Debreceni Köztemető

10/06/2026

🌿 A Szecesszió Világnapja a Debreceni Köztemetőben 🌿

Június 10-én a szecesszió világnapját ünnepeljük. Ebből az alkalomból a Debreceni Köztemető azon különleges építészeti és művészeti értékeire hívjuk fel a figyelmet, amelyek a szecesszió örökségét őrzik.

A Köztemető egyik legmeghatározóbb alkotása a Borsos József által tervezett ravatalozó és krematórium. A magyaros szecesszió jegyeit viselő épületegyüttes harmonikusan illeszkedik a Nagyerdő környezetébe, miközben egyedülálló építészeti karakterével ma is a temető szimbolikus központja.

Borsos József építészmérnök 1908 és 1935 között Debrecen műszaki főtanácsosaként dolgozott, és elévülhetetlen szerepet játszott a modern Debrecen kialakításában. Épületein a szecesszió formai gazdagsága ötvöződik a magyar népi építészet hagyományaival: a természetes anyagok használata, a díszes faelemek, a téglafelületek és a népművészeti ihletésű motívumok egyedi, könnyen felismerhető stílust teremtenek.

Nevéhez fűződik több jelentős debreceni épület, köztük a Vénkertben található Borsos-villa, a Kossuth utcai Rendőrpalota, valamint legkiemelkedőbb alkotása, a Debreceni Köztemető ravatalozója és krematóriuma. Az épület nemcsak építészeti remekmű, hanem a temető egészének kompozíciós középpontja is. Borsos a körutas sétányok fókuszába helyezte a ravatalozót, tengelyében pedig a tükörtó és a Nagyerdő látványa teremti meg azt a különleges harmóniát, amely ma is a Köztemető egyik legmeghatározóbb értéke.

Kevesen tudják, hogy Borsos József, a Köztemető megálmodója és tervezője maga is itt nyugszik. Sírja a Nemzeti Sírkert része, így életműve és végső nyughelye ugyanabban a térben találkozik.

A szecessziós örökség azonban nemcsak az épületekben él tovább. A Somogyi Sándor által készített Sesztina család síremléke a debreceni szecessziós síremlékművészet egyik kiemelkedő alkotása. A megtört tölgyfatörzshöz támaszkodó nőalak a gyász és az elmúlás jelképe, míg a természet ihlette formák és az allegorikus ábrázolás a szecesszió legszebb stílusjegyeit idézik.

A Debreceni Köztemető nemcsak az emlékezés helye, hanem városunk építészeti és művészeti örökségének is fontos őrzője.

🌿 A szecesszió szépsége a Köztemetőben ma is tovább él.

07/06/2026

A Köztemetőben nyugvó építészek emlékére – Építők Napja

Minden év június 7-én ünnepeljük az Építők Napját. E jeles alkalomból a Debreceni Köztemetőben nyugvó, a város fejlődését meghatározó építészekre emlékezünk.

Többek között itt található Borsos József építészmérnök nyughelye, aki a polgármesteri hivatal műszaki osztályának vezetőjeként is tevékenykedett, legismertebb munkája a krematórium megtervezése. Ugyancsak itt nyugszik Kalenda Lóránt mérnök, aki a város háború utáni újjáépítésének tervezésében és irányításában vállalt kulcsszerepet.

A Köztemetőben nyugvó alkotók között említhetjük továbbá:

• Aczél Gézát, a nagyvárosi fejlődés megálmodóját,
• Sajó István építészmérnököt, több elegáns bérház és villa tervezőjét,
• Jost Ferencet, akit sokan „templomépítőként” ismernek,
• Kertai Lászlót, Debrecen egykori főépítészét,
• Vári Szabó Tibor építészmérnököt, a fürdő és az uszoda tervezőjét,
• Beregszászi Pál mérnököt, a Csokonai-síremlék alkotóját,
• Erdődy Lajos építőmestert, az Auguszta szanatórium kivitelezőjét,
• Szikszay Lajost, a Margit-fürdő tervezőjét és építőjét,
• Sápi Lajost, a ravatalozó építőmesterét,
• Mikolás Tibor építészmérnököt, a DOTE Elméleti tömb tervezője,
• Vecsey Imrét, a Csokonai Színház építőmesterét.

Sajnálatos módon több egykori építész sírja mára nem lelhető fel. Korábban itt temették el többek között Haty Kálmán építészmérnököt, valamint Stegmüller Árpádot, Horváth Jánost és Barcsay Miklóst, akik szintén meghatározó építőmesterek voltak.

