Története
A Gyöngyös és a Hódós patak közt, a mai községtől északra volt a település elődje, a Geresd nevű árpád-kori település. Két nemesi család és baranyai várjobbágyok lakták, első ismert birtokosa Geresdi Tamás megyei nemes volt. A község lakossága az 1300-as évek elején költözhetett a mai helyére. Az 1600-as évek végéig nem része a pécsváradi apátságnak, néha püspöki, de többnyire királyi bi
rtok. A török kiűzése után pereskedett érte a Pécsi püspök és a pécsváradi apát is. Ennek eredményeként a pécsváradi apátság jobbágyközségei közé került, egészen az apátság végleges megszűnéséig. 1773-ban Mária Terézia a község egy részét, (ellendi puszta) az Egyetemi Alaphoz csatolja. A királyi kamara sajátjaként kezelte, és 1785-től a Fekete erdő környékéről német jobbágyokat (6 család) telepített be akik a terület egy részén (Németföldek, Németrét) kaptak szántót és rétet. A szájhagyomány szerint a Bencevölgyben, bencés kolostor állott, ami bizonyára túlzás, de az építőanyag-maradványok alapján feltételezhető, hogy részbirtokuk és épületük is volt itt. Közelítően 1700-ig a hásságyi, majd a berkesdi, plébániához tartozott. A község központjában, a Petőfi középső részén találhatók a régi és az újabb középületek. Az iskola-épületben 1810-ben már tanítás folyt. Ma a volt tanterem házasságkötő terem, a régi „mester-lakást”, ha nincs lakodalom, „kulcsos-házként” a Pécsi Berekkör használatába került. A templomot 1893-ban építette Resch Ferenc zengővárkonyi építőmester, a templomfestést Gebauer Ernő festő-művész, orgonáját Angster József készítette. Faszobrait (Tiroliak) 1971-ben lebontották. A község villamosítása 1928-ban, a kövesút 1943-ban készült el. A templomtól nyugatra érhető el az egykori Német utca (ma Kossuth út), mely az 1775-től Bajorországból betelepülő németek elsődleges lakóhelye volt. A községből senkit nem telepítettek ki. A környékről több német család talált menedéket itt. Szőlőhegyi zártkertekhez aszfaltozott út vezet, a présházak nagy része villamosított, így a hagyományos szőlő és gyümölcstermesztés mellett egyre inkább a hobbikert, a hétvégi telek, a nyaraló funkció erősödik. A tulajdonosok döntő többsége ma már vidéki. A pécsi tulajdonosok mellett egyre több a külföldi és a belföldi érdeklődő. A község határában, 1972-ben a "hodosi" részen, 92C°-os talphőmérsékletű termál kutat fúrtak. Hasznosítása, befektető hiányában még nem kezdődött el. A település déli részén nyílik a Temető út, s az ehhez tartozó házi-kertek jelölik a belterület déli határát. Ettől délre a patak mentén, az országút mellett 12,7 hektáros vízfelülettel horgász és halastavak épültek. A déli határ közelében levő "Kiss-malom" az ötvenes évek elején még őrölt. Épülete gazdára vár, berendezéseinek egy része még megtalálható.
2010-ben új játszótér került átadásra, állandó helytörténeti kiállítás kapott helyet a volt tejcsarnok épületében.
2012-ben a község testvérkapcsolatba lépett az erdélyi Ojtoz községgel.
