Kastélyhistóriák

06/01/2023

Új év, új fotó
Mindhalálig Monarchia

1866. január 8-án nem tudni, milyen volt az időjárás, és a mit jegyez fel a világtörténelem fontos eseményként erre a napra, de az biztos, hogy a magyarok életben jelentős változást hozott. Erzsébet királyné Bécsben fogadta a magyar országgyűlés mindkét házának küldöttségét. Az előző évben elmaradt születésnapi köszöntőt pótolták valójában.

A protokollnak megfelelően az esemény zárásaként az ünnepelt is megszólalt, méghozzá magyarul: “ s vigyék el szíves üdvözletemet, azoknak, akik ide küldték, addig is míg az ország kívánságának megfelelően felséges férjem oldala mellett Önök között megjelenek” ¬– adták hírül az újságok. A szigorúan tárgyilagos Brigitte Hamann megjegyzi: A találkozó bővelkedett színpadias jelenetekben… Andrássy (42) díszmagyarban, aranyzsinóros atillában, drága köves mentében, sarkantyús csizmában, tigrisbőr kacagányban… míg Erzsébet (28) „Magyar nemzeti viseletbe öltözött: fehér selyemruha, fekete derék, drágaköves, gyöngyös paszománnyal, fehér csipkekötény, magyaros főkötő, gyémántos korona.” Ha ismerősnek tűnik a leírás, nem véletlen, a látogatáson viselt öltözéket átalakították, ebből lett a világhíres koronázási ruha. (Újra álmodta Czédly Mónika.)

Erzsébet első egészalakos gödöllői szobra nem a bíborban, bársonyban pompázó királynét, hanem a városban, a kastélyban korábban boldog éveket töltött asszonyt idézi. Az avatáskor, 1901-ben a talapzatba úgynevezett időkapszulát tettek, a még mindig tartó gyász magasztos hangulatában írt szöveggel, a szobor létrejöttében közreműködők aláírásával. Ünnep, ragyogás, boldog jövő, túl két világégésen, Magyarország történetének legsötétebb napjait éli.

„Erzsébet kultusza Gödöllőn a kommunizmus évtizedei alatt is töretlenül élt tovább…” olvasható Borovi Dániel, művészettörténész a gödöllői Erzsébet parkról írt dolgozatában. „Emlékirat. E szobrot barbár kezek 1951-ben egyéni haszonleséséből ledöntötték. A tettesek ellen bűnvádi eljárás indult és megbűnhődtek bűneikért. A Községi Tanács VB-je 1964. májusában megbízta Csiba József VB-tagot a visszaállítással. Hosszú huzavona után 1964. júliusában e megbízatásnak a nevezett eleget tett.” Ez volt a 2011-es felújításkor megtalált második időkapszulában.

Egészen idáig ennyit tudtunk a szobor megcsonkításáról és rendbehozataláról. Sok-sok kutakodás után már fénykép is van. 1998-ban, az a királyné halálának 100. évfordulójára emlékezve, az akkori Szent István Egyetem lapjában jelent meg ez a két fotó a fekvő és az éppen az ég és föld között lebegő királynéról. Köszönet érte Balázs Gusztáv szerkesztőnek.

