Intézményünk rövid története, profilja
A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár három 1950 előtti törvényhatósági levéltár iratait őrzi: A régi Debreceni Városi Levéltárét, Bihar megye és Hajdú megye levéltáráét. Ez utóbbi 1876-ban vette át a Hajdúkerület Levéltára iratanyagát, amely aztán a Hajdúböszörményi Fióklevéltárba került. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár legrégibb irata egy 1294-es oklevél, amely kápt
alani másolatban maradt fenn. Az őrizetében levő legkorábbi eredeti oklevél birtokügyben keletkezett 1311-ben. A közigazgatás és a jogszolgáltatás szervei közül a Nagyváradi Igazgatóság és a Tartományi Biztosság Debreceni Kerületének, valamint a Tiszántúli Kerületi Táblának az iratanyaga jelentős. A megyei törvényhatósági iratok közül kiemelkednek Bihar vármegye nemesi közgyűlésének dokumentumai. A bihari iratokból Nagyvárad török elfoglalásakor, 1660-ban, és a II. A Hajdú Megyei Levéltár anyaga zömében a Hajdúkerület iratanyagaiból gyűlt össze a létrehozáskor, hiszen a megyerendezés során 1876-ban kialakított megye nagyrészt a hajdúvárosok területéből állt. Ettől az időponttól idekerült a megyei törvényhatóság iratanyaga, 1950 után természetesen a városok és községek önkormányzati iratai. Debrecen városának adataink szerint már a XV. században “kancelláriája” volt. Kezdetben az ún. nagy ládákban őrizték az iratokat, a XVIII. században már “conservatóriumot” említenek a források. Külön kezelték a titkos levéltárat, s csak 1915-ben egyesítették újra a közlevéltárral. Egyedülálló érték a városi tanács közgyűlésének iratanyaga. A jegyzőkönyvek 1547-től szinte teljes sorozatot alkotnak. A megyei és a városi levéltárak az 1950. évi 29. törvényerejű rendelet alapján kerültek állami kezelésbe és a Magyar Országos Levéltárral együtt egységes hálózattá alakultak. A rendelkezés végrehajtása során még ugyanebben az évben létrejött a Debreceni Állami Levéltár a mai helyén.
1968. január 1-én életbelépett a 2045/1967. számú kormányhatározat, amely a területi levéltárakat tanácsi hatáskörbe utalta. Így alakult ki az állami intézmény jogutódja a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, amely jelenleg a megyei önkormányzat felügyeletével működik. A megye területén általános gyűjtőkörrel rendelkező levéltárat az 1969. évi 27. számú törvényerejű rendelet nyilvánította igazgatási feladatokat is ellátó tudományos intézménnyé. Az intézmény tehát alapvetően tudományos funkciót tölt be. Különösen jelentős feladata a helytörténeti kutatómunka organizálása. A levéltár kiadványai közül kiemelkedik az 1974-tól folyamatosan megjelenő, ma már 27 kötetet számláló levéltári évkönyv, melynek tanulmányai a források feltárásán túl történelmi összegzéseket is tartalmaznak. A kutatás elképzelhetetlen megfelelő forrásháttér kialakítása és gyarapítása nélkül. A felügyeleti jogkör érvényesítése során, mint jogi személy 519 szerv irattárát ellenőrzi. A levéltár a szűk tárolási kapacitás ellenére begyűjti az iratképző szervek történelmi értékű anyagát.
1991 végétől különösen megnőtt a levéltár adatszolgáltatását igénybe vevők száma, amely az eltelt három év viszonylatában közel tízezres nagyságrendű. Az ügyfelek számának ilyen nagymértékű növekedése a kárpótlási igények érvényesítésével áll összefüggésben. A kárpótlással kapcsolatosan a közigazgatási iratokon kívül megnőtt az érdeklődés a földhivatali, az ipari, kereskedelmi szakhatóságok és a bíróságok iratai iránt. Az évek során szoros kapcsolat alakult ki a területi levéltárakkal, a bíróságokkal és társadalombiztosítási igazgatóságokkal. A tudományos, az igazgatási és adatszolgáltató funkción kívül nem elhanyagolható a levéltár közművelődési tevékenysége, amely a régió történelmi értékeinek a bemutatásával a hajdú és bihari területek múltjának jobb társadalmi megismerését szolgálja.
