május 9-én 195 fõ Gyõr -és Gyõr környéki iparos részvételével. Az alapítást kezdeményezõk célja, visszatérni a régi ipartestületi hagyományokhoz, valamint az önkormányzati alapokon nyugvó hathatós érdekképviselet, érdekvédelem megteremtése. Ezévben került sor az önkéntes tagság bevezetésére, mely felkészületlenül érte az iparosságot és annak összefogó szervét, az Ipartestületet. A szabad ipargyakorlás, valamint a mestervizsga eltörlése, lehetõséget teremtett a vállalkozások megkötöttség nélküli gyakorlására, melynek eredményét a jelen idõszakban is tapasztaljuk. A kényszervállalkozók tömege váltott ipart, akik megfelelõ szakismeret, piaci és vállalkozási ismeret nélkül az ipar visszaadására kényszerültek. A tisztességes kisipari tevékenység háttérbe szorult, tért hódított a piaci alapon mûködõ vállalkozási tevékenység. Szervezetünk legfontosabb feladatának tartotta, a szakmai képzés fontosságát, melynek érdekében vállalkozásfejlesztési irodát hozott létre. Az iroda fõ feladata volt, az iparosok vállalkozási ismereteinek szélesítése, az átképzések biztosítása, a másod- és rokonszakmák megszerzésének elõsegítése. Az IPOSZ nemzetközi kapcsolatain keresztül iparosok Németországi mestertovábbképzésen vettek részt, kovács, karosszéria lakatos, autószerelõ, autóvillamossági, központifûtés szakmába, ahol szakmai ismereteiket fejlesztették tovább. Szervezetünk bekapcsolódott a duális képzés megvalósításába noiruha, autószerelo, karosszérialakatos.... szakmákban a legjobb eredményt elérõ tanulókat " Tanulólevél " kitüntetésben részesültek. Ezen képzés keretén belül a fiatalok elsajátították a vállalkozási és idegen nyelvi ismereteket. Ipartestületünk a társ-érdekképviseleti szervekkel együttmuködve érdekegyezteto tanácsot hozott létre és összefogva érvényesítettük az önkormányzatnál a vállalkozók érdekeit. Sikerült elérnünk, hogy Gyõrött 4 millió Ft árbevételig nem kell iparûzési adót fizetni. Az önkormányzati választások során a közös jelöltek állítása alapján a vállalkozók közül sikerült bejuttatnunk iparosokat a képviselõtestületbe. 1994-tol az iparosságot alpolgármesteri, idegenforgalmi bizottsági elnöki, valamint gazdaságbizottság alelnöki szinten képviselik. A Gyori Ipartestület 1995-ben ünnepelte 110. éves jubileumi évfordulóját. Ez alkalommal köszöntötték az alapító ipartestületi tagokat és kitüntetések átadására került sor. A rendezvény színvonalát is emelte az a tény, hogy részt vett az ipari minisztérium képviselõje, az IPOSZ elnöke, a városi, megyei önkormányzat képviselõi, hatóságok, intézmények prominens vezetõi, valamint a társipartestületek képviselõi. Ezen ünnepség is öregbítette az iparosságnak és az õket összefogó szervezetnek a hírnevét a városban, megyében és a régióban egyaránt. Az eltelt évszázadok folyamán a kisiparosság mindig bebizonyította életképességét, függetlenül attól, hogy milyen társadalmi rendszerek uralkodtak. A társadalmi fejlõdések szükségessé tették az egyes szervezõdések átalakulását a kor követelményeinek megfelelõen. A családi alapokon nyugvó egyéni érdekeltségi rendszer mindig meghatározó szerepet töltött be az adott társadalmak gazdasági viszonyai között és magával hozták és megteremtették a piaci alapokon nyugvó érdekeltségi rendszert. Ezen követelményeknek az iparosság állandó szakmai és elméleti képzésekkel tudott megfelelni, melyeknek mestermûvei megtalálhatók az ország minden településén, múzeumokban és családokban. Az élet bebizonyította, hogy azok az iparosok, vállalkozók, akik mesterségüket magas fokon mûvelték, kitartó elszántsággal, a szakma fortélyainak ismerésével még a legkeményebb acélt is úgy formálták és alakították, mint Schima Bandi mestermûvei, aki áttöri az anyag korlátait, munkái már nem iparosremeknek számítanak, hanem mûvészi alkotásnak. Ezek a mesterek voltak azok, akik Gyõrött és az ország más településein öregbítették a kisipar és az õket összefogó szervezet hírnevét, az Ipartestületét.