27/12/2022

Hogy mulat egy király úrfi?
Rudolf trónörökös kedvenc prímása

Az év utolsó, egyben leghangosabb éjszakájához közeledve mosolyogjunk egy kicsit.
A királyi család legmulatósabb tagja Rudolf trónörökös volt. Édesanyjához hasonlóan a cigányzene volt a kedvence. Történt, hogy 1877-ben lövészverseny volt Besnyőn, tetszett a banda játéka és megtoldotta a meghívást: - Holnap ebédet adunk a kastélyban, jöjjenek muzsikálni. A sok-sokfogásos ebéd elfogyasztása több mint három órába telt, a cigányok, szinte megállás nélkül muzsikáltak. Többnyire magyar nótákat, hallgatót, csárdást játszottak, néha-néha egy valcert is.
A ház urának, magának Ferenc Józsefnek is tetszett a műsor, és utasította herceg Hohenlohe főudvarmestert, kapjanak a muzsikusok ajándékba egy-egy palack bort. Arról nincs szó az újságcikkben, hogy ezen a nevezetesen ebéden ott volt-e Rudolf trónörökös, de az biztos, hogy később nagyon sokat hallgatta Berkesék muzsikáját
A monda szerint magával vitte a bandát a görgényi havasokba is, ahol hat nap, hat éjszaka húzták a „király úrfi” nótáit és természetesen a magas rangú vendégvadászok kedvenceit is. Egyikük, a walesi herceg édesanyja udvarából, a windsori kastélyból ismerte a magyar dalokat. Az édes mama, Viktória királynőnek Reményi Ede volt a kedvenc hegedűse, és korábban Görgey tábornoknak is, ezért kényszerült emigrációba.
Rudolf trónörökösnél maradva: tíz évvel később, amikor az angol királynő uralkodásának félévszázados jubileumára hetedhét országra szóló, fényes ünnepséget rendeztek, az Osztrák-Magyar Monarchiát a korona herceg képviselte. És örömmel köszönt rá kedvenc prímására: - Hozta Isten, édes Béla. A mulatós történetek a király úrfi és a cigányprímás barátsága országszerte ismert volt, annak híre eljutott még az egri remetéhez is. Gárdonyi Géza: Aranymorzsák ciklusából részletek:
„Mikor Rudolf meghalt, - beszélte Pongrác, - bezzeg a cigányok könnyezve sajnálták.
Mert épp az előtte való együtt-voltunkban kértem tűle valamit, osztán azt mondta rá:
- Ne kérj tűlem Laji semmit, mert egyebet, mint pénzt, nem adhatok. Hanem ha majd király leszek, akkor ne búsulj...
Mikor mán kisírtuk magunkat, aszondom a cigányoknak:
- Kell valamit tennünk, de mit?
Hosszan tanácskoztunk. Végre is abban egyesültünk meg, hogy koszorút viszünk fel a koporsójára.
Eleinte úgy volt, hogy az egész banda felutazik, de aztán az útiköltségre való gondolkodásbúl magamra maradtam.
Hát fogtam a szép koszorút, vonatra ültem vele. Mikor elérkeztem vele Bécsbe, kocsira ültem: egyenesen a Burgba hajtattam.
Jó későcskén volt már a délutáni idő. A folyosók már homályzottak. De ismertem a járást. Úgy ismerem én a Burgot, akár a tenyeremet.
Ahogy végigmegyek egy hosszú folyosón, kinyílik oldalt egy kisajtó és kilép onnan Ferenc József őfelsége. A korona a fejibe; a nadrágszíj a nyakába.
Mingyárt megismertem.
De ő is.
Csak a nyakamba borult, osztán aszongya:
- Nekünk megesett Laji! Én a fiamat vesztettem el, te pedig a legkedvesebb barátodat.

Provided to YouTube by HungarotonÉg a kunyhó, ropog a nád · Ifj. Berkes Béla és Népi ZenekaraRégi híres prímások℗ 1984 HUNGAROTON RECORDS LTD.Released on: 19...

27/12/2022

20/12/2022

Őfelsége nem szeretett Ferenc József lenni

Hiába játszott – szerintem – jól, mégis gyakorlatilag alig volt utóélete. A Sissi filmben a legfontosabb szerepe volt, hogy hagyja ragyogni szépséges asszonyát.

Karlheinz Böhm csak tíz évvel volt idősebb Romy Schneidernél, a színésznő mégis először bácsinak szólította, magához képest túlságosan öregnek tartotta. Aztán megszokták egymást, de igaz barátok, a szó eredeti értelmében soha nem lettek. Megmaradtak jó kollegának, kedves ismerősnek. Mind a ketten élték a maguk életét, elég viharosan.

Romy első szívszerelmét Alain Delonban találta meg, bár méltatlanul bánt vele. Nem is lett tartós a boldogságuk. Igen boldogság, ez az, amiből a színésznőnek kevés jutott. Úgy, mint a filmjeiben, az életben is körberajongták a férfiak, de tartós megnyugvást még sem nyert. Erzsébet királyné szerepe hiába hozott neki világsikert, nem volt elragadtatva.

Az utolsó forgatási napon kijelentette: - soha többet nem akar Sissi lenni.

