Ma jó látni azt, hogy boldog és megvalósította álmait. Az Ő életében is volt minden: mélység, küzdelem, mélypontok.... Volt hogy feladhatta volna?? De soha nem szégyelte azt,hogy állami gondoskodásban nevelkedett, hiszen itt tanulta meg: szeretni és szeretve lenni, küzdeni, őszintének lenni, megbecsülni mindent amije van, és értékelni az emberi kapcsolatokat. S Ő most ezt adja tovább, megsegítettb
ől segítővé vált. Kérem azon "gyerekeinket" aki ezt olvassa, mondja el Lajosnak,mennyire szeretik őt, példaként szolgál az élete számukra, és köszönjék meg azt amit tett és tesz értük. Azt gondolom mi akik a gyermekvédelemben dolgozunk mi is köszönettel és hálával tartozunk. Mert ezek az igazán fontos dolgok a többi csak mellékes........ De ezt már Gothe is megfogalmazta: " A boldogságot nem lehet ajándékba kapni,egyetlen titka: adni,mindig csak adni. Jó szót, bátorítást, mosolyt, hitet, és sok-sok önzetlen tiszta szeretetet."