Egy évvel ezelőtt temetői sétával tisztelegtünk munkásságuk előtt.

04/06/2026

Megkezdődött az egynyári növények ültetése a Debreceni Köztemető területén.

Kollégáink a napokban közel 20 000 virágot ültetnek el a Tükörtó környezetében, valamint a körágyakban, hogy a nyári időszakban még szebb és rendezettebb környezet fogadja a temetőlátogatókat.
A színes egynyári növények között megtalálható lesz többek között a begónia, a bársonyvirág és a kanna virág is, amelyek változatos színeikkel díszítik majd a temető kiemelt területeit.
Munkatársaink folyamatosan dolgoznak azon, hogy a köztemető zöldfelületei rendezett és esztétikus környezetet biztosítsanak az ide látogatók számára.

02/06/2026

Közös összefogással szépültek meg a debreceni bombázás áldozatainak sírjai

A Honvédség Országos Hadisírkarbantartó Programjának keretében a Magyar Tartalékosok Szövetsége Hajdú-Bihar Megyei Szervezete és a Debreceni SZC Mechwart András Gépipari és Informatikai Technikum diákjai közösen gondozták a Debreceni Köztemető 15/3-as parcelláját, ahol az 1944. június 2-ai debreceni bombázás áldozatai nyugszanak.

Köszönjük a munkájukat! 🙏

A Mechwart diákjai csatlakoztak a Honvédség Országos Hadisírkarbantartó Programjához.

18/05/2026

Emlékezzünk Debrecen múzeumtörténetének számos megkerülhetetlen alakjára

18/05/2026

Ma van a Múzeumok Nemzetközi Világnapja 🏛️

A Múzeumok Nemzetközi Világnapját 1978 óta ünnepeljük a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM) kezdeményezésére. E jeles nap célja, hogy felhívja a figyelmet a múlt emlékeit őrző intézmények társadalmi szerepére.

Debrecen múzeumtörténetének számos megkerülhetetlen alakja nyugszik a Debreceni Köztemetőben, köztük a Déri Múzeum egykori igazgatói. E jeles nap alkalmából hálával és tisztelettel emlékezünk rájuk. 🕯️

Zoltai Lajos (Földes, 1861. július 16. – Debrecen, 1939. augusztus 30.) helytörténész, muzeológus, régész

Zoltai kulcsszerepet játszott a Városi Múzeum létrehozásában, ami 1905-ben nyílt meg a Hatvan utca 23. szám alatt, Csokonai szülőházának helyén. Személyes közbenjárásának köszönhető, hogy Déri Frigyes Debrecennek adományozta világírű gyűjteményét, amely lehetővé t***e a Déri Múzeum 1930-as megnyitását. Számos Debrecen környéki Árpád-kori templomromot (pl. Haláp, Macs) tárt fel, gazdagítva a régió korai történelmének ismeretét. Tudományos alapossággal kutatta a debreceni cívisházak tulajdonosi történetét az 1600-as évekig visszamenőleg, és részletes rajzokkal dokumentálta az utókor számára a város építészeti örökségét. Munkássága megkerülhetetlen mindenki számára, aki Debrecen történetét, építészetét vagy régészeti emlékeit kutatja.

Ecsedi István (Debrecen, 1885. szeptember 29. – Debrecen, 1936. május 19.) etnográfus, múzeumigazgató

1929 és 1936 között ő volt a Déri Múzeum első igazgatója az új, kifejezetten múzeumnak épült palotában. Ecsedi nem csupán egy intézményt vezetett, hanem szó szerint megment***e a végleg eltűnésre ítélt pusztai és cívis kultúrát. Ő volt az első, aki tudományos alapossággal, de hihetetlen elhivatottsággal kutatta és jegyezte le Hortobágy néprajzát. Szisztematikusan járta a vidéket, és több ezer néprajzi, valamint régészeti tárgyat mentett meg a múzeum számára, mielőtt a modernizáció elsöpörte volna azokat. Vezetésével zajlott le a Déri-gyűjtemény szakszerű elhelyezése, feldolgozása és kiállítása az 1930-ban megnyílt múzeumépületben. Írásaival és kiállításaival közelebb hozta a város lakóihoz a saját múltjukat, megteremtve a modern debreceni identitás alapjait.