Nem így gondolta Visconti, aki élete egyik legfontosabb filmjének forgatására készült - Ludwig címmel nálunk is játszották a II. Lajosról szóló alkotását. Erzsébet királyné és Lajos király kapcsolata - a rokoni szálakon túl - elvarázsolta az idősödő rendezőt, és ki mást akart volna a női főszerepben látni, mint Romyt. Aki, mint tudjuk, hallani sem akart erről. Végül is győzött a szerelem, mármint Alain Delon és Visconti kapcsolata. A színésznőt élete nagy szerelme vette rá a királyné szerepének újbóli megformálására.

Eközben Karlheinz Böhmnek sem volt unalmas az élete, több szépséges asszony mellett kereste a boldogságot. Egyik lánya színésznő lett: Katharin Böhm a Montalbano felügyelő című olasz filmben, alakítja a címszereplő barátnőjét, Líviát. (Az olasz sorozatot az egyik magyar kereskedelmi csatorna is vetíti.)

Ferenc József maradt a leghíresebb szerepe. „Színpadi színész akart lenni” – mondta, amikor Gödöllőn járt. Király és császár lett belőle, pedig ő igaziból csak dán királyfi akart lenni. Hamletet azonban soha nem játszhatta el… Amerikába is több szerepre hívták. Aztán hagyta a filmes álmokat, és nekikezdett igazi szívügyének, a rászorultak gyámolításának. Afrikában járva mélyen megérintette az emberek, főleg a gyerekek éhezése. Humanitárius tevékenységbe kezdett, az élelmiszer adományok átadásakor látott boldogság meghatotta, és újabb kihívásra sarkallta.

Alapítványt hozott létre: Emberek az emberekért.

Ehhez kapcsolódva jutott el Gödöllőre, a kastélyba. – „Ha a magyarok imádták az ő Sisijüket, akkor talán adakoznak a férjének (?) is.” Ő maga egyébként sokkal jobban kedvelte a hivatalos titulust: Erzsébet királyné.

Örült, hogy azokban a termekben járkálhatott, ahol egykor a királyi pár is élt.

Erzsébet titkos csigalépcsőjét is kipróbálta. Egy fotó kedvéért – valóban kivételként - a kastély igazgatója megengedte, hogy fénykép készüljön róla Őfelsége eredeti íróasztala mellett. Második gödöllői látogatásakor már az alapítványa javára szervezett jótékonysági estre érkezett: mintegy kétmillió forint gyűlt össze. Az erről szóló tanúsítványt boldogon adta át leghűségesebb segítőjének, az életben méltó társásának, feleségének, Almáznak.

Afrika elrabolta a szívét és újra megnősült, később gyermekei továbbtanulása, majd saját betegsége miatt visszaköltözött Ausztriába, ott is távozott az élők a sorából.
Teste a salzburgi temetőben nyugszik, de lelkiüdvéért sokan fohászkodnak Etiópiában is, ahol monumentális síremléket állítottak jótevőjüknek!

01/12/2022

Különleges emlékezés egy rendkívüli emberről
Habsburg Ottó 110 született 2. rész

A történet Szegedhez kötődik, a barátnőm, Vereb Gabriella, a szegedi rádióstúdió munkatársa osztotta meg velem. Anno a hírős város közkedvelt sajtóklubjában vendégeskedett Habsburg Ottó, ott kapott ajándékba egy Móra Ferenc kötetet. Az adományozó kezdte mondani, ki is az a Móra
Ferenc és mi a tiszta szoba, a vendég udvariasan hallgatott majd szerényen megjegyezte: ismerem mind kettőt. Miért is adott barátnőm Móra-kötetet az idős politikusnak, álljon itt a tartalom:
Angyó néni a férjével elmegy régi ismerőséhez, a szegedi múzeum igazgatójához, Móra Ferenchez: IV. Károly halála után, ott maradt Zita királyné azzal a sok gyerekkel, ők bizony a legnagyobbat, Ottót bizony magukhoz vennék. Sőt még a tiszta szobát is átadnák neki… Aki
kíváncsi a Móra-eredeti rövidített változatára, itt leolvashatja

