, még egy esőcsigát is őrzünk az 1960-as évekből. És hogy mi az és miért ez a neve? Megtudhatja, aki eljön a Szakkörre! 😉

📑❗️A Szakkörön való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött!

🔶 a Szakkör 20 egymásra épülő foglalkozásból áll, amiken kötelező a részvétel
🔶 a foglalkozások heti időpontja a jelentkezés lezárultával, a résztvevőkkel egyeztetve kerül kijelölésre
🔶 a kézműves alkalmak heti rendszerességgel, 1,5-2 órás időtartamban zajlanak (figyelembe véve az ünnepek, egyéb elfoglaltságok miatti rugalmas időbeosztási lehetőségeket)

🏛️Helyszín: Csurgó Város Helytörténeti Gyűjtemény (8840 Csurgó, Csokonai utca 24.)

Információ: 📞 06-82/900-017, 06-30/388-2430
📧 [email protected]
🏛️ személyesen a Helytörténeti Gyűjteményben

📌További információ, videók és képek a szakkörről: https://aszakkor.hu/szakkorok/mestersegek/szalmafonas

A program a Nemzeti Művelődési Intézet ASzakkör kezdeményezésének jóvoltából valósulhat meg.

18/09/2026

Szépírás és vízfestés szakkör a múzeumban! 🎨🖋️

Ha csodálattal töltött el a múzeum kiállításain látható régi iratok, számlák, vagy a nagypapa fantasztikus cirádás kézírása, itt a lehetőség kipróbálni és megtanulni! 📜😊

November folyamán Szakkör indul a kalligráfia és az akvarellkészítés fortélyairól. A közös alkotás során a technikai alapismeretek elsajátításán túl lehetőség nyílik - a témához kapcsolódva - a Gyűjteményben őrzött, helytörténeti szempontból is egyedülálló kéziratok megismerésére. 😉

Az akvarellfestéssel olyan Raksányi tanítványok nyomdokaiba léphetnek a résztvevők, mint Huszár László festőművész, vagy akár Csurgói Máté Lajos, aki (néha fehérborral), szintén alkotott ezzel a technikával.

📑❗️A Szakkörön való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött!

🔶 a Szakkör 20 egymásra épülő foglalkozásból áll, amiken kötelező a részvétel
🔶 a foglalkozások heti időpontja a jelentkezés lezárultával, a résztvevőkkel egyeztetve kerül kijelölésre
🔶 a kézműves alkalmak heti rendszerességgel, 1,5-2 órás időtartamban zajlanak (figyelembe véve az ünnepek, egyéb elfoglaltságok miatti rugalmas időbeosztási lehetőségeket)

🏛️Helyszín: Csurgó Város Helytörténeti Gyűjtemény (8840 Csurgó, Csokonai utca 24.)

Információ: 📞 06-82/900-017, 06-30/381-0311
📧 [email protected]
🏛️ személyesen a Helytörténeti Gyűjteményben

📌További információ, videók és képek a szakkörről: https://aszakkor.hu/szakkorok/mestersegek/szepiras-es-vizfestes

A program a Nemzeti Művelődési Intézet ASzakkör kezdeményezésének jóvoltából valósulhat meg.

18/09/2026

18/09/2026

Nevezési lap a hozzászólásoknál!
⬇️⬇️⬇️⬇️⬇️⬇️⬇️⬇️⬇️⬇️⬇️

18/09/2026

🌿 HEGYKAPU – egy régi csurgói szó, újra kinyílik a HEGYKAPU

Mi az a Hegykapu? És miért éppen ezt a nevet kapta Csurgó szüreti vigassága?

A válaszért nem kellett új nevet kitalálnunk.
Elég volt visszalapoznunk Csurgó saját történetébe.

A szőlőművelésnek évszázados múltja van Csurgón. A régi szőlőhegyet egykor tüskés élősövény, úgynevezett gyepű vette körül. Ezen nem lehetett csak úgy áthaladni: a hegyre négy hegykapun keresztül vezetett az út. A csurgói visszaemlékezések szerint az egyik a vasútnál, a másik a téglagyár fölött állt, további kettőt pedig Nyakavágó kapunak és Kökényesi kapunak hívtak.

A hegykapu pedig valódi kapu volt. Deszkából készült, zárral. Kulcsát a hegypásztor őrizte, ő nyitotta ki, amikor valakinek szekérrel, szénával vagy más rakománnyal kellett bejutnia. A nagy kapu mellett még egy kisebb ajtó is volt a gyalogosan érkezők számára.

De a Hegykapu ennél többet jelentett.

Határ volt – és találkozási pont.
Elválasztotta a kintet a benttől.
Aki átlépett rajta, belépett a szőlőhegy saját rendjébe és közösségébe.

Ennek a közösségnek hegybírója, hegypásztora és hegygyűlése is volt. A szőlőbirtokosok maguk közül választották vezetőiket, közösen vigyáztak a hegy rendjére, útjaira, kútjaira és a szőlőre. A csurgói hegyközség emlékezete egészen a II. világháborúig vezethető vissza.

Ezért lett HEGYKAPU a csurgói szüreti vigasság neve.

Nem azért, mert jól hangzik.
Hanem azért, mert a miénk.

Egy olyan régi csurgói szó, amelyben egyszerre van benne a szőlőhegy, a munka, a szüret, az út, a közösség – és maga a belépés.

október 17-én pedig jelképesen ismét kinyitjuk ezt a kaput.

Nem múzeumba tesszük a múltat. Belépünk rajta. Megkóstoljuk, végigjárjuk, továbbmeséljük, és új élményeket kapcsolunk hozzá.

Ez a Csurgó Kód lényege is:

Nem új történetet találunk ki a városnak.
A saját történeteinket fedezzük fel, kapcsoljuk össze – és tesszük újra átélhetővé.

🌿 HEGYKAPU – Csurgói szüreti vigasság
📅 2026. október 17.
📍 Csurgói Történelmi Park

Indulj el, hogy megérkezhess!
Lépj be a Hegykapun!

16/09/2026