27/04/2026
Beszámoló a XXVII. Győri és XIII. Kisalföldi Levéltári Napról, Győr 2026. április 15.
Több, mint negyedszázados hagyománnyal büszkélkedhet a győri levéltárak által közösen szervezett tudományos konferencia. Külön öröm, hogy jelentős számú közönséget vonzott a rendezvény.
Dr. Nemes Gábor a Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ igazgatója, házigazdaként köszöntötte a résztvevőket, és külön kiemelte, hogy az idei esztendőtől a Pannonhalmi Főapátsági Levéltár csatlakozásával immáron nyolc levéltár szervezésében valósult meg a levéltári nap.
Dr. Lukácsi Zoltán kanonok, az Egyházmegyei Levéltár egykori igazgatója köszöntőjében felhívta a figyelmet, hogy a sok-sok levéltári nappal sikerült egy élő hagyományt teremteni Győrben. A levéltárak kevés munkatárssal működnek, nem nagyok, ugyanakkor nagy hatásúak, jelenlétük nem feltűnő, hiányuk azonban annál inkább az. Fontos, hogy a levéltárak képesek legyenek a helyi emlékeket szélesebb, országos kontextusban elhelyezni, erre az évfordulók is kiváló alkalmat jelentenek.
Pintér Bence Győr Megyei Jogú Város polgármestere szintén kiemelte, hogy országosan is egyedülálló a győri levéltárak összefogása. Polgármesterként, de történészként is fontosnak tartja a konferencián felmerült témákat, ugyanakkor kiemelte, hogy a levéltárak működése, valamint az iratok kutatása segít megismerni a múltat és így (segítségükkel) tudunk előre haladni a jövőben. Véleménye szerint a 2026. év a maga nagy eseményeivel szerepelni fog a jövő tankönyveiben és ahhoz, hogy mindez hitelesen dokumentálva legyen, a levéltárak munkája nélkülözhetetlen. A Polgármesteri Hivatalban is egyre nagyobb teret nyer a digitalizáció, de ő több esetben is ragaszkodik ahhoz, hogy a folyamat végén legyen kinyomtatott, aláírt papíralapú változat, ami majd egyszer levéltárba kerülhet. A levéltárak biztosítékai a jogállamiságnak, komoly szerepük van a közhatalom gyakorlásának ellenőrzésében és átláthatóságában – foglalta össze gondolatait.
Dr. Czetz Balázs a Magyar Nemzeti Levéltár gyűjteményi főigazgató-helyettese is méltatta a győri levéltárak összefogását, hogy a közös cél érdekében ilyen jól együtt tudnak működni. Kijelentette, hogy változik a világ, a szigetszerű megoldások, a szétforgácsolt erőforrások nem hatékonyak. A vármegyei levéltárak integrációjával létrejött Magyar Nemzeti Levéltár az ország egyik legnagyobb közgyűjteménye, összefogással megvalósított projektjeinek példaértékű a társadalmi hasznosulása. A levéltáraknak fel kell készülni a jövő kihívásaira, mint a digitális állományok átvételére. Példaként, hogy a Fejér Vármegyei Levéltárban őrzött 1234. évi oklevél túlélte idestova 800 év viharát, míg az általa 30 éve nagy floppy lemezre készített szakdolgozatot ma már az adathordozón alig lehet megnyitni és olvasni. A levéltárakban ugyanakkor visszamenőleg is zajlik a digitalizáció, hiszen egyre több általuk őrzött irat digitális másolata elkészült, és ezek nyilvánosságra kerülése egyre nagyobb érdeklődést vált ki. A történelem szórakoztató, érdekes és a digitálisan elérhető iratok, valamint hozzájuk tartozó adatbázisok segítségével egyre több érdeklődő, kutató tapasztalhatja meg ezt nap mint nap – zárta köszöntő sorait.
A konferencia levezető elnöke Bagi Zoltán Péter pedig kiemelte az idei esztendő jeles jubileumait, mint a mohácsi csata 500., II. Rákóczi Ferenc fejedelem születésének 350., valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóját.
A szakmai program első, tematikus blokkjában az 1956-os forradalom 70. évfordulójára emlékezve hallhattak előadásokat az érdeklődők.
Dancsecz Mónika, az MNL Győr-Moson-Sopron Vármegye Győri Levéltárának igazgatóhelyettese egy unikális forrást bemutatva állított emléket az 1956. október-novemberi győri eseményeknek. A Révai Miklós Gimnázium egyik tanára által készített Krónika bejegyzéseit részletesen, képekkel illusztrálva elemezve nem csak a szerzőt mutatta be, hanem elemezte a kötetben lévő sajátos szövegeket, továbbá felhívta a figyelmet, hogy a pedagógusnak más közigyűjteményekben további kéziratai lelhetőek fel.
Soós Viktor Attila a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja Papp Kálmán győri püspök (1946–1966) közéleti tevékenységét mutatta be sok-sok fotóval illusztrálva. Szó esett többek között a megyéspüspök életútjáról, Sopronhoz fűződő viszonyáról, az állambiztonsági megfigyelésekről és természetesen az 1956-os szerepvállalásáról is.