SZÉL ÁNGYÓ JÓT AKART

„Hogy kicsoda az a Szél ángyó? Azt abból lehet legjobban megtudni, ha elmondom, hogy kicsoda a Szél ángyó ura. A Szél ángyó ura Tilalmas Nagy István. Afféle barkácsoló ember kint a tanyán. Akkor is barkácsolt, mikor én megismertem, vagy tizenöt esztendővel ezelőtt.
Tegnap becsoszogtak hozzám hetipiac után.
- Kérdezze no, mi járatban vagyunk? - kezdte Pista bácsi a kint való illemtan első paragrafusa szerint.
Szél ángyó mindjárt a tárgyra tért. Előszedett a kosarából egy zacskó aszalt almát, egy bögrécske tejfölt meg három tojást.
- Hoztam egy kis béllegre valót.
- Mögkéröm igön szépen, írja mög a Zitának, hogy minálunk lönne legjobb helye annak a szögény gyeröknek.
- Melyik gyereknek? - felejtkezek rá ángyóra.
- Hát akármelyiköt adná nekünk, mink vállalnánk szívesen.
- A nevemre íratom - készségeskedik Pista bácsi.
- Nehéz lesz az, ángyó.
- Mér lönne? - döccen előre Pista bácsi. - Vót mán nekünk sok nevelt gyerökünk, mind embör lött abbul. Ángyó azt hiszi, eltalálta a gondolatom.
- A tiszta szobában hálatnám, nézze. Hiszön maga mondta, mikor nálunk vót, hogy abba a király is ellakhatna.
- Nem azért, ángyó - rázom a fejem -, más hiba van. Ugy-e, a kis királyfinak is legeltetni kellene?
- Ó, lelköm, csak olyankor, mikor a nap süt. Esőben az öreg is eltotyogna a birkák után.
- Igen ám, ángyó, csakhogy a királyfiaknak az a törvényük, hogy ők csak aranybárányt legeltetnek.
- Ez törvény? - halkul el az ángyó szava.
- Törvény.”
Jó is volna az, ha úgy lehetne, hogy Tilalmas Nagy István és Szél Ángyó örökbe fogadnák a magyar királyfit, és kivinnék Domaszékre, és felnőne úgy, hogy politikust nem látna, és megtanulná azt, hogy szegény ember fából csinálja a villámhárítót, és hogy a királynak gyalog is magasabbnak kell lenni, mint
másnak lóháton...
Vajon megvan-e Habsburg Ottó hagyatékában a Móra-kötet?

Örülünk a kedvelésnek, a követésnek, a megosztásnak.

20/11/2022

Különleges emlékezés egy rendkívüli emberről
Habsburg Ottó 110 született

Őszi vasárnap, ködös, illendően közel október 6-ához. Szoboravatás, a múzeum csöndes udvarán, a határon túlról visszamentett Erzsébet-szobor előtt Habsburg Ottó, köztársasági elnökjelölt: - „Nekünk magyahoknak, fájdalmas az ahadi véhtanúkra emlékezni!” Véletlenül se véljék csúfolódásnak, csak az idős úr jellegzetes kiejtését próbáltam visszaadni, most születésének 110. évfordulójára emlékezve.
Amikor megkérdeztük, miért vállalta el ezt a felkérést, huncutkás mosollyal válaszolta: „Hogy lehetett Kossuth Lajos fia, Ferenc József
közlekedési minisztere?”
Bevallottan a szokásostól eltérő személyes megemlékezés. Szerencsésnek tartom magam, hogy többször találkozhattam vele és én is köszönthettem pl. a 95. születésnapján is a gödöllői kastélyban. Maga volt a történelem. Hatévesen imádkozott a máriabesnyői kegytemplomban, a szerzetesek feljegyezték: Miatyánkot, Üdvözlegyet és Hiszekegyet – magyarul, miközben szülei IV. Károly és felesége gyakorlatilag a
Monarchia összeomlásába menekültek a gödöllői kastélyból Budára, Bécsbe. És onnan először a száműzetésbe, majd a semmibe, édesanyja bőröndbe csomagolt ékszereit, a családi ezüstöt ellopták tőlük. Miből élnek majd immáron nyolcan, édesapja IV. Károly korai halála után született meg, Erzsébet. Az özvegy ex-királynét hite, kitartása átsegítette a legnagyobb nehézségeken: pannonhalmi bencések tanították Ottót, ha a koronahercegből király lesz, értse alattvalói nyelvét. Érettségizett Marx Károly munkásságából, Arany János epikája volt a másik tétele, (kedvenc költője Petőfi, és tőle a kedvenc: Akasszátok fel a királyokat! (mi más, egy királyfinak)
továbbá az Anjou-család és a Szent Korona-tan. Miközben Magyarországon törvénnyel fosztották meg a trónörökös cím használatától.

