Baksa-Krúdy Könyvtár

01/03/2026

MÁRCIUS 1. - "ÖLELJ MEG EGY KÖNYTÁROST" VILÁGNAP
Az „Ölelj meg egy könyvtárost” világnapot (International Hug a Librarian Day) minden évben március 1-jén ünnepeljük.
A kezdeményezés célja, hogy elismerjük a könyvtárosok áldozatos munkáját, és közelebb hozzuk egymáshoz az olvasókat és a könyvtári szakembereket.
Az ölelést most halasszuk el hétfőre! de addig is mindig jól esik egy ölelés!

03/02/2026

Faludy György: Tanuld meg ezt a versemet
Tanuld meg ezt a versemet
mert meddig lesz e könyv veled?
Ha a tiéd, kölcsönveszik,
Hegyeshalomnál elszedik,
A közkönyvtárban elvesztik,
s ha nem: papírja oly vacak,
hogy sárgul, törik elszakad,
kiszárad, foszlik, megdagad
vagy önmagától lángra kap,
kétszáznegyven fok már elég-
és mit gondolsz, milyen meleg
egy nagyváros, mikor leég?
Tanuld meg ezt a versemet.
Tanuld meg ezt a versemet,
mert nemsokára könyv sem lesz,
költő se lesz és rím se lesz,
és autódhoz benzin se lesz,
és rum se, hogy leidd magad,
mivel a boltos ki se nyit,
s kivághatod a pénzedet,
mert közeleg a pillanat,
mikor képernyőd kép helyett
halálsugarat közvetít,
s mert nem lesz, aki megsegít,
ráébredsz, hogy csak az maradt
tiéd, mit homlokod megett
viselsz. Ott adj nekem helyet.
Tanuld meg ezt a versemet.
Tanuld meg ezt a versemet,
s mondd el, mikor kiöntenek
a lúgtól poshadt tengerek,
s az ipar hányadéka már
beborít minden talpalat
földet ,akár a csiganyál,
ha megölték a tavakat,
s mankóval jön a pusztulás,
ha fáján rohad a levél,
a forrás dögvészt gurguláz
s ciánt hoz rád az esti szél:
ha a gázmaszkot felteszed,
elmondhatod e versemet.
Tanuld meg ezt a versemet,
hogy elkísérjelek. Lehet,
s túléled még az ezredet,
s pár kurta évre kiderül,
mert a bacilusok dühödt
revánsa mégse sikerül,
s a technológia mohó
hadosztályai több erőt
mozgatnak, mint a földgolyó-
memóriából szedd elő
s dúdold el még egyszer velem
e sorokat: mert hova lett
a szépség és a szerelem?
Tanuld meg ezt a versemet.
Tanuld meg ezt a versemet,
hadd kísérlek, ha nem leszek,
mikor nyűgödre van a ház,
hol laksz, mert nincs se víz, se gáz,
s elindulsz ,hogy odút keress,
rügyet, magot, barkát ehess,
vizet találj, bunkót szerezz,
s ha nincs szabad föld, elvegyed ,
az embert leöld s megegyed-
hadd bandukoljak ott veled,
romok alatt, romok felett,
és súgjam néked: tetszhalott,
hová mégy? Lelked elhagyott,
mihelyest a várost elhagyod.
Tanuld meg ezt a versemet.
Az is lehet , hogy odafenn
már nincs világ, s te odalenn
a bunker mélyén kérdezed:
hány nap még ,míg a mérgezett
levegő az ólomlapon
meg a betonon áthatol?
s mire való volt és mit ért
az ember, ha ily véget ért?
Hogyan küldjek néked vigaszt,
ha nincs vigasz, amely igaz?
Valljam meg, hogy mindig reád
gondoltam sok-sok éven át,
napfényen át és éjen át,
s bár rég meghaltam, most is rád
néz két szomorú, vén szemem?
Mi mást izenhetek neked?
Felejtsd el ezt a versemet!

28/01/2026

28/11/2025

1956. november 28-án hunyt el Budapesten Gundel Károly vendéglős, a magyar vendéglátás és gasztronómia nemzetközi hírű képviselője. Sikerének titkáról Kellér Andor írt érzékletesen: „Minden vendéget egyforma kedvességgel üdvözölt, de görnyedés nélkül, nem a hasznát sóvárgó üzletember alázatával, hanem a vendéget szívesen látó házigazda figyelmességével.”Egyéni receptjeinek csúcsa minden bizonnyal a „palacsinták királyának” is nevezett ételkölteménye, a Gundel-palacsinta... Unokái közül a színész Latinovits Zoltán és Bujtor István, valamint a népszerű zenész, Frenreisz Károly lett hivatásának ismert és elismert képviselője...Dédunokája Gundel Takács Gábor...

13/11/2024

A 9.NYET-könyvtári foglalkozás a diákdiri alatt, avagy mit is lehet csinálni a könyvtárban - verses köteteket olvasni csendben.

13/11/2024

A 9. C osztály különböző könyvtárakat alapított játékos formában. Ehhez pénzt is kaptak!

