Mi a nyitvatartási idő?

Hétfő 07:00 - 17:00 Kedd 07:00 - 17:00 Szerda 07:00 - 17:00 Csütörtök 07:00 - 17:00 Péntek 07:00 - 17:00 Szombat 07:00 - 17:00 Vasárnap 07:00 - 17:00

Debreceni Köztemető

Kezdolap
Magyarország
Debrecen
Debreceni Köztemető

A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft. (A Debrecen Megyei Jogú Város tulajdonában lévő temető fenntartója és üzemeltetője az A.K.S.D. Kft.) 1932. u.) és Józsa Köztemető.

július 25-én nyitotta meg kapuit a Debreceni Köztemető, melyet az ország
egyik legszebb temetőjeként is emlegetnek. A Ravatalozó épülete egyedülálló, 1981-ben az Országos Műemléki Felügyelőség által kapta meg műemléki védettségét. A Debreceni Köztemető által üzemeltetett temetők: Nagyerdei Köztemető (Benczúr Gy. Elérhetőségeink:
Halott szállítás (éjjel- nappal): 30/9250- 186
Ügyfélszolgálati elérhetőség: +36 (52) 563-944

03/08/2026

🌡️ Vigyázzunk egymásra a hőségben!

A tartósan meleg időjárás mindenkit fokozottan megviselhet, ezért kérjük a Debreceni Köztemető látogatóit, hogy ezekben a napokban vigyenek magukkal elegendő ivóvizet, és lehetőség szerint kerüljék a hosszabb ideig tartózkodást a tűző napon.

💧 Fontos tudnivaló: az 1-es és a 2-es kapunál található ivókutaknál friss ivóvíz áll rendelkezésre, így a magukkal hozott palackokat is újratölthetik.

⚠️ Felhívjuk figyelmüket, hogy a temető területén, a parcellák mellett található kutak vize nem ivóvíz, ezért fogyasztásra nem alkalmas.

Kérjük, fordítsanak fokozott figyelmet saját egészségükre és egymásra is, különösen az idősebb hozzátartozókra, a gyermekekre, valamint azokra, akik nehezebben viselik a nagy meleget.

Köszönjük együttműködésüket, és kívánjuk, hogy mindenki biztonságban és egészségben vészelje át ezt a rendkívüli hőséget.

22/07/2026

A Debreceni Köztemető híres halottai: Dienes János festőművész

1884. július 22-én született Dienes János (1884–1962) Munkácsy-díjas festőművész, grafikus és rajztanár, aki több mint fél évszázadon át meghatározó alakja volt Debrecen művészeti életének.

Abaújbaktán született 1884. július 22-én. Művészeti tanulmányait a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán végezte, ahol olyan neves mesterektől tanult, mint Olgyai Viktor, Hegedűs László és Zemplényi Tivadar. Diplomájának megszerzését követően, 1909-ben Debrecenbe költözött, amely élete végéig otthonává vált.

Rajztanárként hosszú éveken át dolgozott a városban, a Dóczi Leánygimnáziumban tanított szabadkézi és művészi rajzot, valamint művészettörténetet, miközben festőművészként is rendkívül aktív volt. Alapító tagja volt a debreceni Művészháznak és tagja a helyi Műpártoló Egyesületnek. 1911-től több egyéni kiállítást rendezett Debrecenben, 1945-től pedig rendszeres résztvevője volt a helyi és a Műcsarnokban rendezett országos csoportos tárlatoknak. Munkásságát 1953-ban Munkácsy-díjjal ismerték el.

Festészetének kedvelt témái közé tartoztak az alföldi tájak, a debreceni városképek, csendéletek és portrék. Számos ismert alkotásán örökít***e meg Debrecen jellegzetes épületeit és hangulatát, emellett több felkérést kapott jeles személyiségek arcképének elkészítésére (Tisza István, Baltazár Dezső püspök, Ady Lajos tankerületi főigazgató, Magoss György polgármester, Dóczy Gedeon iskolaalapító, Klebelsberg Kuno).

Dienes János 1962. október 3-án hunyt el. Debrecen ma elsősorban a közgyűjteményekben őrzött festményein, a Dobozi lakótelepen róla elnevezett utca nevében, és a Debreceni Köztemetőben található sírhelyén keresztül (DÍSZ. 5. 4.) ápolja emlékét. Alkotásai ma is a város múltjának és kulturális örökségének értékes lenyomatai.

Születésének évfordulóján tisztelettel emlékezünk rá, megőrizve emlékét és mindazt az értéket, amelyet városunk kulturális örökségére hagyott.