Az Európai Parlamentben, ahol 20 évig dolgozott legendákat meséltek emberségéről, tudásáról, munkabírásáról. Tartottak szigorától, a képviselők a péntek délutáni üléseket szerették hanyagolni, igyekeztek haza családjukhoz…
Mint levezető elnököt egyszer üres terem fogadta: „Hol vannak a meghívottak?”
„Nézik az magyar-osztrák vagy osztrák-magyar mérkőzést!” „Jó, jó, de ki ellen játszunk?” Szintén brüsszeli, kevésbé humoros anekdota, sőt, az illető nevét és a miértet is homály fedi - valaki latinul kívánt felszólalni. Nem volt tolmács, aki beszélte volna az Unió eme nem hivatalos nyelvét. Szóltak Habsburg Ottónak:
- Boldogan és élőben fordította a felszólalást…(Ja, a bencések kitűnő pedagógusok is voltak.)
Ki is volt Habsburg Ottó, akit a rendszerváltás után köztársasági elnök-jelöltnek kértek fel. Akkori országjárása során Gödöllőre is meghívták. Hogy-hogy nem híre ment a látogatásnak,(hol volt még az okos telefon gondolata is) s mikorra kastélyhoz értek, a főbejáratnál már tömeg várta, az erkélyen megjelenve:
éljenezték. Gödöllő mindig nagy szeretettel fogadta díszpolgárát, a nagypapa-korú királyfit!
Maga volt a Monarchia. Teste Bécsben nyugszik, szívurnáját kérésére a pannonhalmi altemplomban helyezték el.

Örülünk a kedvelésnek, a követésnek, a megosztásnak.
A születésnapot egy Móra Ferenc írással folytatjuk.

01/11/2022

Rendkívüli kiállítás
a különleges királynéról
Az én Sisim

A címet talán nem is kell külön értelmezni, közeledvén az Erzsébet-naphoz, így is tisztelgünk a legismertebb magyar királyné emléke előtt. A Sisi-kultusz központjaként ismert Gödöllői Királyi Kastély pályázatára: várják az Erzsébet királynéval kapcsolatos tárgyaikat, mintegy húszan jelentkeztek. Remek döntés volt! Özönlenek a látogatók, akik szintén tisztelői a királynénak, és szeretnék még jobban megismerni. Erre minden lehetőség adott, a könyvtárnyi Sisi-irodalom ugyanúgy jelen van, mint a képzőművészet, bíborban, bársonyban, és majdnem gyöngyös koszorúban, pl. falvédőre hímezve. És persze értékes, valódi művészeti portré formájában is…

Megvalósult az ötletgazda – Faludi Ildikó – álma, olyan kiállítást szeretett volna, amelynek anyagát civilek adják össze. Ők valóban azok, mindannyian 20-78 éves korig. Mindent gyűjtenek: kabinetfotót, képeslapot, ibolyás porcelánt, kis és nagyobb szobrokat, régi újságokat replika és persze eredeti érmeket. Ha kérdezik, mesélnek is: - ezt akkor vettük, amikor Badenben ibolyafagylaltot ettünk, emlékszel, mikor megsérültem, alig tudtam bemenni a múzeumba. Egymást követik a drámai és a vicces történetek, közben formálódik, gazdagodik, tisztul a királyné arcképe, túllépve a szokásos ismert tényeken, szép volt, szerette a magyarokat, mennyire igaz a Sissi-film, természetesen Romy Schneiderrel? Aki nem járt a kastélyban, viszont Őfelsége Karlheinz Böhm többször is, meghatotta, hogy azokban a szobákban járhatott, ahol egykor maga a királyné. A hely szelleme kötelez, a sok-sok műtárgy pedig bővíti történelmi ismeretünket és egyszer majd kirajzolódik az igazi portré és kiderül a titok: miért rajongunk mi magyarok megkülönböztetett szeretettel, tisztelettel Erzsébet királynéért. Bár a titoknak az a legfőbb ismérve, hogy megfejthetetlen. Az viszont nem titok – nem kell ehhez időjósnak lenni -, hogy egyszer majd lesz folytatás és ismét előkerülnek újdonságok, mint a mostani jövő tavaszig a Gödöllői Királyi Kastélyban látható kiállításon.

