11/08/2026
Balatoni Szövetség 5.
A BAHART története a Balaton újkori történetének egyik legnagyobb vagyoni átrendeződése, amely mintapéldája annak, hogyan szorultak ki a helyi önkormányzatok a tóparti közvagyon kezeléséből, miközben a térség legfontosabb érdekvédelmi szervezete tehetetlenül asszisztált a folyamathoz.
Minden egy mentőövnek szánt tőkeemeléssel kezdődött.
A cég tulajdonjoga korábban a balatoni önkormányzatokhoz került azzal a feltétellel, hogy a kikötőket nem adhatják el. Egy törvénymódosítás azonban olyan kötelező tőkeemelést írt elő, amelyről pontosan lehetett tudni hogy a települések forráshiány miatt nem tudják majd teljesíteni. Az állam ekkor 6,6 milliárd forintos tőkeinjekcióval azonnal 75 százalékos többségi tulajdont szerzett, amivel a helyi önkormányzatok kisebbségbe szorultak, teljesen elnémultak, és elveszítették a döntési jogukat saját korábbi cégükben.
A többség megszerzése után a felügyeletet ellátó turisztikai szervezet azonnal egy radikális átszervezési tervet fogadott el a települések tiltakozása ellenére. Ez a folyamat valójában a legértékesebb, közvetlen vízparti ingatlanok értékesítését indította el. Eladták a balatonboglári Sellő Kempinget, a balatonszemesi Hattyú Kempinget és a siófoki Hotel Mólót, hogy a helyükön luxusberuházások épülhessenek. A tervek a közforgalmú kikötőket is érintették. Több kisebb kikötő, például Csopak, Balatonudvari és Balatonakali bezárását vagy értékesítését is bejelentették, amit végül a hatalmas egységes lakossági és polgármesteri ellenállás akadályozott meg. Az állam végül kénytelen volt 25 éves ingyenes használatba adni a kikötőket a településeknek. Ezzel párhuzamosan a cég üzemeltetésében lévő 11 profitot termelő vitorláskikötőt hosszú távú bérletbe akarták adni. A szakmai botrány és a bírósági támadások miatt ezt a pályázatot első körben vissza kellett vonni, de a kiemelt értékű üzlethelyiségek privatizációja a háttérben folyamatosan zajlott.
Amikor a vagyonelemek kiárusítása elkezdődött , a térség legnagyobb múltú érdekvédelmi szervezete, a Balatoni Szövetség teljesen megbénult. Bár a szövetség kezdetben nyíltan jelezte, hogy a koncepció ellentétes az önkormányzatok érdekeivel, a szervezet elszabotálta az egységes, kemény politikai és jogi fellépést. Nem szerveztek politikai fellépést az önkormányzatokkal, nem indítottak pereket, és a nyilvánosságot sem mozgósították. Pedig meglett volna a lehetőségük a hatékony ellenállásra Összehangolt vétóval megtagadhatták volna az új alapszabály megszavazását, alternatív hitelprogrammal kiválthatták volna a tőkeemelést, vagy a kikötővárosok összefogásával országos tiltakozási hullámot indíthattak volna el.
Ehelyett a szövetség passzivitással asszisztált a folyamathoz. Néhány levél megírása után meghátráltak, és beérték olyan részleges engedményekkel, mint a kisebb kikötők használatba adása, miközben a milliárdos értékű kempingek eladása zavartalanul folytatódott. A szövetségen belüli kormánypárti és kistelepülési polgármesterek a fejlesztési pénzek elvesztésétől tartva rendszeresen leszavazták a nagyobb városok keményebb fellépést sürgető javaslatait. Végül a szervezet magával a tárgyalásokon való jelenlétével biztosított legitimációs hátteret az egész folyamathoz, azt a képet mutatva a külvilágnak, mintha a kormányzati döntések a balatoni települések konszenzusával születtek volna meg.
Ez a tehetetlenség volt az utolsó csepp a pohárban a balatoni nagyvárosok, például Siófok, Keszthely és Balatonfüred számára. Ezek a települések ekkor döbbentek rá, hogy a Balatoni Szövetség már nem a helyiek, hanem a központi gazdasági térnyerés érdekeit védi, így a nagyvárosok kénytelenek voltak maguk megindítani a különutas jogi és politikai csatáikat a jogaik védelmében.
Hévíz bár nem balatonparti város de mint a Balatoni Szövetség tagja szintén a mellékutas városokhoz csatlakozott és közösen megállapították a B4 majd a B5 szövetséget.
A Bahart képlet most 2026 augusztusában így néz ki.
Többségi tulajdonosa a Magyar Állam, amely 75 százalékos részesedéssel rendelkezik. Az állami tulajdonosi jogokat a Magyar Turisztikai Ügynökség gyakorolja, míg a fennmaradó megközelítőleg 25 százalékos kisebbségi tulajdonrészt 21 balatoni part menti önkormányzat birtokol.
Folytatjuk...
📷 Fonyód kikötő