21/10/2024

A hortobágyi pásztorok étkezési szokásai

A pásztoroknak kialakult étkezési szokásuk volt. A gulya napfeljötte után indult. Addigra a pásztornak a früstökön már túl kellett lennie. A ló egész éjjel legel, csak az erős napsugarak állítják meg. Így a csikós csak 7-8 óra tájt reggelizhet. A juh később indul, de csak ha szétszéled és ott lehet hagyni, következhet a reggelizés. A reggeli kenyér-szalonna, a jószág mellett is fogyasztható. A "dílebíd" 11-12 óra tájt, a tanyás főzte lebbencs, melyet ha szalonna zsíron megpirítottak "pergelt ítel", ha nem pirították meg, akkor "mezitlábas" lebbencsleves a neve. A laktatóbb, "öregítel" estére készült vasfazikban. A leggyakoribb a "tísztáskása" vagy "kásatíszta", attól függően, hogy mennyi lebbencs, illetve köleskása van benne. A kását a XIX. század második felében a krumpli kezdi felváltani. Ettől kezdve a bográcsban fővő-sűlő, puffogó hangot adó "öregítel" neve "slambuc", amit állítólag az osztrák turisták neveztek el így a készülő étel hangját utánozva.

A hortobágyi pásztor ritkán evett húst. Ha egy "esett" birka, borjú akadt a nyájban, melyet a "bolondja vagy a vére megölt", elfogyasztották, de a "nyavalyában", pestisben, lépfenében elpusztult jószág húsát nem ették meg. Legismertebb húsételük a gulyásos-hús - és nem a gulyás, mint ahogy manapság nevezik. a gulyásos-hús főzését 1790-ben már Gvadányi megénekelte versében. Paprikást azóta készítenek, hogy a paprika felváltotta a "jóféle" borsot.

Egy egész birka vagy borjú húsát a néhány pásztor nem tudja egyszerre elfogyasztani. Ezért a tanyás hozzáfog a hús a konzerválásához. A hús szárítással történő konzerválása a legősibb tartósítási mód. A népvándorláskori nomádok és a honfoglaló őseink ismerték a szárított húst, amit a nyereg kápájára akasztva vittek magukkal. A hosszú hadjáratok során a lovak hátának kímélésére gyakran nyers húst tettek a nyereg alá. Mivel mindkét fajta, bár különböző célú húst közel azonos helyen tartották, a felületes nyugati krónikások a "nyereg alatt puhított húst" a szárított hús "előkezelésének" tartották. A szárított húst még a középkorban sem nélkülözhették a hadviselők, így Magyarország meghódítására induló törökök sem. Ezen tartósításnak két módozata ismert: az egyik a sózottan és nyers állapotban való szárítás, a másik, amikor sózva-fűszerezve saját levében megpörkölik és csak ezt követően szárítják meg. A magyarság ez utóbbit ismerte és hozta magával a honfoglaláskor, melynek hagyományait legtovább a hortobágyi pásztorok őrizték meg. ebből a szárított húsból pár marékkal tesznek a szűrujjba, amit aztán napközben elfogyasztanak, de kerül a levesbe is, annyi marékkal, ahányan vannak.

Utóbb a pásztortanya körül már apró jószágot is tartanak. Ebből is kerül a bográcsba, ha ráéheznek. Ritkán akad nyúl, vadmadár, bíbictojás, amit szívesen fogyasztanak. Az emlékezet még a XX. század első felében is számontartotta az "ólmostúzok" fogását. Amikor a Hortobágy térségén még jelentős számban élt e nagytestű madár, késő őszi időszakban, ha ónos eső esett és a túzok tollazatára ráfagyott az eső, lóháton, karikás ostorral terelték be a karámba. Ott aztán megfogták, hogy aztán elkészítsék. A régi pásztorkunyhóban nem hiányzott a hal fogására alkalmazott "kétköz" nevű háló. Az öntésekben fogták a halat. Noha bőven terem a gomba a Hortobágy térségein, a pásztorok közül csak kevesen éltek vele.

A juhászok étkezése akkor tér el a többitől, ha fejik a juhokat, és a tejet feldolgozzák gomolyának, túrónak. Gvadányi még kóstolhatta a "túrós-levest", melyet akkor "katrabuczának" hívtak.

A hortobágyi pásztorok egyetlen főzőedénye a "vasfazik", melynek változata a bogrács. Ehhez tartozik a hosszúnyelű, kerek, debreceni vaskanál. Enélkül enni sem tudnának, amidőn a vasfazikat körbe ülik, de a fővő ételt is csak ezzel tudják kavargatni.

A főtt étel fogyasztása közösen történik. A vasfazikat körülülik. a hagyományos rend szerint elsőként mindig a számadó merít a bográcsból. Utána rendszerint a többiek. A számadó a családfő szerepét tölti be az étkezésnél is. Ő vág kenyeret a többieknek. Így igazságosan jut az ételből mindenkinek.

A vasfazik alá árvaganéval tüzelnek. Erre a szarvasmarha megszáradt trágyáját a tanyás gyűjti össze. Volt idő, amikor az árvagané gyűjtése is beletartozott a pásztor bérébe, hiszen az egyetlen tartós tüzelőnek számított a pusztán. Az árvagané tréfás neve még a "bélfa" vagy "kunkoksz".
/Forrás : Hortobágyi Nemzeti Park/

Kép: Hortobágyi életkép – Az ebéd(Forrás: Digitális Képarchívum).