Szoboszlai-Kiss Katalin a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar egyetemi docense, Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁNTK Állam- és Jogtörténeti Tanszék tudományos főmunkatársa Bibó István közéleti, írói tevékenységét és magánéletét hozta közelebb a hallgatósághoz. Külön kitért a Bibó által államminiszterként 1945. november 4-én megfogalmazott nyilatkozatra, és méltatta a szovjet csapatok bevonulása idején tanúsított erkölcsi helytállását.
Nemesné Matus Zsanett a Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ igazgatója a 2025. évben megjelent levéltári kiadványokat mutatta be. Szerencsére – a korábbi esztendőkhöz hasonlóan – ismét több, a különféle győri levéltárak által megjelentetett publikációba nyújthatott betekintést.
A levéltári nap „vegyes” blokkjában négy tudományos előadás hangzott el. Darnai Zsolt a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum múzeumi történésze egy valódi kuriózumot ismertetett az érdeklődőkkel. A győri tűzoltók 1947. évi medvei (Csallóköz) bevetése egy nemzetközi, „magyarközi” oltásként vonulhat be a történelembe, amely egy komoly vészhelyzetre adott egyedi reakció volt. A tűzoltók ugyanis napjainkban sem léphetnek más ország területére, csak magas szintű, eseti engedéllyel van erre lehetőség. Az 1947. évi tűzoltás tudományos igényű elemzése alkalmat adott a csilizközi tűzrendészet és a tűzoltó egyletek bemutatására is.
Boros Zoltán a Pannonhalmi Főapátsági Levéltár levéltárosa a győri bencés gimnázium dualizmus történetéből villantott fel pár eseményt. Apropót adott minderre, hogy idén 400 éve telepedtek meg a jezsuiták Győrben, amely jubileum kapcsán az iskola monográfiájának megírását határozta el a perjelség. Bemutatta a bencések dunántúli oktatási hálózatát, de a győri tanárok társadalmi kapcsolatait és oktatási szakemberként kifejtett tevékenységüket is.
Kovács László Győr Megyei Jogú Város Levéltárának levéltár kezelője a Győr „piros lámpás” múltjának egyik epizódját ismertette az 1890-es évekből. A kéjelgés egyik győri helyszínén a Korona közben üzemeltetett bordélyházat egy hölgy, aki a ház bérlése kapcsán a Katolikus Legényegylettel került konfliktusba. Az előadásból kiderültek társadalomtörténetileg és közigazgatástörténetileg is fontos információk, és arra is választ kapott a hallgatóság, hogy ki lett a nézeteltérés győztese.
A szekció zárásaként Fiziker Róbert az MNL Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltárának igazgatója szintén egy unikális történetet adott elő. A soproni hűségserleg adományozásának, eltűnésének, majd 2025. évi újra felbukkanásának már-már legendás eseménysorát taglalta. Kitért a soproni Széchenyi-kultuszra, bemutatta a Széchenyi család kötődését a városhoz és a hűségserleghez. A levéltár – az alapítólevél értelmében – a serleg őrzőhelye, és a tradíció előtt tisztelegve viszik tovább a hűséglakoma hagyományát.
A tavalyi évhez hasonlóan ismét kerekasztal-beszélgetésen vettek részt a győri levéltárak képviselői, hogy a nyilvánosság előtt vitassanak meg egy szakmai kérdést és osszák meg azzal kapcsolatos tapasztalataikat. 2026-ban a nagyon is aktuális Digitalizálás, digitális állományok, mesterséges intelligencia a levéltárban témát választották. A résztvevők Bagi Zoltán Péter (igazgató, Győr Megyei Jogú Város Levéltára), Homor Péter (levéltárvezető, Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltár), Nemes Gábor (igazgató, Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ), Oross András (igazgató, MNL Győr-Moson-Sopron Vármegye Győri Levéltára), Péchy Gábor (informatikai irodavezető, MOKK) körbejárták a digitalizálással kapcsolatos nézeteiket. Saját példáikon keresztül illusztrálták az intézményeikben zajló munkálatokat, felhívták a figyelmet a digitalizált állományokhoz tartozó adatbázis-építés fontosságára, kitértek az elektronikus iratok archiválásának problematikájára és a mesterséges intelligencia alkalmazására. Megfogalmazták ugyanakkor, hogy a tervek szerint az MI a levéltárak, levéltárosok szerepét csak átalakítja, de meg nem szünteti, így bíznak abban, hogy a következő években is szakmailag színvonalas, tartalmas jelenléti levéltári napokat rendezhetnek Győrben.
Az újabb tudományos konferencia szépen példázta a helyi levéltárak összefogását, nemcsak a szakmai előadásokkal, hanem az ismételten megrendezett kerekasztal beszélgetéssel is közelebb kívánta hozni ezt a nem mindennapi hivatást a közönség számára.
A helyi lap beszámolója a rendezvényről itt olvasható: https://www.kisalfold.hu/helyi-kozelet/2026/04/leveltari-nap-gyor
A rendezvényről készített képek itt megtekinthetők.