Addig is előzetes a gazdag, változatos anyagból: Klimkovics Ferenc Erzsébet portréja, a FreylerArt Galéria tulajdonából, Tömör Balázs felvételén. A gödöllői Erzsébet-szobor Tardy Tamás fotója.
Köszönjük a kedvelést, a követést és megosztást!

08/10/2022

Teljesült a végakarat

A királyné adománya

Legutóbb Erzsébet királyné végakaratával foglalkozva írtunk róla, hogy meghagyta: halála után 60 évvel, kiadható verseinek bevételéből kiket az elnyomottakat támogassák!

Az Osztrák Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent kötet 2009-es kiadása 8000 euro bevételt hozott.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság budapesti regionális képviselete, a Dob utcai Magyar- Angol Kéttannyelvű Általános Iskola- és Vendéglátó Szakiskolát jelölte támogatásra. Az iskola még évekkel ezelőtt döntött úgy, hogy középiskolai osztályaiba menekült diákokat (vagyis politikai elnyomottakat) vegyen fel, és a magyart, mint idegen nyelvet oktassa számukra.

Az már csak további érdekesség, hogy az iskola abban a fővárosi kerületben található, amely a királynéról kapta a nevét. Még 1872-ben kértek engedélyt arra, hogy a rohamosan terjeszkedő Terézvárost (a magyar királynő nevét őrzi) kettéosztják és az új kerület Ferenc Józseftől kért és kapott engedélyt felesége nevének használatára. A királyné verseit magyarul Mészöly Dezső gondozásában a Balassi Kiadó jelentette meg, mint korábban megírtuk Gödöllőn. Előző bejegyzésünk kérdésére: Milyen azonos nemzetközi szintű esemény volt a közös a korfui palotában és a gödöllői kastélyban? Mind a két helyen tartott elnökségi ülést az Európai Unió.

Illusztráció: a győztes iskola szép épülete, szobor az Erzsébetvárosban, a királyné kézírása.

Legközelebb Az én Sisim című, a Gödöllői Királyi Kastélyban látható időszaki kiállítást mutatjuk be.

Örülünk a kedvelésnek, a követésnek, köszönjük a megosztást!

18/09/2022

Hol készült a királyné végrendelete?
Erzsébet többször is megváltoztatta

Az egyik leghitelesebb Erzsébet királyné könyv szerzője, (Jean des Cars: Ferenc József és Sisi) azt írja: végrendelete magyarul készült, a Hermes-villában.
Ehhez képest még annak idején a Budapesti Napló adta hírül:
“… felbontották a királyné lepecsételt végrendeletét, amely két év előtt készült, még pedig Budán, oly időben, amidőn a királyné halálsejtelmeken tépelődött.”
Ezek szerint a „lainzi” kastélyt (Hermes-villa), amit egykor a király ajándékozott feleségének, kedvenc leányára, Mária Valéria főhercegnőre hagyta. A korfui villa Gizella bajor hercegasszonyra szállt. A készpénzből az unokáknak jutott, köztük a legtöbbet trónörökös lánya Erzsi kapta.”
Senki sem tévedett. Annyi bizonyos, hogy a királynénak több végrendelete volt, minden nagyobb külföldi utazása előtt elkészítette végakaratát. Az egyiknek biztosan volt magyar kapcsolta, Ferenczy Idán keresztül…
Jelenlegi ismeretünk szerint az első (szellemi hagyatékra vonatkozó) testamentum, saját kezű aláírásával, 1890-ben készült, néhai dr. Tolnayné Kiss Mária, a felolvasónő leveleinek korábbi őrzője szerint:
„A fekete táskámat kell Idának…”

Mit tartalmazott a fekete táska? Több forrásból tudjuk, hogy Erzsébet királyné a legnagyobb titokban – meg nem erősített hírek szerint talán éppen Gödöllőn – lemásoltatta és kinyomtatta 1885-1888 végéig írt verseit. Méghozzá hat példányban. Károly Tivadar, a királyné kedvenc öccse és Rudolf Liechtenstein herceg is kapott belőle.