Sőregi János (Kiscigánd, 1892. december 25. – Debrecen, 1982. április 13.) muzeológus, régész, múzeumigazgató

1936-tól 1950-ig, nyugalomba vonulásáig volt a Déri Múzeum igazgatója. Az ő nevéhez fűződik a hortobágyi pásztorélet tárgyi emlékeinek gyűjtése és a Pásztormúzeum elődjének kialakítása a Hortobágyi Csárda épületében. Rendkívül jelentős volt a helytörténeti, néprajzi és tudománytörténeti tevékenysége, de nagy számban írt különböző szaklapokban, természettudományi és főként ornitológiai megfigyeléseiről is. Sőregi János a tudományos precizitást ötvözte a múzeumvezetői elhivatottsággal. Pályafutása alatt megerősít***e a Déri Múzeum szakmai tekintélyét, és biztosította, hogy Debrecen és környéke föld alatti és feletti történelmi kincsei szakszerűen dokumentálva maradjanak meg az utókornak.

Ezek a szakemberek munkásságukkal hidat épít***ek Debrecen múltja és jövője között, emlékeztetve minket arra, hogy a helyi identitás gyökerei a hagyományok tiszteletében rejlenek.

Köszönjük nekik, valamint minden, ma már nem élő és sírkertünkben nyugvó régésznek, muzeológusnak, helytörténésznek és múzeumi munkatársnak, akik ebben a rendkívül fontos munkában közreműködtek, feltárták, őrizték és ápolták városunk szellemi, kulturális és történelmi örökségét! 🙏

Archív fotók forrása: Déri Múzeum

13/05/2026

Burai István képzőművész emlékére, aki ma 9 éve, 2017. május 13-án hunyt el. 🕯️

1951. április 13-án született Debrecenben. Művészeti tanulmányait képzőművészeti szabadiskolában végezte. Számos hazai és nemzetközi kiállítás szervezője, művésztelep és szakmai szervezet vezetője volt, képzőművészeti munkásságát tekintve jelentős örökséget hagyott az utókorra.

Alkotásaival főként regionális tárlatokon vett részt, de sok más hazai helyszínen és külföldön is bemutatta a jellemzően expresszionista stílushoz kapcsolható munkáit. Szerepelt svájci, osztrák, lengyel, japán, amerikai és román kiállításokon, egyénileg és csoportosan egyaránt. Számos képzőművészeti díjjal jutalmazták, 2016-ban megkapta a Magyar Arany Érdemkeresztet is.

Munkái - festmények, grafikák, plasztikák, stb. - közintézményekben, közgyűjteményekben és magángyűjteményekben is megtalálhatóak.

A Debreceni Köztemetőben található síremlékét egy bazaltból készült lófej díszíti, amit ő maga készített 2007-ben és a Szent állat címet viseli.

Képek forrása: kozterkep.hu, kulter.hu, Kieselbach Galéria

10/05/2026

Madarak és Fák Napja a temetőben

A hatályos természetvédelmi törvény alapján minden évben ezen a napon tartjuk a madarak és fák napját, amely jó alkalom arra, hogy felhívjuk a figyelmet a természeti környezetünk megóvására.

A Debreceni Köztemető nemcsak kegyeleti hely, hanem jelentős természeti értékeket őrző zöldterület is. A temető területe a Natura 2000 hálózat része, amely az Európai Unió kiemelten védett természeti területeit foglalja magába.
A parkosított környezetben számos őshonos és díszfa található, többek között tölgyek, juharfák, hársak, platánok, fenyőfélék és vadgesztenye fák.

Az idős fasorok és a változatos növényállomány kedvező élőhelyet biztosítanak számos madárfaj számára is. A temetőben rendszeresen megfigyelhetők cinegék, harkályok, rigók és baglyok is.

A Debreceni Köztemető csendes parkja egyszerre szolgálja a megemlékezést és a természet értékeinek megőrzését.

03/05/2026

Anyák napja alkalmából tisztelettel emlékezünk az édesanyákra, akik már nincsenek velünk.

Szeretnénk, ha ti is megosztanátok egy szép emléket vagy gondolatot édesanyátokról a hozzászólásokban. Kérjük, hogy csak olyan tartalmat osszatok meg, amelyben nincs személyes adat, és amellyel mások emlékét is tiszteletben tudjuk tartani.

Együtt emlékezzünk és őrizzük meg a szeretet fényét.

24/04/2026

Tisztelt Temetőlátogatók!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata anyák napján, 2026. május 3-án (vasárnap) feloldja a 13 óráig érvényben lévő gépjármű‑behajtási tilalmat.
Ennek értelmében ezen a napon egész nap lehetőség van gépjárművel behajtani a köztemető területére.

Nyitvatartás:
Május 01. - augusztus 31.
06:00-20:00