Fotók: Holnap Magazin, Debreceni Köztemető

16/07/2026

A Debreceni Köztemető híres halottai: Zoltai Lajos helytörténész, muzeológus és Simor Ottó színész

🕯️ Ma, július 16-án két olyan kiváló személyiség születési évfordulójára emlékezünk, akik életük munkájával maradandó értéket hagytak Debrecenre, és akik a Debreceni Köztemetőben találtak végső nyughelyet.

📚 165 éve született Zoltai Lajos (1861–1939) helytörténész, régész, muzeológus és levéltáros, akit méltán neveznek Debrecen krónikásának. Egész életét a város múltjának kutatására és megőrzésére szentelte. Több száz tanulmányával és könyvével feltárta Debrecen történetét, a cívis életformát, az eltűnt középkori települések emlékeit és a város kulturális örökségét. Meghatározó szerepet játszott a Déri Múzeum fejlődésében, és munkássága ma is nélkülözhetetlen alapja Debrecen történetének kutatásában.

Zoltai Lajos 1939. augusztus 29-én hunyt el. A Debreceni Köztemetőben nyugszik, díszsírhelye a Nemzeti Sírkert része. Nyughelye ma is arra emlékeztet bennünket, hogy a múlt megőrzése a jövő iránti felelősségünk is.

🎭 100 éve született Simor Ottó (1926–2012), Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész, a Csokonai Színház örökös tagja, Debrecen egyik legkiemelkedőbb színészegyénisége.

Bár Budapesten született, művészi életének legfontosabb állomása Debrecen volt. 1958-ban Szendrő József hívására érkezett a Csokonai Színház társulatához, ahol évtizedeken át a város közönségének egyik legkedveltebb művésze lett. Operettek bonvivánjaként, majd sokoldalú karakterszínészként is maradandót alkotott, Bob hercegtől Liliomfin át egészen Volponéig számtalan emlékezetes szerepben láthatta őt a közönség.

Pályája során egy évtizedet Nyíregyházán töltött, majd 1991-ben visszatért Debrecenbe, és egészen 2008-ig szolgálta a Csokonai Színházat. 2012. november 1-én hunyt el. A Debreceni Köztemetőben volt felravatalozva, ahol egy búcsúztatót is tartottak emlékére, földi hamvai azonban a Szent Anna Székesegyházban leltek örök nyugalomra.

Érdekesség, hogy felesége, Tikos Sári szintén ismert debreceni színművész volt, ő a Debreceni Köztemetőben nyugszik. Lányuk, R. Simor Katalin könyvet írt szülei életéről A játék emléke címmel. Emlékét őrzi a róla elnevezett Simor Ottó Orfeum is a Csokonai Fórumban, amely a debreceni közönség kezdeményezésére kapta a nevét.

Két különböző életút, két különböző hivatás – mégis közös bennük, hogy tehetségükkel és kitartó munkájukkal gazdagították Debrecen szellemi és kulturális örökségét. Egyikük a színpadon, másikuk a levéltárakban, a múzeumban és a történeti források között alkotott maradandót.

A Debreceni Köztemető őrzi emléküket és végső nyughelyüket. Születésük jubileumi évében tisztelettel hajtunk fejet Simor Ottó és Zoltai Lajos előtt, akik életművükkel örökre beírták nevüket Debrecen történetébe.

Fotók: Wikipedia, MaNDA, Csokonai Színház Archívum, Kultúrpart, Index, Csokonai Nemzeti Színház Debrecen

15/07/2026

🌳🏛️ Büszkék vagyunk rá, hogy a Debreceni Köztemető 25/3-as szalagsírbolt-parcellája is részt vesz a „Keressük Magyarország legszebb temetőparcelláját!” pályázaton.

Ha Önök szerint is különleges értéket képvisel ez a méltóságteljes, parkos környezetben kialakított kegyeleti helyszín, kérjük, támogassák nevezésünket egy reakcióval és megosztással az MTFE eredeti bejegyzésén!

Köszönjük a támogatást! ❤️

12/07/2026

A Debreceni Köztemető híres halottai: Dr. Sántha Kálmán

Ma, születésének évfordulóján tisztelettel emlékezünk Dr. Sántha Kálmánra (1903–1956), Kossuth- és posztumusz Széchenyi-díjas neurológusra, egyetemi tanárra, akadémikusra, a debreceni orvosképzés és idegtudomány egyik legkiemelkedőbb alakjára.

