09/12/2025
Hosszú írás..de megéri elolvasni 📖
Az autista gyermekek, felnőttek jellemzésére, működésének leírására korábban gyakran használták a magasan, közepesen és alacsonyan funkcionáló kategóriákat, amelyek azonban több okból is félrevezetőek és deficit-szemléletűek voltak.
Mindemellett ezek a "címkék" túlságosan le is egyszerűsítették a gyerekek sokféle és egyénenként is nagyon variábilis képességprofilját, és nem tükrözték azt, hogy egy gyerek bizonyos területeken akár kiemelkedő képességekkel és erősségekkel rendelkezik, más területeken pedig valóban lehetnek kihívásai, nehézségei.
A jelenlegi szemlélet az egyéni támogatási igény jellege, mértéke alapján jellemzi az autista gyerekeket, így I-II-III. támogatási igényt különböztet meg. Még ennek a modellnek is lehet kritikája, de talán már jobban kifejezi, hogy az adott gyermek önmagától mire képes és vannak helyzetek, területek, amikor támogatásra lehet szüksége.
A 3 szintű rendszer két fő területre fókuszál:
✅️ a szociális kommunikációra
✅️ a korátozott, ismétlődő viselkedésmintázatokra.
A szakemberek ezek alapján határozzák meg a támogatási szintet, higy az adott területen milyen mértékű támogatásra van szüksége az egyénnek.
1️⃣ 1.szint: Támogatást igényel.
A mindennapi életben viszonylag jól boldogul, de a társas interakciókban nehézsegei lehetnek. Az Asperger-szindrómával élő egyének ehhez a szinthez hasonlóan működtek, de a legújabb DSM-5 diagnosztikai rendszer már nem használja ezt a fogalmat.
2️⃣ 2.szint: Jelentős támogatást igényel
Ezen a szinten a nehészégek már jóval szembetűnőek, akkor is, ha a személy valamilyen támogatást kap. Ezek a nehézségdk minden nap, több területen is megfigyelhetőek.
3️⃣ 3.szint: Nagyon jelentős támogatást igényel
Ez a legmagasabb támogatási szint, ahol az autizmus súlyosan megnehezíti az egyén mindennapi müködését, és folyamatos, nagyfokú támogatásra van szüksége a mindennapokban.
‼️ DE ‼️A támogatási igény nem egy stabil és változatlan jellemző az autizmusban.
A támogatási szükséglet egy dinamikus, változó jellemző, amely időről időre – akár napról napra – módosulhat. Ez a változás nem a gyermek autizmusának „súlyosbodását” vagy „javulását” jelenti, hanem sokkal inkább jelzi a környezeti, testi-lelki és társas-beilleszkedési tényezők természetes ingadozását és annak hatását a gyermek jóllétére.
❓Miért változhat a támogatási igény?
▪️Testi jóllét
A gyermek fizikai állapota jelentősen befolyásolhatja a viselkedését és terhelhetőségét. Például egy betegség, láz, az alvásminőség megváltozása, testi fájdalom jelenléte, vagy éppen az éhség, szomjúság hatással lehet erre. Ezek az állapotok csökkenthetik a gyermek önszabályozási képességeit, megterhelik szabályozó kapacitását, ezáltal átmenetileg magasabb támogatási igényt eredményezhetnek.
▪️Lelki és érzelmi állapot
Az autista gyerekek érzelmi önszabályozása sokszor nagy energiát igényel. A szorongás, a bizonytalanság, a kiszámíthatatlanság, a túl sok új inger vagy változás, a kapcsolati nehézségek, konfliktusok szintén növelhetik a segítő jelenlét iránti igényt, míg egy biztonságos, kiszámítható környezetben a támogatási szükséglet csökkenhet.
▪️Szenzoros túlterhelődés
Sok autista gyerek érzékenyebb bizonyos szenzoros ingerekre. Például a túl sok zaj, fény, érintés vagy vizuális inger akut túlterhelést okozhat, ami aztán ott és akkor viselkedéses nehézségekhez, visszahúzódáshoz, meltdown vagy shutdown reakciókhoz vezethet. Ilyenkor a gyermek jóval több támogatást igényel, mint amikor a környezet szabályozott, nyugodt, vagy a gyermek elfogadható ingerterhelés alatt van.
▪️Környezeti tényezők
A támogatási igény nemcsak a gyermek belső állapotától függ, hanem a környezettől is. Az új helyzetek, a megváltozott és szokatlan rutin, a nagycsoportos helyzetek, a túl sok társas inger, a strukturálatlanság, a bizonytalan elvárások vagy éppen a nem hozzáférhető vizuális vagy alternatív kommunikációs eszközök megterhelőek a számára. Ha a környezet jól strukturált, előre jelezhető, bejósolható és a gyermek számára érthető, a tényleges támogatási igény jelentősen csökkenhet.
▪️Feladathelyzet és elvárások
Az autista gyermekre is igaz az, hogy különböző helyzetekben eltérően teljesít. A könnyen érthető, motiváló feladatok kapcsán csökkenhet a támogatási igény, míg a bonyolult, kevésbé motiváló vagy új tanulási helyzetek magasabb támogatási igényt hozhatnak magukkal. Ezért előfordulhat, hogy egy gyermek óvodában „magasabb”, otthon vagy egyéni fejlesztésen pedig „alacsonyabb támogatási igényűnek” tűnik, miközben ugyanarról a gyermekről van szó.
▪️Fejlődési szakaszok és hosszabb távú változások
A támogatási igény természetesen változhat a fejlődéssel is. Új készségek elsajátítása, a magabiztosság és az önbizalom növekedése csökkentheti a támogatási igényt, de például az iskolakezdés, környezetváltozás vagy a pubertás ideiglenesen növelheti azt.
📌Tudjuk, hogy az autizmus egy életúton átívelő állapot, de a támogatási szükséglet egyénre szabott fejlesztéssel, környezeti alkalmazkodással és az önszabályozási készségek fejlődésével jelentősen módosulhat.
❓Miért fontos hangsúlyozni a változékonyságot?
Azért, mert így elkerülhető a gyermek címkézése, kategóriákba sorolása, továbbá segít abban, hogy a pedagógusok és szülők rugalmasan és empatikusan reagáljanak a gyermek egyes élethelyzetekben mutatott viselkedésére és a környezetet ehhez igazítsák.
Emellett pedig ez a tudás támogatja a személyre szabott beavatkozásokat, intervenciókat, és felhívja a figyelmet arra, hogy a „magas” vagy „alacsony” támogatási igény nem a gyermek értékét vagy képességeit, hanem az aktuális állapotát és környezetével való kölcsönhatását írja le.
‼️Az autista gyerekek támogatási szükséglete tehát nem állandó, hanem időben és helyzetenként változik. Befolyásolják testi és lelki tényezők, a szenzoros érzékenység, a környezet minősége, az elvárások és a gyermek aktuális fejlődési szakasza, fejlettségi állapota is.
A rugalmas, elfogadó, a gyermek aktuális állapotára reagáló támogatási modell sokkal jobban szolgálja a jóllétet és fejlődést, mint a korábbi, inkább funkcionális címkék.
Az írás nem teljes egészében az én szellemi termékem, sokszor olvasom dr.Aschenbrenner Zsuzsa facebook oldalát is. Kövessétek őt is, sok érdekes információt oszt meg a témában ❤️💙
