Hernádbűd

Hernádbűd Miskolctól körülbelül 40 kilométerre északkeletre fekszik Hernádbűd. A terület az őskor óta lakott, késő kőkori földvár maradványaira bukkantak a környéken.

A környező települések közül Pere 2, Abaújkér és Hernádszentandrás 5-5 kilométerre található; a legközelebbi városok Encs és Abaújszántó. A települést 1246-ban említik először, Bywd néven. Román stílusú temploma a 13. században épült. A török idők és a Rákóczi-szabadságharc idején sok lakó elmenekült. 1711-ben pestisjárvány pusztított a környéken. A 18. századra csaknem teljesen kihalt. A 19. század elején földesurai a Zemplénből telepítettek jobbágyokat a faluba.

A lakosságszám a kővetkező száz évben nem változott számottevően, és a falu fejlődése is hosszú időre megrekedt a XIX. s...
03/02/2022

A lakosságszám a kővetkező száz évben nem változott számottevően, és a falu fejlődése is hosszú időre megrekedt a XIX. század végének szintjén. Bár 1920-ban már elektromos vezeték keresztezte a községet, a villany bevezetésére mégis 1956-ig kellett várni. 1885-ben három tanítója volt a falunak. A népi színjátszás hagyományai sokáig élők maradtak. 1945-ben a földosztást követően hamarosan megalakult a Termelő Szövetkezet, amely az 1960-as években a korábbinál eredményesebben gazdálkodott, ám a további fejlődés zálogát a szomszédos falvak Termelő Szövetkezeteivel való egyesülésben találta meg.

Hernádbűd a XVIII. században csaknem lakatlan volt. A XVIII. században és még a XIX. század elején földesura részben a G...
31/01/2022

Hernádbűd a XVIII. században csaknem lakatlan volt. A XVIII. században és még a XIX. század elején földesura részben a Gábriel család földesura 1750 körül Zemplénből telepített ide református magyar jobbágyokat. 1822-ben, mint magyar falu szerepelt református templommal, 56 házzal, 448 lakossal és jó borterméssel 1851-ben 421, 1869-ben 396 volt a lakosságszám. A Hernád áradásai miatt a mezőgazdasági tevékenység már ekkor bizonytalan volt földjein.

Hernádbűd a megye északkeleti területén a Hernád-völgy középső részén elhelyezkedő község. Vasútállomása nincs.A falu el...
28/01/2022

Hernádbűd a megye északkeleti területén a Hernád-völgy középső részén elhelyezkedő község. Vasútállomása nincs.
A falu első írásos említése egy 1246-ban íródott, többször átírt oklevélben található: Bywd-Byud alakban – ezt az évet tartjuk községünk “születésnapjának” de a határában lévő neolit-kori földvár bizonyítja, hogy itt már az őskorban is megtelepedett az ember.
A Gata nevű völgy feletti fennsíkon még ma is tisztán kivehetők az e korból származó ősi védelmi maradványok, melyet ma is Pogányvárnak nevez a nép.
Azt a tényt, hogy emberi kéz alkotta, bizonyítja az, hogy a vár oldala meredek, teraszokból van kiképezve. A földvár fennsíkjából kő- és csonteszközök, bronz- és vaskardok kerültek napfényre. A Hernád partján pedig számos bronzkori tűzhely maradványaira bukkantak, mellettük több bronz tárggyal. Krisztus előtt a IV. században egy gall-törzs, a bányaműveléssel és vastermeléssel foglalkozó gotinok laktak e területen.

A terület az őskor óta lakott, késő kőkori földvár maradványaira bukkantak a környéken. A települést 1246-ban említik el...
25/01/2022

A terület az őskor óta lakott, késő kőkori földvár maradványaira bukkantak a környéken. A települést 1246-ban említik először, Bywd néven. Román stílusú temploma a 13. században épült. A török idők és a Rákóczi-szabadságharc idején sok lakó elmenekült. 1711-ben pestisjárvány pusztított a környéken. A 18. századra csaknem teljesen kihalt. A 19. század elején földesurai a Zemplénből telepítettek jobbágyokat a faluba.

Cím

Hernádbűd
Hernadbud
3853

Weboldal

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Hernádbűd új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Parancsikonok

Megosztás

Kategória