Sántha Kálmán 1903. július 12-én született Nagybecskereken. Orvosi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, majd az Ideg- és Elmeklinikán kezdte pályafutását. Kimagasló tehetségének köszönhetően 1936-ban Rockefeller-ösztöndíjat nyert, amelynek révén egy évet tölthetett Kanadában, a montreali McGill Egyetemen és a Montreal Neurological Institute-ban. Itt Wilder Penfield világhírű idegsebész munkatársaként sajátította el a korszak legmodernebb idegsebészeti és neurológiai módszereit, amelyeket hazatérve Magyarországon is meghonosított.

Nevéhez fűződik a Debreceni Egyetem Idegklinikájának nemzetközi hírű tudományos műhellyé fejlesztése. Kutatóként, gyógyító orvosként és elhivatott oktatóként egyaránt maradandót alkotott. Különösen az agyműködés és a beszédzavarok kutatásában ért el jelentős eredményeket, miközben kiváló neurológusok és idegsebészek nemzedékeit nevelte.

A második világháború nehéz hónapjaiban helytállása és bátorsága ment***e meg a klinikatelepet a kifosztástól. A háború után az Orvosi Kar dékánjaként ő szervezte meg a gyógyítás és az oktatás meglepően gyors újraindulását. 1944 decemberében az Ideiglenes Nemzetgyűlés alelnökévé választották, s később az újjáalakuló Akadémia az elsők között hívta meg tagjai sorába. 1949-ben Kossuth-díjat kapott. A pénzt teljes egészében az idegsebészeti műtő felszerelésére fordította.

Életét a történelem is próbára t***e: 1951-ben politikai okokból eltávolították vezetői tisztségéből, de hivatását mindvégig rendíthetetlenül szolgálta. Főorvosként beosztották a balassagyarmati kórház elmeosztályára, ahol hamarosan legendás hírű gyógyító műhelyt teremtett. 1956-ban visszanyerte akadémiai tagságát és tanszékét, de későn érkezett a rehabilitáció: évek óta súlyos beteg volt már, s 1956. december 12-én meghalt.
1990-ben posztumusz Széchenyi-díjjal ismerték el kiemelkedő tudományos és gyógyító munkásságát. Nevét viseli a Debreceni Egyetem Sántha Kálmán Szakkollégiuma, emlékét pedig a Klinikai Központ területén álló mellszobor és a Klinika főbejárata előtt látható Professzorok című szoborkompozíció is őrzi.

A Debreceni Köztemetőben nyugszik. Sírját Horatius sorai díszítik:
„Si fractus illabatur orbis, impavidum ferient ruinae.”
„Ha összeomlik is a világ, ő rendületlenül áll majd romjain.”
Képek forrása: Köztérkép.hu, Szabad Ifjuság, 1956. július-október (7. évfolyam, 154-250. szám) 1956-09-08 / 212. szám, Hajdú-Bihari Napló, 1956. december (1. évfolyam, 16-40. szám) 1956-12-20 / 32. szám

11/07/2026

A Debreceni Köztemető híres halottai: Pohl Ferenc, Debrecen főkertésze

Születésének évfordulóján tisztelettel emlékezünk Pohl Ferencre, Debrecen legendás főkertészére, akinek munkássága a Debreceni Köztemető arculatát is meghatározta.

Pohl Ferenc 1883. július 11-én született Felsőgallán. Tanulmányait a budapesti Kertészeti Tanintézetben szerezte, majd két és fél évig külföldi kertészetekben dolgozott. A kassai fiúnevelő intézet főkertésze volt másfél évtizedig, mielőtt 1920 végén Debrecenbe került és átvette a városi kertészet vezetését.

Pohl Ferenc neve összeforrt Debrecen zöld örökségével. A város főkertészeként parkok, fasorok és közterek egész sorát alakította ki, munkájával maradandó értéket teremtve a cívisváros számára. Nevéhez fűződik a Déri Múzeum parkjának kertészeti kialakítása is, de kiemelkedő szerepet játszott a Debreceni Köztemető megtervezésében és kertészeti kialakításában is.

A Köztemető létesítése során, 1930-tól Pohl Ferenc felügyeletével közel 200 ezer négyzetméternyi elvadult erdőterületet alakítottak át méltó temetőkertté. Az erdő természetes karakterének megőrzése mellett kanyargó úthálózatot alakítottak ki, amely harmonikusan illeszkedett a tájhoz. Elképzelései alapján fasorok, fenyőligetek, örökzöldek, rózsák, díszcserjék és gondosan összehangolt növénykiültetések tették a temetőt egyszerre méltóságteljessé és természetszerűvé. A ravatalozó környezetének növényzete, a tükörtó, a díszsírhelyek és a gazdag növényállomány mind azt a szemléletet tükrözik, amelyben a kegyelet és a kertművészet egységet alkot.

