31/05/2026
Helyet kérünk az apáknak is s apai jogokhoz, mint a családi élet egysége s gyermek mentális egészségének megfelelő fejlődése érdekében, hogy a normál apai képeket is láthassa ne csak a sztereotípiákat.
Apáknak is hozzanak létre krízisközpontokat, mivel ez fájóan hiányzó pont a reformjavaslatból s üvölt az anyapártiság több ponton is, hogy családon és kapcsolaton belüli erőszak csak anya-gyermek kombót érhet, más variációk nincsenek. Pedig egy apakrízis központtal talán kiderülne, hogy valójában hány eset van jelenleg ahol apákat és gyermekeiket ér bántalmazás, megfélemlítés (főleg érzelmi, mentális oldalról).
A javaslat fájóan olyan pontokat emel ki amiknek többsége igazából jogilag már meghoztak, csupán a szereplők, emberi erőforrások, döntéshozók mentalitása nem változott ezeken a területeken. Erre legjobb példák a közelmúltban felderített esetek halmaza ahol a legfontosabb irányelv, hogy az intézmény, vezetőség jóhíre ne szenvedjen csorbát.
Nem tudom, hogy ez mennyire hiányosság vagy félre értés de mind két eset hatalmas problémát jelez a koalíció szempontjából, hogy a 3 pólusú ügyek behozatalát sürgetik, mint a gyermek ügyekben bevonni 3.-ik személyt a gyermek érdekeinek védelmére. Ez ugyanis már 2018. évi Polgári perrendtartás része, hogy hivatalból kötelező - lenne - gyermek részére képviselőt kirendelni érdekei ellátására. Ez sehol nem valósul meg. Ennek egyik magyarázata, hogy a gyámhivatal s gyermekvédelmi rendszerekben gondolja a 3. szerep betöltését miközben pont ezekben az ügyekben kéne pártatlan 3. fél a gyermek védelmében. Hiszen a hatóságok az ügyfél érdekében jár el s megalapozottan hiszi, hogy az anya akarata egyenlő a gyermek akaratával. Ez súlyos téveszme s sztereotípia ami az ügymeneteket lassítja s akadályozza, mivel a hatóságok az apai jelzéseket csak és kizárólag erőszakos fellépésként értékelik.
Amennyiben valóban transzparens változtatást akarnak akkor a kötelező átláthatósági vizsgálatok nyilvánosságát kell behozni, hogy éves szinten beszámoljanak a helyzetről s minden jogellenességről feljelentést tegyenek, elmulasztásáról viszont szintén büntető cselekménynek minősüljön.
Az északi vagy ahogy itthon ismertebb a német mintát kéne bevezetni, hogy a családjogi s gyermekvédelmi ügyeket egy külön törvénykönyvben kezelik részletesen amit külön család s gyermekjogi bíróságok érvényesítenek kizárólagosan szakértőkkel - nem pedig szerteágazóan - amit külön egy családokért s gyermekvédelemért felelős minisztérium felügyel.
Kifejezetten személyiségi joggá s alapvető joggá emelni a szülői felügyeletet, valamint, hogy a gyermeknek két szülője van. Büntetni aki a felügyeleti jogával visszaél, s a felügyelet nem bírósági végzés alapján valósul meg.
Kialakítani egy keretrendszert, hogy értelmezhetővé váljon a gyermek érdeke passzus, elkülönítve az érzelmi, mentális, lelki s személyiségi specifikumok átfogó értelmezését. A kiskorúak a legkiszolgáltatottabb akik nem racionális alapon hoznak meg feltétlen döntéseket vagy ép egyértelmű válaszokat, hanem érzelmi, lelki megfontolásból amig jellem s személyiségformálást alakítanak végbe bennük, ami visszafordíthatatlan hatású, bármilyen jó szándékkal is akarta valaki azt ráerőltetni. Ezért fontos a gyermek meghallgatása s figyelembevétele a körülmények részletes feltárásával - ami sokszor kimarad.
%