Erzsébet óhaja az volt, hogy halála után 60 évvel – Svájcba a szövetségi elnökhöz továbbítsa azt testvére, és ott tegyék közzé a verseket. A könyvkiadás bevételét a politikai okokból üldözötteknek szánta.

Végül is a Liechtenstein hagyatékból került a táska és annak tartalma regényes úton Genfbe. Az abban foglaltakat 1984-ben Kaiserin Elisabeth: Das poetische Tagebuch címmel dolgozta fel Brigitte Hamann. Ezt vélik többen a királyné naplójának. Sirály a Burgban címmel Mészöly Dezső fordításában, a Balassi Kiadó gondozásában 1995-ben magyarul is megjelent. A bemutató Gödöllőn volt. (Talán nem véletlenül?! A versek lehet, hogy visszatértek)

Kivételesen találós kérdésünk is van: Milyen azonos nemzetközi szintű esemény volt a közös a korfui palotában és a gödöllői kastélyban? Válasz, a hozzászólásoknál írható meg!
Legközelebb a végakarat teljesítésével foglalkozunk!
Örülünk a kedvelésnek, a követésnek, köszönjük a megosztást!

A kastély egyik részlete és az úrnője. Erzsébet egyik szép ruhájának másolata készítette és Korfun lefotózta Czédly Mónika, továbbá a lainzi Hermes-villa.

09/09/2022

Gyilkosság. Döbbenet. Gyász
Megölték a királynét!

1898. szeptember 10-én Erzsébet királyné Genfben tartózkodott, Ferenc József Bécsben, a schönbrunni kastélyban levelet írt neki.
„ Édes szeretett lelkem” –kezdte, majd németül folytatta: „virágoznak a gesztenyefák, ami a szép hosszú ősz jele…
Szokásosan magyarul is fejezte be: „Isten veled, szeretett angyalom! Szívből ölet a te K(icsid)”
Erzsébet királyné ezt a levelet már nem tudta elolvasni. Az újságok rendkívüli kiadásban számoltak be a tragikus eseményről:
Megölték Erzsébet királynét!
61 évet élt. Magyarország gyászba borult, Gödöllőn suttogva terjedt a hír: soha többé nem jön ide, ahol élete egy tizedrészét, talán legboldogabb napjait töltötte a gödöllői királykisasszonnyal, Mária Valériával.
Négy nappal a tragédia után, szeptember 14-én Gödöllő képviselőtestülete rendkívüli közgyűlést tartott.

Polner Lajos községi képviselő indítványára egyhangúan elhatározták, hogy a bécsi ravatalra Wolfner Tivadar országgyűlési képviselő útján koszorút küldenek. Továbbá a közalkalmazottak 30 napig gyászt viselnek; a temetés napján: az üzletek zárva lesznek, minden templomban gyász-istentisztelet tartanak… és az összes harangok meg húzatnak…

Mozgalom indult egy Gödöllőn felállítandó szobor költségeinek összegyűjtésére. Novemberben, amikor a gyászoló özvegy udvari különvonata befutott a királyi váró elé, nem kis meglepetéssel látta, hogy az elhunyt királyné várótermének falait fekete posztóval borították. Amikor fogattal a kastélyba hajtatott, az útszélén, a mai Ady Endre sétányon, némán, levett kalappal, fejüket lehajtva fejezeték ki az emberek az együttérzésüket.
Őfelsége megértéssel fogadta, hogy Darányi Ignác földművelésügyi miniszter javaslatára, elhunyt felesége emlékére fákat, bokrokat telepítenek. (Egyes feltételezések szerint, az ország egyik legnagyobb fásítási programja volt, a természetkedvelő királyné tiszteletére.)