Pohl Ferenc számára a temető nem csupán temetkezési hely volt, hanem olyan parkjellegű emlékhely, ahol a természet szépsége vigaszt és békét nyújthat az emlékezőknek. Ez a gondolat ma is meghatározza a Debreceni Köztemető arculatát.

1961. január 17-én hunyt el. Életének lezárultával maga is ahhoz a helyhez kötődött végleg, amelynek megálmodásában és kialakításában meghatározó szerepet vállalt: Pohl Ferenc a Debreceni Köztemetőben nyugszik.

Születésének évfordulóján hálával és tisztelettel emlékezünk arra a kivételes kertészre, akinek öröksége ma is él Debrecen parkjaiban és a Debreceni Köztemető fái, fasorai, virágai között.

26/06/2026

Új szolgáltatások az enviMAP Temetőben!

A Debreceni Köztemető látogatását és a megemlékezést most még egyszerűbbé tettük két új, ingyenesen elérhető funkcióval.

📍 GPS alapú útvonaltervezés a sírhelyhez
Nem találja a keresett sírhelyet? Az enviMAP Temető alkalmazásban megadhatja aktuális tartózkodási helyét és a keresett sírhelyet, a rendszer pedig útvonalterv segítségével elvezeti Önt a célállomásig. Így a nagyobb temetőrészekben is gyorsan és könnyedén megtalálhatja szerette nyughelyét.

🕯️ Virtuális gyertyagyújtás bárhonnan
Ha nincs lehetősége személyesen felkeresni a sírhelyet, az online térben is leróhatja kegyeletét. Az enviMAP Temető rendszerében név, születési év vagy elhalálozási év alapján kereshet rá az elhunytra, megtekintheti a síremléket, és egy virtuális gyertya meggyújtásával csendben emlékezhet meg szeretett hozzátartozójáról – bárhol is tartózkodjon.

A digitális megoldások nem helyettesítik a személyes emlékezést, de segítenek abban, hogy a távolság vagy az idő ne jelentsen akadályt a megemlékezésben.

23/06/2026

🏅 Olimpia Világnapja – Emlékezés a Debreceni Köztemető olimpikonjaira

Június 23-án az Olimpia Világnapját ünnepeljük. Ezen a napon nemcsak a sportteljesítmények előtt tisztelgünk, hanem azok előtt az emberek előtt is, akik tehetségükkel, kitartásukkal és hazaszeretetükkel öregbítették Magyarország hírnevét a világ legnagyobb sporteseményén.

A Debreceni Köztemető több olyan kiváló sportoló végső nyughelye, akik olimpikonként írták be nevüket a magyar sport történetébe.

Emlékezünk:
• Hódos Imrére, Helsinki olimpiai bajnok birkózójára;
• Békessy Bélára, az 1912-es stockholmi olimpia ezüstérmes vívójára;
• Nagy Margitra, olimpiai ezüst- és bronzérmes tornászra;
• Törös Olgára, az 1936-os berlini olimpia bronzérmes tornászára;
• Tóth Lajosra, olimpiai bronzérmes tornászra;
• Tarányi Józsefre, az 1948-as londoni olimpia 5. helyezett birkózójára;
• Németi Gyulára, az 1952-es olimpia 4. helyezett birkózójára;
• valamint Legeza György paralimpikonra, aki példamutató életútjával bizonyította az emberi kitartás erejét.

Sírjaik nem csupán nyughelyek, hanem a magyar sporttörténet és Debrecen városának emlékezeti helyei is. Az olimpiai eszme – a kiválóság, a tisztelet és a barátság értékei – ma is tovább él azok örökségében, akikre a Debreceni Köztemetőben emlékezünk.

Tisztelettel hajtunk fejet olimpikonjaink emléke előtt.

10/06/2026

🌿 A Szecesszió Világnapja a Debreceni Köztemetőben 🌿

Június 10-én a szecesszió világnapját ünnepeljük. Ebből az alkalomból a Debreceni Köztemető azon különleges építészeti és művészeti értékeire hívjuk fel a figyelmet, amelyek a szecesszió örökségét őrzik.

A Köztemető egyik legmeghatározóbb alkotása a Borsos József által tervezett ravatalozó és krematórium. A magyaros szecesszió jegyeit viselő épületegyüttes harmonikusan illeszkedik a Nagyerdő környezetébe, miközben egyedülálló építészeti karakterével ma is a temető szimbolikus központja.