Az első Erzsébet park helyét - talán nem véletlenül - Gödöllőn jelölték ki és 1901. májusában fel is avatták a világ első egész alakos Erzsébet szobrát, Róna József 2,5 méter magas alkotását.
Korona, kalap nélkül, kezében néhány mezei virággal, legyezővel hirdeti a királyné emlékét, egyszerű utcai ruhában, ahogy a gödöllőiek ismerték és szerették.

(Ferenc József felesége koporsója mellett térdel, korabeli olajlenyomat, a királyné egyik gyászjelentése, gödöllői helyszínek a Kis Ujság címlapján.)

Legközelebb a királyné végakaratával foglalkozunk.
Örülünk a kedvelésnek, követésnek, köszönjük a megosztást.

18/08/2022

Felséges táviratok
Királyi üzenetek

A Monarchia összeomlása után, az átmeneti bizonytalanságot kihasználva a nyilvánosságra kerültek a császári udvar iratai.
A bécsi újságok és azok nyomán a magyar lapok - így a Pesti Hírlap is - közöltek néhányat Ferenc József és Erzsébet táviratváltásaiból. Napjainkban pedig egymásután jelennek meg az uralkodó feleségéhez írt levelei.
A rövidebb üzenetek, táviratok - a mai szóval sms-ek - is sok érdekeset árulnak el a házaspárról. Néhány közülük:

A korabeli hírlapírók lelkendezve írtak koronás férj közismert gavallérosságáról, és a hitves lépteit nyomon követő meleg szívéről. Teljesen őszintének, hitelesnek tartották a király feljajdulását, amikor a genfi merénylet hírét, felesége halálát szárnysegédje, Eduard Paar gróf közölte, s az uralkodó fájdalmas kitöréssel kiáltott fel:
—„Senki se tudja, mennyire szerettem én ezt az asszonyt!”

Erzsébet is szeretetteljes gondoskodással volt férje iránt, s utazgatásai közben is tanácsokat küldött haza étkezésre, ruházkodásra, lakosztályának szellőztetésére vonatkozóan. Ajándékkal is meglepte,1885 októberében Gödöllőről szőlőt küldött neki, amelyért koronás férje táviratban válaszolt:
A császárné őfelségének, Gödöllő
„Legmelegebb köszönetem a szőlőért, amely éppen most érkezett ide. Vasárnap este Radmerbe szándékozom utazni. Szívből ölellek. F. J”
1885 végén hosszabb tengeri útra indult a királyné, még pedig inkognitóban, Hohenembs grófné néven. Útjának igazi célja Korfu volt, de közben meg akarta nézni az akkoriban zajló trójai régészeti kutatásokat is. „Kále-nál partra szállhatnak és meglátogathatják Tróját. Ha csak, tekintettel az ország feltételezhető rossz közbiztonságára, nem forog fenn valami veszedelem Hohenembs grófnő személyét illetően. F. J.”

Hazatérőben a királyné útjába ejtette Miramare-t, Ferenc József táviratban üdvözölte:
„Boldogok vagyunk, hogy megérkeztél és örülünk a holnap reggeli találkozásnak. Éppen most érkeztem ide. Felhőtlen ég, öt fok hideg. F.J”
A következő évben a királyné korábban utazott az udvar rendes nyári tartózkodási helyére, Ischlbe, férje ezt a táviratot küldte neki:

„Rudolfot és Stefániát legjobb egészségben találtam. Megérkezett-e Gizella és hogy vagytok? Mindannyiotokat szívből ölellek. F. J”

Az 1887 telén a miramare-i kastélyban tartózkodott a királyné, Ferenc József pedig Gödöllőn, és nagyon várta haza a feleségét.
’’ Holnap nem megyünk vadászatra. Különben is erősen fagyott. Gizella és Valéria idehaza várnak. Hány órakor parancsolod a misét és a vacsorát? F. J.”
Gondolták volna Ferenc Józsefről, mennyire alkalmazkodott szeretett Erzsébetéhez - ahogy mondani szokták: még a gondolatát is leste. És, ha megtudta, engedelmesen végrehajtotta.

Örülünk a kedvelésnek, követésnek, kérjük és köszönjük a megosztást.