Borsos József építészmérnök 1908 és 1935 között Debrecen műszaki főtanácsosaként dolgozott, és elévülhetetlen szerepet játszott a modern Debrecen kialakításában. Épületein a szecesszió formai gazdagsága ötvöződik a magyar népi építészet hagyományaival: a természetes anyagok használata, a díszes faelemek, a téglafelületek és a népművészeti ihletésű motívumok egyedi, könnyen felismerhető stílust teremtenek.

Nevéhez fűződik több jelentős debreceni épület, köztük a Vénkertben található Borsos-villa, a Kossuth utcai Rendőrpalota, valamint legkiemelkedőbb alkotása, a Debreceni Köztemető ravatalozója és krematóriuma. Az épület nemcsak építészeti remekmű, hanem a temető egészének kompozíciós középpontja is. Borsos a körutas sétányok fókuszába helyezte a ravatalozót, tengelyében pedig a tükörtó és a Nagyerdő látványa teremti meg azt a különleges harmóniát, amely ma is a Köztemető egyik legmeghatározóbb értéke.

Kevesen tudják, hogy Borsos József, a Köztemető megálmodója és tervezője maga is itt nyugszik. Sírja a Nemzeti Sírkert része, így életműve és végső nyughelye ugyanabban a térben találkozik.

A szecessziós örökség azonban nemcsak az épületekben él tovább. A Somogyi Sándor által készített Sesztina család síremléke a debreceni szecessziós síremlékművészet egyik kiemelkedő alkotása. A megtört tölgyfatörzshöz támaszkodó nőalak a gyász és az elmúlás jelképe, míg a természet ihlette formák és az allegorikus ábrázolás a szecesszió legszebb stílusjegyeit idézik.

A Debreceni Köztemető nemcsak az emlékezés helye, hanem városunk építészeti és művészeti örökségének is fontos őrzője.

🌿 A szecesszió szépsége a Köztemetőben ma is tovább él.

07/06/2026

A Köztemetőben nyugvó építészek emlékére – Építők Napja

Minden év június 7-én ünnepeljük az Építők Napját. E jeles alkalomból a Debreceni Köztemetőben nyugvó, a város fejlődését meghatározó építészekre emlékezünk.

Többek között itt található Borsos József építészmérnök nyughelye, aki a polgármesteri hivatal műszaki osztályának vezetőjeként is tevékenykedett, legismertebb munkája a krematórium megtervezése. Ugyancsak itt nyugszik Kalenda Lóránt mérnök, aki a város háború utáni újjáépítésének tervezésében és irányításában vállalt kulcsszerepet.

A Köztemetőben nyugvó alkotók között említhetjük továbbá:

• Aczél Gézát, a nagyvárosi fejlődés megálmodóját,
• Sajó István építészmérnököt, több elegáns bérház és villa tervezőjét,
• Jost Ferencet, akit sokan „templomépítőként” ismernek,
• Kertai Lászlót, Debrecen egykori főépítészét,
• Vári Szabó Tibor építészmérnököt, a fürdő és az uszoda tervezőjét,
• Beregszászi Pál mérnököt, a Csokonai-síremlék alkotóját,
• Erdődy Lajos építőmestert, az Auguszta szanatórium kivitelezőjét,
• Szikszay Lajost, a Margit-fürdő tervezőjét és építőjét,
• Sápi Lajost, a ravatalozó építőmesterét,
• Mikolás Tibor építészmérnököt, a DOTE Elméleti tömb tervezője,
• Vecsey Imrét, a Csokonai Színház építőmesterét.

Sajnálatos módon több egykori építész sírja mára nem lelhető fel. Korábban itt temették el többek között Haty Kálmán építészmérnököt, valamint Stegmüller Árpádot, Horváth Jánost és Barcsay Miklóst, akik szintén meghatározó építőmesterek voltak.

Egy évvel ezelőtt temetői sétával tisztelegtünk munkásságuk előtt.

Cím

Benczúr Gyula 6
Debrecen
4032

Nyitvatartási idő

Hétfő	07:00 - 17:00
Kedd	07:00 - 17:00
Szerda	07:00 - 17:00
Csütörtök	07:00 - 17:00
Péntek	07:00 - 17:00
Szombat	07:00 - 17:00
Vasárnap	07:00 - 17:00

Weboldal

http://www.debrecenikoztemeto.hu/

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Debreceni Köztemető új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.